Szerkesztőségi irányelvek

Rechtsanwalt Peter Harlander Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Harlander & Partner | Ausztria nemcsak kiemelkedő ügyvédi szolgáltatásokat nyújt, hanem lelkiismeretes és kifogástalan újságírást is a osztrák joggal kapcsolatos kiadványaink keretében.“

A publicisztikai munka alapelvei

Az osztrák sajtó etikai kódexe

Az Osztrák Sajtótanács irányelveket – az úgynevezett Osztrák Sajtó Etikai Kódexét – állított fel a publicisztikai munkára vonatkozóan. Az Etikai Kódex szabályokat tartalmaz a szakmai újságírói etika megőrzésének biztosítására az újságírók mindennapi munkájában. A Harlander & Partner | Ausztria elkötelezettnek érzi magát ehhez az Etikai Kódexhez:

1. Szabadság

1.1. A tudósítás és a kommentár, szóban és képben való szabadsága a sajtószabadság szerves része. A hírek és kommentárok gyűjtését és terjesztését nem szabad akadályozni.

1.2. Ennek a szabadságnak a korlátai az újságírók tevékenysége szempontjából az ebben az etikai kódexben foglalt rendelkezések alapján történő önkéntes önkorlátozásban rejlenek.

2. Pontosság

2.1. A hírek és kommentárok kutatásában és reprodukálásában tanúsított lelkiismeretesség és korrektség az újságírók legfőbb kötelezettsége.

2.2. Az idézőjelekkel jelölt idézeteknek a lehető legnagyobb mértékben vissza kell adniuk a szó szerinti szöveget. A csupán tartalmi visszaadást nem szabad idézőjelek közé tenni. Az anonim idézeteket kerülni kell, kivéve, ha az idézett személy biztonságáról vagy az általa elszenvedett súlyos kár elhárításáról van szó.

2.3. Vádat nem szabad emelni anélkül, hogy bizonyíthatóan legalább megkíséreltek volna nyilatkozatot szerezni a vádlott személy(ek)től vagy intézmény(ek)től. Ha nyilvánosan emelt vád reprodukálásáról van szó, azt egyértelműen jelezni kell.

2.4. Amint egy szerkesztőség tudomására jut, hogy téves tényállást tett közzé, az önkéntes helyesbítés megfelel az újságírói önértelmezésnek és tisztességnek.

2.5. Ha egy jelentéshez az olvasók részéről indokolt helyesbítés érkezik, azt a lehető legszélesebb körben és a lehető leggyorsabban közzé kell tenni.

2.6. Ha egy médium által tárgyalt ügyben fontos bírósági vagy hatósági döntés születik, vagy más módon lényeges új szempontok merülnek fel, arról megfelelő módon be kell számolni.

3. Megkülönböztethetőség

3.1. Az olvasók számára egyértelműnek kell lennie, hogy egy újságírói ábrázolás tényfeltáró jelentés, idegen vélemény(ek) reprodukálása vagy kommentár.

3.2. Idegen vélemények reprodukálása előtt ellenőrizni kell azok megalapozottságát, ha komoly kétségek merülnek fel egy idézet helyességével kapcsolatban.

3.3. Azokat a fotómontázsokat és képszerkesztéseket, amelyeket az alkalmi olvasók dokumentarista ábrázolásként értelmezhetnek, egyértelműen montázsként vagy szerkesztésként kell megjelölni.

4. Befolyásolás

4.1. Külső személyek beavatkozása egy szerkesztőségi cikk tartalmába vagy formájába megengedhetetlen.

4.2. A megengedhetetlen befolyásolási kísérletek nemcsak beavatkozások és nyomásgyakorlások, hanem olyan személyes előnyök nyújtása is, amelyek túlmutatnak a közvetlen szakmai tevékenység körén.

4.3. Aki újságírói tevékenységével összefüggésben olyan ajándékokat vagy egyéb személyes előnyöket fogad el, amelyek befolyásolhatják az újságírói ábrázolást, az megsérti az újságírói etikát.

4.4. A kiadó gazdasági érdekei nem befolyásolhatják a szerkesztőségi tartalmakat oly módon, hogy az félretájékoztatáshoz vagy lényeges információk elhallgatásához vezethetne.

