16. § UWG – Kártérítési igény
16. § UWG – Kártérítési igény
A 16. § UWG szerinti kártérítési igény lehetőséget ad a fogyasztóknak és vállalkozóknak arra, hogy kártérítést követeljenek olyan károkért, amelyeket meghatározott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok vagy egyéb versenyjogi jogsértések okoztak. A rendelkezés célja, hogy az érintetteket pénzügyileg olyan helyzetbe hozza, amelyben a versenyjogi jogsértés nélkül lennének. A megelőzési igénnyel ellentétben, amely a jövőbeli jogsértések megakadályozását szolgálja, a kártérítési igény a már bekövetkezett hátrányok kiegyenlítését célozza. Feltétel, hogy a versenyjogi jogsértés konkrét kárt okozott, és az általános polgári jogi felelősségi feltételek teljesülnek. Ezek közé tartoznak különösen a jogszerűtlenség, kár, okozati összefüggés, adekvát okozati összefüggés, jogszerűtlenségi összefüggés és vétkesség. Az igény tehát közvetlenül az ABGB 1293. §-át követő szakaszainak általános kártérítési szabályaihoz kapcsolódik.
A 16. § UWG szerinti kártérítési igény lehetővé teszi a fogyasztók és vállalkozók számára, hogy megtérítést követeljenek olyan pénzügyi hátrányokért, amelyek versenyjogi jogsértés következtében keletkeztek. Feltétel, hogy a jogsértés jogszerűtlen volt, kárt okozott, és a károkozónak legalább gondatlanság felróható.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Aki tisztességtelen versennyel kárt okoz, annak meghatározott feltételek mellett a pénzügyi következményekért is helyt kell állnia.“
A kártérítési igény feltételei
A 16. § UWG szerinti kártérítési igény nem keletkezik automatikusan minden versenyjogi jogsértés esetén. A felelősség megállapítása megköveteli, hogy mind a versenyjogi, mind az osztrák kártérítési jog általános polgári jogi feltételei teljesüljenek.
Ennek alapját az ABGB 1293. §-át követő szakaszai képezik. Eszerint különösen jogszerűtlen magatartásnak, konkrét kárnak, a magatartás és a kár közötti okozati összefüggésnek, valamint a károkozó vétkességének kell fennállnia. Emellett a bekövetkezett kárnak azon hátrányok körébe kell tartoznia, amelyek ellen a megsértett jogszabály védelmet nyújt.
Csak akkor érvényesíthető sikeresen a kártérítési igény, ha ezek a feltételek teljesülnek. A bizonyítási teher alapvetően azt terheli, aki a kártérítést érvényesíti.
Versenyjogi jogsértés fennállása
A kártérítési igény legfontosabb feltétele a versenyjogi jogsértés fennállása. A kötelezett magatartásának az UWG valamely rendelkezésébe kell ütköznie, és emiatt tisztességtelennek kell minősülnie. Az, hogy mely jogsértések válthatnak ki kártérítési igényt, attól függ, hogy fogyasztók vagy vállalkozók érintettek.
Versenyjogi jogsértések fogyasztókkal szemben
A fogyasztók a következő alapján: UWG 16. § (1) bekezdés kártérítést követelhetnek, ha egy vállalkozó az alábbi tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok valamelyikét alkalmazza:
- Agresszív vagy megtévesztő kereskedelmi gyakorlatok az UWG mellékletének 1–31. pontja szerint
- Egyéb tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok az 1. § (1) bekezdés 2. pont UWG szerint
- Az 1a. § (1) – (3) bekezdés UWG megsértése
- A 2. § UWG megsértése
- A 2a. § UWG megsértése
Emellett a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak ténylegesen befolyásolnia kellett a fogyasztó döntési szabadságát. A fogyasztónak a magatartás következtében olyan üzleti döntést kellett hoznia, amelyet megfelelő tájékoztatás mellett vagy jogellenes befolyásolás nélkül nem hozott volna meg. Ide tartoznak különösen a vásárlási döntések, szerződéskötések vagy szolgáltatás igénybevétele.