4.5. A meghívásra történt utazásokról szóló beszámolókban megfelelő formában utalni kell erre a tényre.

5. Személyiségvédelem

5.1. Minden embernek joga van a személyiség méltóságának megőrzéséhez és a személyiségvédelemhez.

5.2. A személyes rágalmazás, becsmérlés és gúnyolódás sérti az újságírói etikát.

5.3. Azok a személyek, akiknek az élete veszélyben van, nem azonosíthatók a médiában, ha a tudósítás növelheti a veszélyt.

5.4. Különös figyelmet kell fordítani a baleseti és bűncselekmények áldozatainak anonimitási érdekeire. Az áldozat személyazonossága különösen akkor hozható nyilvánosságra, ha erre hivatalos ok van, ha az áldozat közismert személy, vagy ha az áldozat, illetve közeli hozzátartozói beleegyeztek a nyilvánosságra hozatalba.

6. Magánszféra

6.1. Minden ember magánszférája alapvetően védett.

6.2 Gyermekek esetében a magánszféra védelmének elsőbbséget kell élveznie a hírértékkel szemben.

6.3. Fiatalokról szóló képek és beszámolók közzététele előtt különösen kritikusan kell megvizsgálni a közérdek kérdését.

6.4. A fiatalkorúak szabálysértéseiről szóló beszámolók nem nehezíthetik vagy akadályozhatják meg lehetséges társadalmi visszailleszkedésüket. Az ilyen esetekben tartózkodni kell a teljes név megnevezésétől.

6.5. Gyermekek megkérdezése és fényképezése, valamint olyan esetekről szóló tudósítások során, amelyek hátrányosan befolyásolhatják létezésüket, különös visszafogottság szükséges.

7. Védelem az általános rágalmazás és diszkrimináció ellen

7.1. Személyek és személycsoportok általános gyanúsítását és rágalmazását minden körülmények között kerülni kell.

7.2. Bármilyen diszkrimináció életkor, fogyatékosság, nem, valamint etnikai, nemzeti, vallási, szexuális, világnézeti vagy egyéb okok miatt megengedhetetlen.

7.3. A vallási tanok vagy elismert egyházak és vallási közösségek lealacsonyítása vagy kigúnyolása, amely jogos felháborodást kelthet, megengedhetetlen.

8. Anyagbeszerzés

8.1. Szóbeli és írásbeli dokumentumok, valamint képanyag beszerzése során nem alkalmazhatók tisztességtelen módszerek.

8.2. Tisztességtelen módszerek például a félrevezetés, nyomásgyakorlás, megfélemlítés, érzelmi stresszhelyzetek brutális kihasználása és a titkos lehallgatókészülékek használata.

8.3. Egyes esetekben indokolt a fedett nyomozás, beleértve az annak végrehajtásához szükséges megfelelő módszereket is, ha különös közérdekű információkat szereznek be.

8.4. Magánfotók felhasználása esetén be kell szerezni az érintettek, illetve kiskorúak esetén a törvényes képviselők hozzájárulását, kivéve, ha a kép reprodukálásához jogos közérdek fűződik.

9. Szerkesztőségi speciális területek

9.1. Az utazási és turisztikai beszámolóknak megfelelő módon utalniuk kell a társadalmi és politikai keretfeltételekre és háttérre (pl. súlyos emberi jogi jogsértésekre) is.

9.2. A környezetvédelmi, közlekedési és energiapolitikai összefüggéseket az autós rovatban is figyelembe kell venni.

9.3. A turisztikai, autós és gasztronómiai beszámolóknak, mint minden fogyasztási cikk és szolgáltatás értékelésének, érthető kritériumokat kell követniük, és újságírói képesítéssel rendelkező személyeknek kell megírniuk őket.

10. Közérdek

10.1. Konkrét esetekben, különösen közéleti személyiségek esetében, gondosan mérlegelni kell az egyén védendő érdekét egy jelentés vagy kép közzétételének mellőzésével kapcsolatban a nyilvánosság közzététel iránti érdekével szemben.

10.2. Az osztrák sajtó etikai kódexe értelmében vett közérdek különösen akkor áll fenn, ha súlyos bűncselekmények felderítéséről, a közbiztonság vagy az egészség védelméről, vagy a nyilvánosság félrevezetésének megakadályozásáról van szó.

10.3. Azok a fényképek, amelyek az ábrázolt személy(ek) magánszférájának figyelmen kívül hagyásával készültek (például lesből), csak akkor tehetők közzé, ha egyértelműen látható egy, a voyeurizmuson túlmutató közérdek.