Versenyjogi jogsértések vállalkozókkal szemben
A vállalkozók a 16. § (2) bekezdés UWG szerint kártérítést követelhetnek, ha az alábbi rendelkezések valamelyikének megsértése következtében kárt szenvednek:
- Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat az 1. § (1) bekezdés 1. pont UWG szerint
- Vállalkozás lekicsinylése 7. § UWG
- Megjelölés visszaélésszerű használata 9. § UWG
- Alkalmazottak vagy megbízottak megvesztegetése a 10. § UWG és a 13. § UWG alapján
- Tiltott eszközök nyomtatott reklámban való alkalmazása 21. § (3) bekezdés UWG
- Közigazgatási rendelkezések megsértése, 34. § (3) bekezdés UWG
A fogyasztókkal ellentétben a jogalkotó nem azt vizsgálja, hogy egy üzleti döntés befolyásolásra került-e. A lényeg, hogy a vállalkozó a versenyjogi jogsértés következtében megtérítendő kárt szenvedett. A törvényi feltételek mellett a tényleges kár mellett az elmaradt haszon megtérítése is követelhető.
Konkrét kár bekövetkezése
A 16. § UWG szerinti kártérítési igény feltétele, hogy az érintettet ténylegesen konkrét kár érte. A puszta versenyjogi jogsértés önmagában nem elegendő. Aki kártérítést követel, annak bizonyítania kell, hogy a tisztességtelen magatartás gazdasági hátrányt okozott.
Megtérítendő kár áll fenn, ha egy vállalkozó ügyfeleket veszít, forgalomcsökkenést szenved el, vagy további költségeket kell viselnie a versenyjogi jogsértés következményeinek megszüntetése érdekében. A fogyasztóknak is bizonyítaniuk kell, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat pénzügyi hátrányt okozott számukra.
Nem elegendőek a puszta feltételezések vagy elméleti hátrányok. A kárnak ténylegesen be kellett következnie és érthetően megállapíthatónak kell lennie. Minél pontosabban dokumentálhatók és számszerűsíthetők a gazdasági hatások, annál könnyebb az igény későbbi érvényesítése.
A konkrét kár tehát a kártérítési igény központi feltétele. Bizonyítható hátrány nélkül még egyértelmű versenyjogi jogsértés esetén sem áll fenn kártérítési igény.
Okozati összefüggés a jogsértés és a kár között
A versenyjogi jogsértés és a bekövetkezett kár között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A jogászok ebben az összefüggésben kauzalitásról beszélnek. A kárnak éppen a jogszerűtlen magatartás következtében kellett bekövetkeznie, és nem vezethetők vissza más okokra.
Az érintettnek bizonyítania kell, hogy a kár a tisztességtelen magatartás nélkül nem vagy legalábbis nem ugyanabban a formában következett volna be.
Különösen forgalomveszteség vagy elveszett ügyfélkapcsolatok esetén nehéz lehet ez a bizonyítás. Ezért különös jelentősége van a gazdasági hatások és a versenyjogi jogsértés körülményeinek dokumentálásának.
Adekvát okozati összefüggés
Az okozati összefüggés mellett a kártérítési jog úgynevezett adekvát okozati összefüggést követel meg. Nem minden kár, amely valamilyen módon összefügg egy versenyjogi jogsértéssel, megtérítendő.
Csak azok a károk térítendők meg, amelyek az általános életgyakorlat szerint a jogszerűtlen magatartás tipikus és előrelátható következményének tűnnek. A bekövetkezett hátrány nem alapulhat rendkívüli vagy atipikus körülményeken.
Rendkívüli vagy atipikus körülmények alatt olyan eseményeket értünk, amelyekkel általában nem kell számolni. A kárnak a versenyjogi jogsértés kézenfekvő következményének kell lennie, és nem keletkezhet több körülmény szokatlan összefonódásából.
Ez a feltétel azt hivatott megakadályozni, hogy a károkozó olyan következményekért feleljen, amelyek minden ésszerű várakozáson kívül esnek. A felelősség azokra a károkra korlátozódik, amelyek objektív szempontból a versenyjogi jogsértés kézenfekvő következményének tűnnek.
Jogellenesség és jogellenességi összefüggés
Kártérítési igényhez a károkozó magatartásának nemcsak kárt kell okoznia, hanem jogszerűtlennek is kell lennie. A jogszerűtlenség a versenyjogban abból adódik, hogy az UWG valamely rendelkezését megsértették.
Ezen túlmenően úgynevezett jogszerűtlenségi összefüggésnek kell fennállnia. Ez azt jelenti, hogy a bekövetkezett kárnak azon hátrányok körébe kell tartoznia, amelyek ellen a megsértett előírás védelmet nyújt.
A törvény csak azokat az érdekeket védi, amelyeket az adott tilalom felölel. A követelt kárnak tehát a megsértett norma védelmének körén belül kell lennie.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Ezzel a korlátozással a kártérítési jog megakadályozza a korlátlan felelősséget.“
A károkozó vétkessége
A 16. § UWG szerinti kártérítési igény feltétele, hogy a károkozót vétkesség terhelje.
Vétkesség akkor áll fenn, ha a károkozó szándékosan vagy gondatlanul járt el. A versenyjogban a 16. § UWG szerinti igényhez alapvetően már a gondatlanság is elegendő. Csak akkor, ha a törvény egy meghatározott tényállás esetén kifejezetten szándékos magatartást követel meg, kell a károsultnak szándékot bizonyítania.
Gondatlanság akkor áll fenn, ha a károkozó elmulasztja a szükséges gondosságot. Nem akarja tudatosan elkövetni a versenyjogi jogsértést, de megfelelő figyelem mellett felismerhette és elkerülhette volna. A versenyjogban a kártérítési igényhez rendszerint már az enyhe gondatlanság is elegendő.
Szándék akkor áll fenn, ha a károkozó tudatosan követi el a versenyjogi jogsértést, vagy legalább tudja, hogy magatartása jogszerűtlen lehet, és ezt mégis vállalja. A károkozó ekkor nem csupán figyelmetlenül jár el, hanem tudatosan vagy legalábbis közömbösen cselekszik tettének lehetséges következményeivel szemben.
Hogy vétkesség áll-e fenn, mindig az egyedi eset körülményeitől függ.
Megtérítendő károk a 16. § UWG szerint
Ha a kártérítési igény feltételei fennállnak, a károsult megtérítést követelhet azon károkért, amelyeket a versenyjogi jogsértés okozott. A kártérítés célja, hogy az érintettet gazdaságilag olyan helyzetbe hozza, amelyben a jogszerűtlen cselekmény nélkül lenne.
Hogy mely károk téríthetők meg, az általános kártérítési alapelvek szerint alakul. Ide tartozik a pozitív kár és meghatározott feltételek mellett az elmaradt haszon is.
Hogy és milyen mértékben térítendő meg egy kár, mindig az egyedi eset körülményeitől és a rendelkezésre álló bizonyítékoktól függ.
Tényleges kár
A pozitív kár minden közvetlenül bekövetkezett vagyoni hátrányt magában foglal, amelyet a versenyjogi jogsértés okozott. Ide tartoznak különösen a pénzügyi veszteségek, további ráfordítások vagy egyéb gazdasági terhek, amelyek csökkentik a károsult meglévő vagyonát.
A bírói gyakorlat a pozitív kár fogalmát tágan értelmezi. A gazdasági előnyök akkor is ide tartoznak, ha azok bekövetkezése már nagymértékben biztosított volt. A lényeg, hogy a hátrány konkrétan megállapítható és érthetően visszavezethető a versenyjogi jogsértésre.
A fogyasztók a 16. § (1) bekezdés UWG szerint csak a ténylegesen bekövetkezett kárt (pozitív kárt) érvényesíthetik.
Elmaradt haszon
A pozitív kár mellett a vállalkozók a 16. § (2) bekezdés UWG szerint az elmaradt hasznot is követelhetik. Ez olyan nyereségekről vagy gazdasági előnyökről van szó, amelyeket a versenyjogi jogsértés nélkül valószínűleg elértek volna, de ténylegesen elmaradtak.
Az igény felöleli a meghiúsult kereseti lehetőségeket, elveszett üzletkötéseket vagy elmaradt forgalmat. A károsultnak érthetően be kell tudnia mutatni, hogy a nyereségvárakozás nem pusztán reményen alapult, hanem az egyedi eset körülményei szerint reális volt.
Felelősség versenyjogi jogsértésekért
Aki a 16. § UWG szerinti kártérítési igényt kíván érvényesíteni, annak a megfelelő személyt vagy vállalatot kell perbe vonnia. Kártérítésre kötelezett az, aki a versenyjogi jogsértést vétkesen okozta. Az eset körülményeitől függően azonban további személyek is felelhetnek a bekövetkezett kárért.
A közvetlen károkozó felelőssége
Elsősorban az felel, aki maga követte el a versenyjogi jogsértést. Ez rendszerint a vállalkozó vagy az a személy, aki magatartásával a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot vagy egyéb versenyjogi jogsértést okozta.
Feltétel, hogy a károkozó jogszerűtlenül és vétkesen járt el, és a versenyjogi jogsértés a bekövetkezett kárért okozatosan felelős volt. Ha ezek a feltételek fennállnak, a károsult a bekövetkezett kár megtérítését közvetlenül a felelőstől követelheti.
Vállalkozások és szervek felelőssége
A versenyjogi jogsértéseket azonban nem csak egyes személyek követik el, hanem gyakran egy vállalkozás keretében is. Ilyen esetekben maga a vállalkozás is felelős lehet szervei, munkavállalói vagy egyéb megbízottjai magatartásáért.
A felelősség azon alapul, hogy a vállalkozások részt vesznek a gazdasági forgalomban, és ehhez munkavállalóikat és döntéshozóikat veszik igénybe. A vállalkozói tevékenység összefüggésében elkövetett jogszerűtlen cselekményeket ezért a vállalkozásnak betudják.
Meghatározott feltételek mellett emellett az ügyvezetők vagy igazgatósági tagok személyes felelőssége is szóba jöhet. Ez különösen akkor érvényes, ha ők maguk kezdeményezték a versenyjogi jogsértést, abban közreműködtek, vagy a jogszerűtlen cselekmény ismerete ellenére nem tettek megfelelő intézkedéseket annak megakadályozására vagy megszüntetésére.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Aki versenyjogi jogsértéseket kezdeményez, eltűr vagy nem akadályoz meg, az bizonyos körülmények között maga is felelhet.“
Társelkövetők és bűnsegédek felelőssége
Nem csak a közvetlen elkövető felelhet versenyjogi jogsértésért. Felelősség terhelheti azokat a személyeket is, akik a jogsértést tudatosan elősegítik, támogatják vagy a főelkövetővel együtt valósítják meg.
Ide tartoznak a társelkövetők, felbujtók és bűnsegédek. Feltétel rendszerint, hogy az érintett személy saját hozzájárulást nyújtott a versenyjogi jogsértéshez, és legalább gondatlanság felróható neki. A részvételnek egy pusztán alárendelt vagy véletlenszerű közreműködésen túl kell mennie.
A kártérítési igény érvényesítése
A kártérítési igény nem áll fenn automatikusan. A károsultnak be kell mutatnia az igényt megalapozó tényeket, és vita esetén bizonyítania is kell azokat. Különösen versenyjogi jogsértések esetén gyakran a bizonyítási helyzet dönti el, hogy egy igény sikeresen érvényesíthető-e.
Bizonyítási teher
A károsult viseli a bizonyítási terhet a kártérítési igény valamennyi feltételére vonatkozóan. Bizonyítania kell a versenyjogi jogsértést, a bekövetkezett kárt, az okozati összefüggést, valamint a károkozó vétkességét.
A gyakorlatban elsősorban a kár bizonyítása és az okozati összefüggés igazolása okoz nehézséget. Ezért célszerű a bizonyítékokat korán biztosítani, és a gazdasági hátrányokat a lehető legpontosabban dokumentálni.
Az igény elévülése
A § 16 UWG szerinti kártérítési igényekre az osztrák kártérítési jog általános elévülési szabályai irányadók. Ennek során meg kell különböztetni a szubjektív és az objektív elévülési határidőt.
A szubjektív elévülési határidő három év. Az elévülés attól az időponttól kezdődik, amikor a károsult tudomást szerzett a kárról és a károkozó személyéről, vagy kellő gondosság mellett tudomást szerezhetett volna ezekről.
Ettől függetlenül a károkozó eseménytől számított 30 év objektív elévülési határidő irányadó. E határidő letelte után az igény bírósági úton már nem érvényesíthető.
Az elévülési határidő letelte után az igény bírósági úton már nem érvényesíthető sikerrel. A jogvesztés elkerülése érdekében ezért fontos a korai jogi vizsgálat.
Viszony más versenyjogi igényekhez
A kártérítési igény a versenyjog több eszköze közül csak az egyik. Az ügy körülményeitől függően emellett további, eltérő célokat szolgáló igények is fennállhatnak. Ezek közé tartoznak:
- Eltiltási igények a jövőbeni versenyjogi jogsértések megelőzésére
- Megszüntetési igények a jogellenes állapotok vagy tartalmak eltávolítására
- Ítélet közzétételére irányuló igények a nyilvánosság tájékoztatására a megállapított versenyjogi jogsértésről
- Tájékoztatási igények a tényállás tisztázására és további igények előkészítésére
- Nyereségelvonásra irányuló igények a törvényben meghatározott kivételes esetekben
Az, hogy az adott esetben milyen igények állnak fenn, a versenyjogi jogsértés jellegétől és az általa okozott következményektől függ.
Összjáték más kártérítési igényekkel az ABGB-ben
A § 16 UWG a versenyjogi jogsértésekből eredő károkra különös igényalapot teremt. Emellett az egyedi esettől függően az ABGB szerinti általános kártérítési igények is szóba jöhetnek.
Az, hogy a konkrét esetben mely igényalap alkalmazandó, az egyedi körülményektől függ. Gyakran átfedik egymást a versenyjogi és az általános polgári jogi igények, ezért több jogalapot is párhuzamosan kell megvizsgálni.
A pontos jogi minősítés jelentős hatással lehet az igény érvényesítésére és a megtéríthető kár összegére.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
A versenyjogi kártérítési igények a gyakorlatban gyakran nem magán a jogsértésen buknak el, hanem azon a kérdésen, hogy a bekövetkezett kár jogilag bizonyítható-e. Különösen a § 16 UWG feltételei és az ABGB általános kártérítési szabályai összetettek. Már a bizonyítás vagy a kárszámítás kisebb hibái is ahhoz vezethetnek, hogy a jogos igények nem érvényesíthetők.
Az ügyvédi vizsgálat segít a siker esélyeinek reális felmérésében, a megfelelő bizonyítékok biztosításában és a helyes igényalap megválasztásában. Ezzel egyidejűleg az is vizsgálható, hogy a kártérítési igényen túl fennállnak-e további jogok, például eltiltási, megszüntetési vagy tájékoztatási igények.
Az Ön előnyei egy pillantásra:
- Az igény feltételeinek jogbiztos vizsgálata, beleértve a jogellenességet, az okozatiságot, a kárt és a felróhatóságot.
- Professzionális bizonyítékbiztosítás és kárszámítás, az igények lehető leghatékonyabb érvényesítése érdekében.
- Jogainak stratégiai érvényesítése versenytársakkal, üzleti partnerekkel vagy egyéb károkozókkal szemben.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „A korai ügyvédi tanácsadás tisztázza a jogi helyzetet, és növeli annak esélyét, hogy a keletkezett károkat sikerrel érvényesítsék, illetve az alaptalan követeléseket elhárítsák.“