11. Média munkatársak érdekei

A sajtó csak akkor tesz eleget különleges felelősségének a nyilvánosság felé, ha a média munkatársainak magán- és üzleti érdekei nem befolyásolják a szerkesztőségi tartalmakat. A média munkatársai a szakmai tevékenységük során szerzett, nem nyilvánosan hozzáférhető információkat kizárólag publicisztikai célokra használják fel, és nem saját vagy harmadik felek javára.

12. Öngyilkosságról szóló tudósítás

Az öngyilkosságokról és öncsonkításokról, valamint az öngyilkossági kísérletekről és öncsonkítási kísérletekről szóló tudósítások általában nagy visszafogottságot igényelnek. A felelős újságírás – az utánzás veszélye miatt is – mérlegeli, hogy fennáll-e túlsúlyban lévő közérdek, és tartózkodik a túlzott tudósítástól.

Az Osztrák Sajtótanács pénzügyi és gazdasági tudósításokra vonatkozó irányelvei

Az Osztrák Sajtótanács továbbá felállította az Osztrák Sajtótanács pénzügyi és gazdasági tudósításokra vonatkozó irányelveit. A Harlander & Partner | Ausztria ezen irányelvekhez is elkötelezettnek érzi magát:

1. Alkalmazási terület

Ez az irányelv azokra a szerkesztőségi pénzügyi és gazdasági jelentésekre vonatkozik, amelyek elemzéseket és egyéb információkat tartalmaznak, explicit vagy implicit ajánlásokkal a befektetési stratégiákra vonatkozóan. A pénzügyi vagy gazdasági rovatban való közzététel arra utal, hogy pénzügyi vagy gazdasági jelentésről van szó.

2. Fogalommeghatározások

2.1. „Ajánlás”: szerkesztőileg újságíróilag feldolgozott jelentés, amely explicit vagy implicit javaslatokat tartalmaz pénzügyi eszközökkel vagy pénzügyi eszközök kibocsátóival kapcsolatos befektetésekre, illetve befektetési stratégiákra vonatkozóan.

2.2. „Implicit javaslat befektetésekre, illetve befektetési stratégiákra” minden olyan információ, beleértve a pénzügyi eszközök értékeinek vagy árfolyamainak aktuális vagy jövőbeli értékelését, amely félreérthetetlenül egy konkrét befektetést, illetve befektetési stratégiát sugall.

2.3. „Benfentes információk”: Pénzügyi eszközök kibocsátóira vonatkozó pontos információk, amelyek árfolyam-befolyásoló potenciállal rendelkeznek, és amelyeket az újságírók szakmai tevékenységük során kaptak, és amelyek nem nyilvánosan hozzáférhetők.

3. Piaci manipuláció és bennfentes kereskedelem

3.1. A piaci manipuláció hamis vagy félrevezető információk terjesztésével, valamint a bennfentes információk felhasználása pénzügyi eszközök megszerzése és elidegenítése során összeegyeztethetetlen a médiaetika alapelveivel.

3.2. A piaci manipuláció megelőzése érdekében az újságíróknak szakszerűen kell bemutatniuk az elemzéseket és egyéb információkat a befektetési stratégiákra vonatkozó ajánlásokkal, valamint fel kell tárniuk saját érdekeiket és az összeférhetetlenségeket.

4. Azonosító adatok közzététele befektetési stratégiákra vonatkozó ajánlások esetén

Az ajánlásból egyértelműen és félreérthetetlenül ki kell derülnie annak a személynek az azonosító adatainak, aki az ajánlásért a végső szerkesztőségi felelősséget viseli.

5. Szakszerű bemutatás

A pénzügyi és gazdasági tudósításnak tárgyilagosnak kell lennie. Ez különösen a következőket jelenti:

a) A tényeket egyértelműen meg kell különböztetni az értelmezésektől, becslésektől, véleményektől és más, nem tárgyhoz tartozó információktól;

b) minden forrásnak megbízhatónak kell lennie; ha ok van a forrás megbízhatóságának megkérdőjelezésére, azt egyértelműen jelezni kell;

c) minden előrejelzést, jóslatot és célárfolyamot egyértelműen meg kell jelölni, és utalni kell az elkészítésük vagy felhasználásuk alapjául szolgáló lényeges feltételezésekre.

A tárgyilagosság megítélésekor figyelembe kell venni az újságírói gondosság mércéjét.

6. Érdekek és összeférhetetlenségek feltárása

6.1. Az 1.1. pont szerinti jelentésekben fel kell tárni minden olyan kapcsolatot és körülményt, amely befolyásolhatja az ajánlás tárgyilagosságát, különösen akkor, ha az ajánlásért szerkesztőségi felelősséget viselő személy vagy a médiavállalat, vagy az abban ellenőrző részesedéssel rendelkező személy jelentős pénzügyi érdekeltséggel rendelkezik az ajánlás tárgyát képező pénzügyi eszközben, vagy jelentős összeférhetetlenség áll fenn az ajánlásra vonatkozó kibocsátóval kapcsolatban.

6.2. Az 1.1. pont szerinti jelentésen szerkesztőileg dolgozó minden személynek az 1. bekezdésben említett körülményeket a rovatvezető vagy a főszerkesztő tudomására kell hoznia.

7. Harmadik felek ajánlásairól szóló tudósítás

Harmadik felek ajánlásairól szóló tudósítások során a következőket kell figyelembe venni:

a) Az ajánlást tevő személy azonosító adatait egyértelműen és félreérthetetlenül fel kell tüntetni.

b) Harmadik felek ajánlásainak tartalmi értékét nem szabad megváltoztatni, azokat egyértelműen meg kell különböztetni a saját ajánlásoktól.

c) Harmadik felek ajánlásainak összefoglalói nem lehetnek félrevezetőek; adott esetben utalni kell az eredeti dokumentumra, valamint arra a helyre, ahol az eredeti dokumentumhoz kapcsolódó közzétételek közvetlenül és könnyen hozzáférhetők a nyilvánosság számára.

The Trust Project

A Harlander & Partner | Ausztria tevékenységét emellett a 8 bizalmi indikátorának The Trust Project teljesítésére is irányítja.

Nyilatkozat a tudósítás prioritásairól és a nyilvános napirendről (lapirány)

A Harlander & Partner | Ausztria egy nemzetközi orientációjú ügyvédi iroda, amelynek székhelye Ausztriában található.

Szerkesztőségünk pártfüggetlen, és nem követ semmilyen speciális politikai irányvonalat.

Független információkat, útmutatókat és híreket kínálunk a jog témakörében.

Nyilatkozat az etikai, újságírói és publicisztikai gyakorlatokról

Szerkesztőségünk az Osztrák Sajtó etikai kódexében, az Osztrák Sajtótanács pénzügyi és gazdasági tudósításokra vonatkozó irányelveiben és a The Trust Projectben rögzített elvek szerint dolgozik.

Irányelv a tényellenőrzéshez

Az Osztrák Sajtó Etikai Kódexe szerint a hírek és kommentárok kutatásában és megjelenítésében a lelkiismeretesség és a korrektség az újságírók legfőbb kötelessége. Ez az alapelv különösen az általunk kezelt témákban – pénzügyek, adók, szociális ügyek és jog – kiemelt jelentőségű.

Ehhez tartjuk magunkat.

Irányelv a sokszínűséghez

Más emberek és nézőpontjaik iránti tisztelet és tolerancia jellemzi szerkesztőségünk alapállását. Az inkluzivitás és a sokszínűség áll gondolkodásunk és cselekedeteink középpontjában. Elutasítunk minden diszkriminációt, bármilyen okból is.

Hozzájárulásaink mindig bemutatják a tartalom minden aspektusát.

Irányelv a források meg nem nevezésére

Minden embernek joga van a személyiségvédelemhez. Ha egy forrás meg nem nevezése szükséges ahhoz, hogy megóvjuk a hátrányoktól, vagy ha az Osztrák Sajtó etikai kódexében meghatározott egyéb okok fennállnak, akkor nem nevezzük meg.

Irányelv a szerzők meg nem nevezésére

Cikkeink mindig megnevezik a cikkért végső soron felelős szerzőket.

Irányelv a visszajelzésekhez

Az Osztrák Sajtó etikai kódexének megfelelően a hozzájárulásainkhoz érkező visszajelzéseket a szerkesztőség kivétel nélkül elolvassa, cselekvési szükségesség szempontjából ellenőrzi, szükség esetén intézkedéseket tesz, és végül megválaszolja.

Irányelv a hibák feltárására és javítására

A hibákat kivétel nélkül a lehető leggyorsabban kijavítjuk. Helyesbítéseket és visszavonásokat is közzéteszünk, ahol ez indokolt vagy szükséges.

Irányelv a reklámra

A fizetett és nem fizetett reklámot is mindig jogszabályszerűen jelöljük.

További információk

Itt talál további információkat a következőkről: