Ügyvédi Díjtörvény

Sajnos a jogalkotó az Ügyvédi Díjtörvényt sem áttekinthetővé, sem könnyen érthetővé nem tette. Ezért a laikusok számára szinte lehetetlen előre kiszámítani, hogy az Ügyvédi Díjtörvény milyen díjazást ír elő az általa szabályozott ügyvédi szolgáltatásokért. Mi ügyvédek is speciális szoftvert használunk a díjak kiszámításához.

Irodánk ezért új ügyfeleknek ügyvédi első konzultációt kínál, amely különösen arra is szolgál, hogy tisztázza a várhatóan felmerülő díj összegét.

Ügyvédi Díjtörvény

A díjszabás tárgya
1. §
(1) Az ügyvédek a polgári peres eljárásokban és a polgári perrendtartás 577. és következő §-ai szerinti választottbírósági eljárásokban, valamint a magánvádas büntetőeljárásokban és a magánfelek képviseletében díjazásra jogosultak a következő rendelkezések és az e szövetségi törvény részét képező mellékelt díjszabás szerint. A díjszabásban előírt számítási műveletek alapján adódó díjtételeket teljes 10 centre fel- vagy le kell kerekíteni.
(2) E szövetségi törvény rendelkezései, amennyiben az alábbiakban másként nem rendelkeznek, érvényesek mind az ügyvéd és az általa képviselt fél közötti viszonyban, mind az ellenfél által megtérítendő költségek meghatározásakor, még akkor is, ha az ügyvédnek saját ügyében az ellenfélnek kell költségeket megtérítenie. Akkor is érvényesek, ha az abban megjelölt szolgáltatásokat közjegyzők végzik, feltéve, hogy a közjegyző jogosult ilyen szolgáltatásra, és a díjazás nincs szabályozva a közjegyzői díjszabásban vagy a közjegyzők bírósági megbízottként történő díjazásáról szóló díjszabásban.

A díjszabás érvényességének korlátozása
2. §
(1) A díjszabás nem érinti a szabad megállapodás jogát.

(2) Még akkor is, ha díjazásról nem született megállapodás, az ügyvéd a díjszabásban előírtnál magasabb, különleges körülmények vagy a pártja által kezdeményezett különleges igénybevétel által indokolt követelést érvényesíthet e féllel szemben.

Értékalap
3. §
Az adott díjtétel alkalmazásához irányadó összeg (értékalap) a polgári perben a per tárgyának értéke, a végrehajtási (biztosítási) eljárásban a követelés értéke (13. §), a fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásban a hitelező bejelentett követelésének és járulékainak összege, a nemperes eljárásban pedig az eljárás tárgyának értéke alapján számítandó.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Minden korábban indult eljárásra
e rendelkezések a korábbi, hatályos
szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

4. §
Amennyiben az alábbiakban másként nem rendelkeznek, az értékalap (3. §) a joghatósági normák 54–59. §-ainak rendelkezései szerint alakul, nemperes eljárásban azonban, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, azon érték szerint, amelyet a fél kérelmében az eljárás tárgyának értékeként megjelölt.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Minden korábban indult eljárásra
e rendelkezések a korábbi, hatályos
szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

5. §
(1) Ha tőkekövetelésnek csak egy részét igénylik, akkor csak az igényelt rész az irányadó. Ha az a többlet kerül igénybevételre, amely a két fél egymással szemben fennálló követeléseinek összehasonlításából adódik, akkor az igényelt többlet összege az irányadó. (2) A végrehajtási rendtartás 37. §-a szerinti vitákat a követelés értéke (13. §) szerint kell értékelni, amely miatt a végrehajtás folyik, ha azonban a végrehajtás alá vont dolgok értéke alacsonyabb, akkor ez utóbbi szerint. Ha a kereset több alperes ellen irányul, és a költségtérítési kötelezettségről egy döntésben határoznak, akkor a közös szolgáltatások értékalapjaként a követelések közül a legmagasabb, ha azonban a végrehajtás alá vont dolgok értéke alacsonyabb, akkor ez utóbbi érvényes. A költségeket az egyes alperesekre vonatkozó perértékek arányában kell felosztani.

6. §
Külföldi pénznemben fennálló követeléseket a költségtérítési kötelezettségről szóló döntés vagy egyezség időpontjában érvényes árfolyam szerint kell értékelni.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Minden korábban indult eljárásra
e rendelkezések a korábbi, hatályos
szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

7. § (1) Ha az alperes a joghatósági normák 56. vagy 59. §-a szerinti per tárgyának felperesi értékelését túl magasnak vagy túl alacsonynak találja, legkésőbb az első szóbeli tárgyalásra kitűzött ülésen kifogásolhatja az értékelést. Ha a nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értékét a felek eltérően jelölik meg, az az értékelés kifogásolásával egyenértékű. Ha az alperes a joghatósági normák 56. vagy 59. paragrafusa szerinti per tárgyának felperesi értékelését túl magasnak vagy túl alacsonynak találja, legkésőbb az első szóbeli tárgyalásra kitűzött ülésen kifogásolhatja az értékelést. Ha a nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értékét a felek eltérően jelölik meg, az az értékelés kifogásolásával egyenértékű. (2) A felek megállapodásának hiányában a bíróságnak lehetőség szerint további vizsgálatok nélkül, és az ügy elintézésének jelentős késleltetése vagy költségek okozása nélkül kell értékelnie a per tárgyát e szövetségi törvény alkalmazásához a felek által állított összegek keretein belül. Ugyanez vonatkozik a nemperes eljárásban az eljárás tárgyának értékelésére is. Ezt a határozatot jogorvoslattal nem lehet megtámadni. Megjegyzés Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után indult. Minden korábban indult eljárásra e rendelkezések a korábbi, hatályos szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003 ).

7a. §
(1) A polgári perrendtartás 623. és következő §-ai szerinti jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Minősített Szervezetnek a polgári perrendtartás 624. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes megállapítási kérelmet már a jogorvoslati csoportos keresetben összegszerűen értékelnie kell. A Minősített Szervezet ezen értékelés során nincs jogszabályi értékelési szabályokhoz kötve. Ha az alperes az ilyen értékelést legkésőbb az első szóbeli tárgyalásra kitűzött ülésen nem kifogásolja, a bíróságnak ezt az összeget kell alapul vennie értékalapként (3. §) a teljes jogorvoslati csoportos kereseti eljárásban az ideiglenes megállapítási kérelemről szóló döntésig. Ha a Minősített Szervezet elmulasztja az értékelést, vagy az alperes időben kifogásolja az értékelést, akkor az ideiglenes megállapítási kérelem értékalapjának meghatározásakor a jogorvoslati csoportos kereseti eljárásban a 4. és 12. §-ok szerint kell eljárni; a 7. § (2) bekezdését kell alkalmazni. A polgári perrendtartás 623. és következő paragrafusai szerinti jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Minősített Szervezetnek a polgári perrendtartás 624. paragrafus (2) bekezdése szerinti ideiglenes megállapítási kérelmet már a jogorvoslati csoportos keresetben összegszerűen értékelnie kell. A Minősített Szervezet ezen értékelés során nincs jogszabályi értékelési szabályokhoz kötve. Ha az alperes az ilyen értékelést legkésőbb az első szóbeli tárgyalásra kitűzött ülésen nem kifogásolja, a bíróságnak ezt az összeget kell alapul vennie értékalapként (3. paragrafus) a teljes jogorvoslati csoportos kereseti eljárásban az ideiglenes megállapítási kérelemről szóló döntésig. Ha a Minősített Szervezet elmulasztja az értékelést, vagy az alperes időben kifogásolja az értékelést, akkor az ideiglenes megállapítási kérelem értékalapjának meghatározásakor a jogorvoslati csoportos kereseti eljárásban a 4. és 12. paragrafusok szerint kell eljárni; a 7. paragrafus (2) bekezdését kell alkalmazni. (2) A jogorvoslati csoportos kereset (Pp. 624. §) és minden olyan beadvány vagy ülés, amely kizárólag vagy részben a Minősített Szervezet Pp. 624. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes megállapítási kérelmére vonatkozik, az (1) bekezdés szerinti értékalap alapján díjazandó. A jogorvoslati csoportos kereset (624. paragrafus, ZPO) és minden olyan beadvány vagy ülés, amely kizárólag vagy részben a Minősített Szervezet 624. paragrafus, (2) bekezdés, ZPO szerinti ideiglenes megállapítási kérelmére vonatkozik, az (1) bekezdés szerinti értékalap alapján díjazandó. (3) Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a Pp. 628. §-a szerinti csatlakozási nyilatkozatok, valamint minden egyéb beadvány és ülés, amely kizárólag egyedi igényekre vonatkozik, az adott beadványra vagy ülésre vonatkozó értékalap szerint díjazandó.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Minden korábban indult eljárásra
e rendelkezések a korábbi, hatályos
szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

8. §
(1) Ha egy peres vagy nemperes eljárás során a nem pénzben kifejezett per tárgyának vagy eljárás tárgyának értéke oly módon változik, hogy az elvégzett értékelés nyilvánvalóan már nem felel meg a jelenlegi értékviszonyoknak, akkor a felek megállapodásának hiányában az értékalapot valamelyik fél kérelmére a bíróságnak a 7. § szerint újra meg kell állapítania. A felülvizsgálati vagy felülvizsgálati fellebbezési bíróság előtti eljárásban ez a kérelem a felülvizsgálati vagy felülvizsgálati fellebbezési válaszban terjeszthető elő; ha a kérelem a felülvizsgálati vagy felülvizsgálati fellebbezési válaszban kerül előterjesztésre, a felülvizsgálati vagy felülvizsgálati fellebbezési bíróság bekérheti a felülvizsgálati vagy felülvizsgálati fellebbező nyilatkozatát.
(2) Ha egy eljárás során az (1) bekezdés szerinti értékalap megváltozott, akkor az e költségmeghatározást megelőző teljes eljárás költségeinek meghatározásakor a költségtérítési kötelezettségről szóló döntés vagy egyezség időpontjában érvényes perérték az irányadó.
(3) A (2) bekezdés a jogorvoslati eljárásban is érvényes, az alsóbb fokú bíróságok költségeire azonban csak akkor, ha ezeket a költségeket a magasabb fokú bíróság határozza meg. Ha az alsóbb fokú bíróságok döntéseit a jogorvoslati eljárásban egészben vagy részben hatályon kívül helyezték, akkor a főügyről szóló új döntésnél, valamint azon bíróságok költségeinek meghatározásakor, amelyek döntéseit hatályon kívül helyezték, az utoljára megállapított perértéket vagy eljárási értéket kell alapul venni.
(4) A (3) bekezdés akkor is érvényes, ha a 6. § szerint az értékeléshez irányadó átváltási árfolyam a jogorvoslati eljárás során megváltozott.

9. §
(1) Tartásdíj- vagy ellátási összegekre, valamint járadékfizetésre vonatkozó igényeket testi sértés vagy emberölés esetén az éves teljesítmény háromszorosával kell értékelni. Ha az igényt három évnél rövidebb időre érvényesítik, akkor az erre az időszakra igényelt szolgáltatások teljes összege szolgál értékalapként.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett összegek emelését vagy csökkentését igénylik, akkor az igényelt emelés vagy csökkentés háromszoros éves teljesítményét kell értékalapként figyelembe venni.
(3) Házastársi tartásdíjra vagy gyermektartásdíjra vonatkozó igényeket, beleértve az ideiglenes tartásdíjra vonatkozó igényeket is, az éves teljesítmény egyszeresével kell értékelni. Az (1) bekezdés utolsó mondata és a (2) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Minden korábban indult eljárásra
e rendelkezések a korábbi, hatályos
szövegük szerint alkalmazandók (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

10. §
A tárgyat a következőképpen kell értékelni:
1. birtokháborítási perekben 800 euróval;
2. bérleti szerződésből eredő vitákban és kiürítési perekben
a) üzlethelyiségek, 90 m2-t meghaladó alapterületű lakások és egyéb tárgyak esetében a felmondás vagy a kereset benyújtását megelőző utolsó 12 hónapból adódó éves bérleti díjjal, de legalább, valamint azokban az esetekben, amikor ez az értékalap a felmondásban vagy a keresetben számszerűen nincs érvényesítve, 2 000 euróval,
b) 60 m2-t meghaladó alapterületű lakások esetében, amelyek nem tartoznak az a) pont alá, 1 500 euróval,
c) kisebb lakások esetében 1 000 euróval;
3. a bérleti jogról szóló törvény 37. § (1) bekezdése, a lakástulajdonról szóló törvény 52. § (1) bekezdése, a lakásgazdálkodásról szóló törvény 22. § (1) bekezdése, a fűtésköltség-törvény 25. §-a és a kiskertekről szóló törvény szerinti nemperes eljárásokban
a) tárgyhoz kapcsolódó igények esetében
aa) üzlethelyiségek, 90 m2-t meghaladó alapterületű lakások és kettőnél több parkolóhellyel rendelkező garázsok esetében, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, 2 000 euróval,
egyébként legfeljebb ………………………. 6 000 euróval,
bb) 60 m2-t meghaladó és 90 m2-ig terjedő alapterületű lakások esetében, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, 1 500 euróval, egyébként legfeljebb 4 500 euróval,
cc) egyéb tárgyak esetében, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, 1 000 euróval,
egyébként legfeljebb ………………………….. 3 000 euróval
b) ingatlanhoz kapcsolódó igények esetében
aa) ötvennél több bérleménnyel, illetve társasházi tulajdonra alkalmas ingatlannal (a lakástulajdonról szóló törvény 2. § (2) bekezdése) rendelkező ingatlanok esetében, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, 4 000 euróval,
egyébként legfeljebb ………………………… 12 000 euróval
bb) egyéb ingatlanok esetében, ha a tárgy nem pénzösszegből áll, 2 500 euróval,
egyébként legfeljebb ………………………… 7 500 euróval
4. a) házassági ügyekben 6 000 euróval,
b) házassági származásról szóló vitákban és házasságon kívül született gyermek apaságáról szóló vitákban 2 400 euróval;
az a) és b) pont szerinti vitákkal kapcsolatos vagyonjogi igények perértékét hozzá kell adni;
5. a kereskedelmi és szövetkezeti nyilvántartás ügyeiben, amennyiben a kérelemből más érték nem derül ki, az üzleti tőkével, de legalább a következő összegekkel:
a) egyéni vállalkozások esetében 3 000 euróval,
b) részvénytársaságok esetében 70 000 euróval,
c) korlátolt felelősségű társaságok esetében 10 000 euróval,
d) egyéb társaságok és szövetkezetek esetében 15 000 euróval; korlátolt felelősségű társaság bejegyzésére irányuló kérelmek esetében, amelyek az NTG 5. § (8) bekezdés harmadik mondatában foglalt feltételeknek megfelelő nyilatkozaton alapulnak, a tárgyat 1 000 euróval kell értékelni.
6. az ABGB 1330. §-a szerinti keresetekkel kapcsolatos vitákban, amennyiben a tárgy nem pénzösszegből áll,
a) ha az állítást egy médiumban (a médiatörvény 1. § 1. pontja) terjesztették, legfeljebb 21 000 euróval,
b) egyébként legfeljebb 11 000 euróval; a Pp. 549. §-a szerinti eltiltási keresetek esetében a tárgyat 5 000 euróval kell értékelni;
6a. az ASGG 54. § (1) bekezdése szerinti munkajogi ügyekben legfeljebb 24 000 euróval;
6b. a Pp. 502. § (5) bekezdés 3. pontja szerinti vitákban legalább 4 500 euróval;
7. magánvádas büntetőügyekben
a) a járásbíróságok hatáskörébe tartozó vétségek miatt ……………………………………………. 6 000 euróval
b) egyéb vétségek miatt 11 000 euróval;
8. a médiatörvény szerinti kérelmekkel kapcsolatos büntetőeljárásokban (díjszabás 4. tétel I. szakasz 2. pont) 11 000 euróval;
9. büntetőügyekben magánfelek képviseletéért:
a) a járásbíróságok hatáskörébe tartozó vétségek miatt ……………………………………………… 3 000 euróval
b) egyéb vétségek és bűncselekmények miatt 6 000 euróval.
Megjegyzés
Minden olyan költségmeghatározási eljárásra, illetve minden
olyan költségfellebbezési eljárásra alkalmazandó, amelyben a
költségmeghatározási kérelem, illetve a költségfellebbezés 2007. december 31. után
került benyújtásra a bírósághoz (vö. XVII. cikk
16. §, BGBl. I Nr. 111/2007).

11. §
(1) Amennyiben a költségeket nem kell egymással szemben beszámítani, a költségmegállapítás iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásokban a megítélendő költségösszeg szolgál díjmegállapítási alapul. A költségfellebbezési eljárásban a díjmegállapítás alapja az az összeg, amelynek megítélését vagy elutasítását a költségfellebbezésben kérik. (2) Ha az (1) bekezdés eseteiben a kért összeg nem haladja meg a 100 eurót, akkor csak a készkiadások megtérítésére van igény a pernyertesség arányában.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Az összes korábban indult eljárásra
ezeket a rendelkezéseket a korábbi, hatályos
szövegük szerint kell tovább alkalmazni (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

12. §
(1) Több igény egyazon keresetben történő érvényesítése esetén a per tárgyainak értékét össze kell adni. Ugyanez vonatkozik több jogvita egyesítésének időtartamára, valamint a kereset és az ellenkereset közös tárgyalásra történő egyesítésére. (2) Ha egyazon keresetben érvényesített több igényről külön tárgyalnak, akkor a szétválasztás időtartama alatt minden egyes külön tárgyalásnál a megfelelő részérték az irányadó. (2a) Az (1) és (2) bekezdés analóg módon alkalmazandó több igény egyazon nemperes eljárásban történő érvényesítésére és több nemperes eljárás egyesítésére is. Az (1) és (2) bekezdés analóg módon alkalmazandó több igény egyazon nemperes eljárásban történő érvényesítésére és több nemperes eljárás egyesítésére is. (3) A per tárgyának értékében bekövetkező változást, amely keresetmódosítás, a kereseti kérelem korlátozása vagy a vita részleges rendezése következtében áll elő, figyelembe kell venni az értékváltozást követő szolgáltatásoknál, és amennyiben a változást fél nyilatkozata idézi elő, már az érintett beadványnál is. Ha a perérték egy tárgyalási nap során változik, a változást már a tárgyalási nap azon órájára is figyelembe kell venni, amelyben a változás bekövetkezik. Ugyanez vonatkozik analóg módon az eljárás tárgyának nemperes eljárásban bekövetkező változásaira is. (4) Ha a mellékdíjakra vonatkozó kérelmet korlátozzák, akkor a következő perértékeket vagy eljárási értékeket kell figyelembe venni, azonban soha nem többet, mint az eredeti érték fele: a) a törvényszék előtt folyó, szenátus által eldöntendő jogügyekben 2 000 euró, b) a törvényszék előtt folyó, egyesbíró által eldöntendő jogügyekben 1 000 euró, c) a járásbíróság előtt folyó jogügyekben 200 euró. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a kérelem a) a törvényszék előtt folyó, szenátus által eldöntendő jogügyekben kevesebb mint 2 000 euróra, b) a törvényszék előtt folyó, egyesbíró által eldöntendő jogügyekben kevesebb mint 1 000 euróra, c) a járásbíróság előtt folyó jogügyekben kevesebb mint 200 euróra korlátozódik.

13. §
(1) A végrehajtási (biztosítási) eljárásban a díjmegállapítás alapja
a) a végrehajtást kérő hitelező vagy más jogosult esetében a tőkekövetelés értéke; a perköltségeket vagy mellékdíjakat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok önmagukban képezik az érvényesítendő vagy biztosítandó követelés tárgyát; a díjmegállapítás alapja az eljárás során nem változik; b) a kötelezett esetében az általa benyújtott kérelemmel érintett követelés értéke; c) a harmadik fél adós esetében a lefoglalt követelés értéke, ha ez alacsonyabb, mint a végrehajtást kérő hitelező követelése, egyébként az a) pontban megadott érték; a harmadik fél adós esetében a lefoglalt követelés értéke, ha ez alacsonyabb, mint a végrehajtást kérő hitelező követelése, egyébként az a) pontban megadott érték; d) az ajánlattevő és az árverési vevő esetében az elért legmagasabb ajánlat értéke. (Megj.: a (2) bekezdést hatályon kívül helyezte a BGBl. Nr. 519/1995 )

14. §
Ha a díjmegállapítás alapja az előző rendelkezések szerint nem állapítható meg, a következő értékeket kell alapul venni:
a) a törvényszék előtt folyó, szenátus által eldöntendő jogügyekben 24 000 euró,
b) a törvényszék előtt folyó, egyesbíró által eldöntendő jogügyekben 10 000 euró,
c) a járásbíróság előtt folyó jogügyekben 1 000 euró.

A díjazás emelése több személy esetén
15. §
(1) Az ügyvédet díjazásának emelése illeti meg, ha egy jogügyben (1. §) több személyt képvisel vagy több személlyel áll szemben. Az emelés mértéke: Az ügyvédet díjazásának emelése illeti meg, ha egy jogügyben (1. §) több személyt képvisel vagy több személlyel áll szemben. Az emelés mértéke: a) ha csak az egyik oldalon van két, az ügyvéd által képviselt vagy vele szemben álló személy, 10%, b) minden további általa képviselt és minden további vele szemben álló személy után 5-5%, de összesen soha nem több, mint a kereseti összeg 50%-a, beleértve az egységdíjat is; az utazási költségek, az időveszteségért járó kártérítés és egyéb kiadások ebbe a kereseti összegbe nem számítanak bele. (2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a 623. és azt követő §-ok szerinti orvoslási csoportos kereseti eljárásokban a minősített szervezet 624. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes megállapítási kérelméről szóló döntésig.

Kiadások
16. §
A bírósági illetékek, postai díjak és egyéb kiadások, beleértve az áfát is, a 23. § eltérő rendelkezése hiányában külön térítendők. Ugyancsak külön térítendők azok a további kiadások, amelyek egy félnek az 5. § (1) bekezdése szerinti EIRAG alapján egyezségi ügyvéd igénybevételével merülnek fel, azonban legfeljebb a kereseti összeg 25%-a, beleértve az egységdíjat is; az utazási költségek, az időveszteségért járó kártérítés és egyéb kiadások ebbe a kereseti összegbe nem számítanak bele.

Több ügy intézése utazás során
17. §
Több ügy utazás során történő intézése esetén az utazási költségeket az egyes ügyekre a díjmegállapítási alapok arányában kell elosztani.

Költségjegyzékek
18. §
Az ügyvédnek a költségjegyzék vagy a tiszteletdíj-jegyzék elkészítéséért az általa képviselt féllel szemben nincs díjazási igénye.

Díjazás több ügyvéd közös tevékenysége esetén 19. § Azon szolgáltatásokért, amelyeket egy fél több ügyvédre közösen bíz, minden ügyvédnek teljes díjazási igénye van a tarifák szerint az általa képviselt féllel szemben.

Kézbesítési meghatalmazott
20. §
Az ügyvéd, akit kézbesítési meghatalmazottá neveztek ki, csupán a beadványok továbbításával kapcsolatos kiadások megtérítésére és a levelek elkészítéséért és elküldéséért járó díjazásra tarthat igényt.

Bírósági felülvizsgálat; Díjazás a tarifa mértékén felül
21. §
(1) A bíróság azon jogköre, hogy az egyes szolgáltatások szükségességét és célszerűségét felülvizsgálja, érintetlen marad. Ha egyedi esetben az ügyvéd teljesítménye terjedelmében vagy jellegében jelentősen meghaladja az átlagot, a díjazást a tarifától függetlenül, különösen a ráfordított idő és munka figyelembevételével, arányosan kell megállapítani. (2) A tarifa tételei alá, még az azonos vagy hasonló jellegű, tarifán kívüli szolgáltatások bírósági díjmegállapítása esetén is, csak akkor lehet menni, ha az ügyvéd nem kér magasabb díjazást.
Megjegyzés
Csak akkor alkalmazandó, ha az ügy 2004. december 31. után
indult. Az összes korábban indult eljárásra
ezeket a rendelkezéseket a korábbi, hatályos
szövegük szerint kell tovább alkalmazni (vö. 10. cikk 2. §, BGBl. I Nr. 113/2003).

Különálló beadványok
22. §
A polgári peres eljárásban és a végrehajtási (biztosítási) eljárásban a beadványok csak akkor díjazhatók külön, ha más beadványokkal nem kapcsolhatók össze, vagy a bíróság azok külön benyújtását szükségesnek vagy célszerűnek ítéli.

Egységdíj a mellékszolgáltatásokra
23. §
(1) Az 1., 2., 3., 4. vagy 7. tarifapont alá eső szolgáltatások díjazása esetén az 5., 6. és 8. tarifapont alá eső összes mellékszolgáltatás és a belföldi postai díjak megtérítése helyett egységdíj jár.

(2) Az ügyvéd azonban az általa képviselt féllel szemben az egységdíj helyett az (1) bekezdésben felsorolt egyes mellékszolgáltatásokat is felszámíthatja. Az ügyvéd azonban az általa képviselt féllel szemben az egységdíj helyett az (1) bekezdésben felsorolt egyes mellékszolgáltatásokat is felszámíthatja.

(3) Az egységdíj 10 170 euró perértékig bezárólag 60%, 10 170 euró perérték felett 50%-a a kereseti összegnek, kivéve az utazási költségeket, az időveszteségért járó kártérítést és az egyéb kiadásokat.

(4) Az egységdíj nem foglalja magában azokat a peren kívüli szóbeli vagy írásbeli tárgyalások során nyújtott mellékszolgáltatásokat, amelyeket bírósági eljárás elkerülése vagy egyezség létrehozása céljából végeztek el bírósági eljárás előtt vagy alatt, amennyiben azok jelentős idő- és munkaerő-ráfordítást igényeltek. Ezeket az egyes szolgáltatásokra vonatkozó tarifapont szerint kell díjazni. Ugyanez vonatkozik a mellékszolgáltatásokra is, ha az ügyet azelőtt fejezték be, mielőtt a mellékszolgáltatásoknak megfelelő főszolgáltatást elvégezték volna.

(5) Azon szolgáltatások esetében, amelyek a 3 A. tarifapont II. és III. szakasz, a 3 B. tarifapont II. szakasz, a 3 C. tarifapont II. szakasz vagy a 4. tarifapont I. szakasz 5., 6. pontja, II. szakasz alá esnek, az egységdíj ezen szolgáltatásra eső részét kétszeresen kell megítélni, ha az ügyvéd a szolgáltatást irodájának székhelyén kívüli helyen végzi, vagy ezen szolgáltatás elvégzésével más ügyvédet bíz meg, és nem érvényesít igényt utazási költségek megtérítésére és időveszteségért járó kártérítésre, vagy a bíróság nem ítél meg neki ilyen igényt, mert a bíróság helyén letelepedett ügyvéddel is képviseltethette volna magát. Azon szolgáltatások esetében, amelyek a 3 A. tarifapont II. és III. szakasz, a 3 B. tarifapont II. szakasz, a 3 C. tarifapont II. szakasz vagy a 4. tarifapont I. szakasz 5., 6. pontja, II. szakasz alá esnek, az egységdíj ezen szolgáltatásra eső részét kétszeresen kell megítélni, ha az ügyvéd a szolgáltatást irodájának székhelyén kívüli helyen végzi, vagy ezen szolgáltatás elvégzésével más ügyvédet bíz meg, és nem érvényesít igényt utazási költségek megtérítésére és időveszteségért járó kártérítésre, vagy a bíróság nem ítél meg neki ilyen igényt, mert a bíróság helyén letelepedett ügyvéddel is képviseltethette volna magát.

(6) Azokban a jogvitákban, amelyekben feltételes fizetési meghagyást kell kibocsátani, vagy amelyekben a keresetlevélre való válaszadást a polgári perrendtartás rendelkezései szerint elrendelik, – a (7) bekezdés fenntartásával – a keresetlevélre, a keresetlevélre adott válaszra és a fizetési meghagyás elleni kifogásra eső egységdíj részét kétszeresen kell megítélni. Azokban a jogvitákban, amelyekben feltételes fizetési meghagyást kell kibocsátani, vagy amelyekben a keresetlevélre való válaszadást a polgári perrendtartás rendelkezései szerint elrendelik, – a (7) bekezdés fenntartásával – a keresetlevélre, a keresetlevélre adott válaszra és a fizetési meghagyás elleni kifogásra eső egységdíj részét kétszeresen kell megítélni. (7) Azokban a jogvitákban, amelyekben 360 eurót meg nem haladó pénzösszeg kifizetését kérik, és feltételes fizetési meghagyást kell kibocsátani, a 2. tarifapontban említett keresetekre a (3) bekezdés szerinti egységdíj jár. Ha a fizetési meghagyás ellen kifogást emelnek, akkor ehelyett a keresetlevélre a kétszeres egységdíjat kell megítélni. Azokban a jogvitákban, amelyekben 360 eurót meg nem haladó pénzösszeg kifizetését kérik, és feltételes fizetési meghagyást kell kibocsátani, a 2. tarifapontban említett keresetekre a (3) bekezdés szerinti egységdíj jár. Ha a fizetési meghagyás ellen kifogást emelnek, akkor ehelyett a keresetlevélre a kétszeres egységdíjat kell megítélni. (8) A végrehajtási engedély iránti kérelmekre, valamint a végrehajtást kérő hitelező 3A. tarifapont I. szakasz 2. pontja szerinti kérelmeire az egységdíj ezen szolgáltatásra eső részét kétszeresen kell megítélni. A végrehajtási engedély iránti kérelmekre, valamint a végrehajtást kérő hitelező 3A. tarifapont I. szakasz 2. pontja szerinti kérelmeire az egységdíj ezen szolgáltatásra eső részét kétszeresen kell megítélni. (9) Azokban a fellebbezési eljárásokban, amelyekben nem vesznek fel bizonyítékokat, vagy nem végeznek egyéb kiegészítéseket az eljárásban, a fellebbezésre és a fellebbezésre adott válaszra eső egységdíj részét háromszorosan – az (5) bekezdés szerinti fellebbezési tárgyalás lefolytatása esetén négyszeresen – kell megítélni; ezzel a fellebbezési tárgyalás lefolytatásával kapcsolatos összes szolgáltatás is rendezettnek tekintendő. Azokban a fellebbezési eljárásokban, amelyekben nem vesznek fel bizonyítékokat, vagy nem végeznek egyéb kiegészítéseket az eljárásban, a fellebbezésre és a fellebbezésre adott válaszra eső egységdíj részét háromszorosan – az (5) bekezdés szerinti fellebbezési tárgyalás lefolytatása esetén négyszeresen – kell megítélni; ezzel a fellebbezési tárgyalás lefolytatásával kapcsolatos összes szolgáltatás is rendezettnek tekintendő. (10) A (9) bekezdés nem vonatkozik azokra a fellebbezési eljárásokra, amelyekben a Pp. 501. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

A díjazás emelése az elektronikus jogi forgalomban
23a. §
Ha az eljárást megindító beadványt elektronikus jogi forgalom útján nyújtják be, az ügyvédet ezért 5,00 euró díjazás-emelés illeti meg. Az elektronikus jogi forgalom útján benyújtott további beadványokért az ügyvédet minden esetben 2,60 euró díjazás-emelés illeti meg. Az adott emelési összeget az egységdíj (23. §) és a perbeli társak felárának (15. §) megállapításánál nem kell figyelembe venni. Ha az ingatlan-nyilvántartási és cégnyilvántartási ügyekben az összes okiratot, amelyet a beadvánnyal kért bejegyzés alapján az ingatlan-nyilvántartás vagy cégnyilvántartás okiratgyűjteményébe fel kell venni, elektronikus jogi forgalom útján továbbítják, az ügyvédet ezért további 9,50 euró díjazás-emelés illeti meg.

A költségek rövidített jegyzéke (normál költségtarifa)
24. §
(1) Az igazságügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel összeállítsa az ügyvédnek a rendszeresen előforduló, egyszerű és gyakran ismétlődő esetekben járó díjazásának számítását (normál költségtarifa). Ez a tarifa csak a következőkre terjedhet ki:
a) a polgári perben az elmulasztott ítéletekre,
b) b) pontot hatályon kívül helyezte a 13. cikk 1. pontja, BGBl. I Nr. 86/2021
c) a polgári perben és a végrehajtási eljárásban azokra a kérelmekre, amelyekről a bíróság szóbeli tárgyalás nélkül dönt, kivéve a jogorvoslatokat.
(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a költségek úgy jegyezhetők fel, hogy a költségek és díjak megtérítését a normál költségtarifa szerint igénylik.

Pótdíjak megállapítása
25. §
Az igazságügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a Nemzeti Tanács Főbizottságával egyetértésben rendelettel pótdíjat állapítson meg a tarifában az ügyvéd díjazásaként feltüntetett fix összegekhez és a 23a. §-ban feltüntetett összegekhez, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy az ügyvédeknek a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelő, méltányos díjazást biztosítson. Az ebből eredő díjazást a rendeletben kell megállapítani; az összegeket 10 centre felfelé kell kerekíteni.

Záró- és átmeneti rendelkezések
26. §
(1) Ez a szövetségi törvény 1969. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az ügyvédek 1969. június 30. után teljesített szolgáltatásaira kell alkalmazni, kivéve, ha a díjazás összegét a féllel megállapodták. (3) E szövetségi törvény hatálybalépésével hatályát veszti: 1. az ügyvédi díjszabásról szóló 1923. június 4-i szövetségi törvény, BGBl. Nr. 305, az ügyvédi díjszabásról szóló 1923. június 4-i szövetségi törvény, Bundesgesetzblatt Nr. 305, 2. az igazságügyi miniszter 1954. január 14-i, BGBl. Nr. 33, ügyvédi díjszabásról szóló rendelete, az 1961. augusztus 23-i, BGBl. Nr. 218, rendelet, az 1963. augusztus 30-i, BGBl. Nr. 232, kihirdetés és az 1964. július 20-i, BGBl. Nr. 177, rendelet szerinti szövegezésben. az igazságügyi miniszter 1954. január 14-i, Bundesgesetzblatt Nr. 33, ügyvédi díjszabásról szóló rendelete, az 1961. augusztus 23-i, Bundesgesetzblatt Nr. 218, rendelet, az 1963. augusztus 30-i, Bundesgesetzblatt Nr. 232, kihirdetés és az 1964. július 20-i, Bundesgesetzblatt Nr. 177, rendelet szerinti szövegezésben. (4) A 23a. és 25. §-ok a szövetségi törvény BGBl. I Nr. 90/2008 2008. október 1-jén lépnek hatályba. Azokra a beadványokra kell alkalmazni, amelyeket 2008. szeptember 30. után nyújtanak be a bírósághoz. A 23a. és 25. paragrafusok a 2008. évi 90. számú Szövetségi Törvénykönyv I. részében foglalt szövetségi törvény szerinti változatban 2008. október 1-jén lépnek hatályba. Azokra a beadványokra kell alkalmazni, amelyeket 2008. szeptember 30. után nyújtanak be a bírósághoz. (5) A 10. § 5. pontja a 2013. évi társasági jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 109/2013 , 2013. július 1-jén lép hatályba, és azokra a kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket 2013. június 30. után nyújtanak be a bírósághoz. A 10. § 5. pontja a 2013. évi társasági jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 109/2013, 2013. július 1-jén lép hatályba, és azokra a kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket 2013. június 30. után nyújtanak be a bírósághoz. (6) A 10. § 5. pontja a szövetségi törvény szerinti változatban BGBl. I Nr. 13/2014 2014. március 1-jén lép hatályba, és azokra a kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket 2014. február 28. után nyújtanak be a bírósághoz.

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések 2017. január 1-jétől 26a. § (1) A 10. § és a 23. § (5) bekezdése, valamint az 1. és 3. C díjtételek a 2016. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 10/2017 , 2017. január 1-jén lépnek hatályba. Az 1. és 3. C díjtételeket a 2016. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban azokra a szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket 2016. december 31. után nyújtanak. A 10. § és a 23. § (5) bekezdése, valamint az 1. és 3. C díjtételek a 2016. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 10/2017, 2017. január 1-jén lépnek hatályba. Az 1. és 3. C díjtételeket a 2016. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban azokra a szolgáltatásokra kell alkalmazni, amelyeket 2016. december 31. után nyújtanak. (2) A 10. §, a 12. §, a 14. § és a 3. B díjtétel a 2020. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 19/2020 , 2020. április 1-jén lépnek hatályba. A 10. §, a 12. § és a 14. § a 2020. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban azokra az ügyvédi szolgáltatásokra alkalmazandók, amelyeket 2020. március 31. után teljesítenek. A 10. §, a 12. §, a 14. § és a 3. B díjtétel a 2020. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 19/2020, 2020. április 1-jén lépnek hatályba. A 10. §, a 12. § és a 14. § a 2020. évi szakmai jogi módosító törvény szerinti változatban azokra az ügyvédi szolgáltatásokra alkalmazandók, amelyeket 2020. március 31. után teljesítenek. (3) A 10. §, a 2. díjtétel I. szakasz 1. pont b) és c) alpontja, a 3. A díjtétel I. szakasz 1. pont b) alpontja és a 4. díjtétel I. szakasz 2. pontja a BGBl. I. Nr. 148/2020 szövetségi törvény szerinti változatban 2021. január 1-jén lépnek hatályba. (4) A 24. § (1) bekezdése és az 1. díjtétel III. szakasza a végrehajtási jog átfogó reformjáról szóló szövetségi törvény (GREx) szerinti változatban, BGBl. I Nr. 86/2021 , 2021. július 1-jén lépnek hatályba. (5) A 3. §, az 1. díjtétel IV. szakasza, a 2. díjtétel I. szakasz 4. pontja és II. szakasz 4. pontja, valamint a 3. A díjtétel I. szakasz 4. pont a) alpontja a szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv végrehajtásáról szóló törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 147/2021 , 2021. július 17-én lépnek hatályba. (6) A 10. § 5. pontja a 2023. évi társasági jogi módosító törvény szerinti változatban, BGBl. I Nr. 179/2023 , 2024. január 1-jén lép hatályba, és azokra a kérelmekre kell alkalmazni, amelyeket 2023. december 31. után nyújtanak be a bírósághoz. (7) A 7a. § és a 15. §, valamint az 1. díjtétel, a 2. díjtétel I. szakasz 1. pont a) alpontja és III. szakasza, a 3. A díjtétel IV. szakasza, a 3. B díjtétel III. szakasza és a 3. C díjtétel IV. szakasza a csoportos keresetek irányelvének végrehajtásáról szóló novella szerinti változatban, BGBl. I Nr. 85/2024 , a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.
27. § E szövetségi törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter van megbízva.

Díjszabás
1. díjtétel
I. Minden eljárásban a következő beadványokért:
a) egyszerű bejelentések, okiratok benyújtása és közlések a bíróság felé; b) kérelmek a bíróságnál és más hatóságoknál tájékoztatás, igazolás, bizonyítvány, másolat vagy kiadmány kiadása, iratbetekintés vagy mellékletek visszaadása iránt; c) kérelmek és nyilatkozatok, amelyek határidőkre, tárgyalásokra, kézbesítésekre és hasonló eljárási cselekményekre vonatkoznak; d) költségmegállapítási kérelmek; e) meghatalmazások visszavonása vagy felmondása; f) kérelmek vagy jogorvoslatok visszavonása, lemondó nyilatkozatok; g) az egyetértés igazolása és annak visszavonásáról szóló értesítés az EIRAG 5. § (2) bekezdése szerint;

II. polgári perben:
a) kérelmek az ellenérdekű fél részére gondnok kirendelésére; b) beavatkozói nyilatkozatok; c) kérelmek a pertárgyérték megváltoztatására a 7. és 8. § szerint és az ezekre vonatkozó nyilatkozatok; d) keresetek visszavonása; e) ellentmondások a fizetési meghagyással szemben, amelyek csak az ellentmondás benyújtására szorítkoznak; f) kérelmek szünetelő vagy félbeszakadt eljárás folytatására, kérelmek szóbeli tárgyalás kitűzésére a polgári perrendtartás 398. § (2) bekezdése szerint; g) kérelmek ítéletek vagy végzések kijavítására; h) írásbeli fellebbezési bejelentések; i) fellebbezési ellenkérelmek, amelyek csak a szóbeli fellebbezési tárgyalás kitűzésére irányuló kérelmet tartalmazzák további indokolás nélkül;

IIa. nemperes eljárásban:
a) kérelmek gondnok kirendelésére;
b) kérelmek a pertárgyérték megváltoztatására a 7. és 8. § szerint és az ezekre vonatkozó nyilatkozatok;
c) kérelmek szünetelő vagy félbeszakadt eljárás folytatására, valamint a szünetelés idejének lejárta után;
d) kérelmek végzések kijavítására;

III. végrehajtási eljárásban: a) kérelmek ingó dolgok végrehajtására a Vht. 249a. § (1) bekezdés 4. pontja szerint;
b) kérelmek újabb végrehajtási cselekményre vagy újabb árverés kitűzésére;
c) nyilatkozatok a tartozás átvállalásáról a Vht. 169. § 2. pontja és 223. § (1) bekezdése szerint;
d) kártérítési összeg megjelölése a Vht. 211. §-a szerint;
e) ellentmondások a Vht. 54c. §-a szerint és végrehajtható okirat benyújtása a Vht. 54d. §-a szerint;
f) megszüntetési és korlátozási kérelmek a Vht. 39. § (1) bekezdés 6. pontja vagy 148. § 2. pontja szerint;
g) kérelmek a Vht. 47. vagy 48. §-a szerint, beleértve a vagyonnyilatkozat kiegészítésére vagy pontosítására irányuló kérelmeket, valamint a Vht. 47. § (4) bekezdése szerinti javaslatokat;
h) követelésbejelentések;

IV. fizetésképtelenségi és szerkezetátalakítási eljárásban: a) kérelmek fizetésképtelenségi eljárás megindítására, amennyiben nem tartoznak a 3. díjtétel alá; b) követelésbejelentések szerkezetátalakítási eljárásban:
a pertárgyérték
40 euróig bezárólag 4,20 euró, 40 euró felett 70 euróig bezárólag 5,90 euró, 70 euró felett 110 euróig bezárólag 7,50 euró, 110 euró felett 180 euróig bezárólag 8,40 euró, 180 euró felett 360 euróig bezárólag 9,20 euró, 360 euró felett 730 euróig bezárólag 11,10 euró, 730 euró felett 1 090 euróig bezárólag 14,80 euró, 1 090 euró felett 1 820 euróig bezárólag 16,10 euró, 1 820 euró felett 3 630 euróig bezárólag 17,90 euró, 3 630 euró felett 5 450 euróig bezárólag 21,50 euró, 5 450 euró felett 7 270 euróig bezárólag 26,60 euró, 7 270 euró felett 10 170 euróig bezárólag 35,10 euró,

10 170 euró felett 34 820 euróig bezárólag minden további megkezdett 1 450 euróért 2,70 euróval több, minden további megkezdett 1 450 euróért 4,20 euróval több, 34 820 euró felett 36 340 euróig bezárólag 4,20 euróval több, 36 340 euró felett 363 360 euróig bezárólag ezen felül a 36 340 eurót meghaladó összeg 0,1 ezreléke, 363 360 euró felett ezen felül a 363 360 eurót meghaladó összeg 0,05 ezreléke,

azonban sosem több, mint 312,20 euró illetve sosem több, mint 225,20 euró a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és azt követő §-ai szerinti jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban.azonban sosem több, mint 208,20 euró, illetve sosem több, mint 225,20 euró a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és azt követő paragrafusai szerinti jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban.

Megjegyzés az 1. díjtételhez:
Végrehajtási eljárásokban ingó testi dolgokra és pénzkövetelésekre a 3A. díjtétel I. szakasz 2. pontja szerinti végrehajtási kérelem, illetve a végrehajtást kérő hitelező kérelmének díjazásával együtt elszámolásra kerülnek a végrehajtás engedélyezését követő tíz hónapon belül benyújtott, az 1. díjtétel alá eső valamennyi beadvány is a végrehajtást kérő hitelező részéről.

2. díjtétel
I. A következő beadványok esetében:
1. polgári peres eljárásban:
a) a Polgári Perrendtartás (ZPO) 628. §-a szerinti csatlakozási nyilatkozatok, valamint az azokra vonatkozó észrevételek;
b) egyenlegkeresetek, kölcsönkeresetek, ingó dolgok vételárának megfizetésére irányuló keresetek vagy munkák és szolgáltatások ellenértékére irányuló keresetek, biztosítási díjak vagy testületekhez való hozzájárulások megfizetésére irányuló keresetek, bérleti díj megfizetésére irányuló keresetek, a Polgári Perrendtartás (ZPO) 549. §-a szerinti keresetek és kérelmek, váltókeresetek és csekkjogi visszkeresetek, amennyiben a tényállás rövid bemutatása lehetséges;
c) keresetekre adott válaszok, mulasztási ítéletek elleni ellentmondások, fizetési meghagyások elleni kifogások és fizetési megbízások elleni kifogások, valamint a Polgári Perrendtartás (ZPO) 549. §-a szerinti eltiltó végzések elleni kifogások, amennyiben ezek a beadványok nem esnek az 1. díjtétel alá, és a keresetben foglalt adatok puszta vitatására és a kereset elutasítására irányuló kérelemre vagy a fizetési vagy eltiltó végzés hatályon kívül helyezésére korlátozódnak; továbbá keresetekre adott válaszok, mulasztási ítéletek elleni ellentmondások, fizetési meghagyások elleni kifogások és fizetési megbízások elleni kifogások, valamint a Polgári Perrendtartás (ZPO) 549. §-a szerinti eltiltó végzések elleni kifogások, amennyiben a b) pont szerinti keresetekre vonatkoznak, nem esnek az 1. díjtétel alá, és a tények és körülmények rövid bemutatása, amelyekre az alperes kifogásai, kérelmei és ellenérvei alapulnak, lehetséges.
d) a Polgári Perrendtartás 567. §-a szerinti felmondások és kérelmek, valamint az azokkal szembeni kifogások, ha ezek a beadványok a felmondási okok megjelölésére vagy vitatására korlátozódnak, és nem tartalmaznak tényállás-bemutatást;
e) egyéb beadványok, amelyek nincsenek az 1. vagy 3. díjtételben megnevezve;
2. végrehajtási eljárásban:
minden olyan beadványra, amely nincs az 1. vagy 3. díjtételben megnevezve;
3. nemperes eljárásban:
a) rövid beadványok ingatlan-nyilvántartásba vagy közhivatalos nyilvántartásokba való bejegyzésekhez;
b) okiratok érvénytelenné nyilvánítására irányuló eljárás megindítására vonatkozó kérelmek;
c) letétbe helyezési kérelmek és kiutalási kérelmek;
d) eljárást megindító kérelmek, amennyiben a tényállás rövid bemutatása lehetséges;
e) eljárást megindító kérelmekre adott észrevételek, amelyek a kérelemben foglaltak puszta vitatására és az elutasítás iránti kérelemre korlátozódnak;
f) egyéb beadványok, amelyek nincsenek az 1. vagy 3. díjtételben megnevezve;
4. csőd- és szerkezetátalakítási eljárásban:
a hitelező minden olyan beadványára, amely nincs az 1. vagy 3. díjtételben megnevezve:
amennyiben az alap
40 euróig bezárólag 17,90 euró,
40 euró felett 70 euróig bezárólag 26,60 euró,
70 euró felett 110 euróig bezárólag 35,10 euró,
110 euró felett 180 euróig bezárólag 38,70 euró,
180 euró felett 360 euróig bezárólag 43,70 euró,
360 euró felett 730 euróig bezárólag 52,50 euró,
730 euró felett 1 090 euróig bezárólag 69,80 euró,
1 090 euró felett 1 820 euróig bezárólag 78,60 euró,
1 820 euró felett 3 630 euróig bezárólag 87,00 euró,
3 630 euró felett 5 450 euróig bezárólag 104,60 euró,
5 450 euró felett 7 270 euróig bezárólag 130,20 euró,
7 270 euró felett 10 170 euróig bezárólag 173,80 euró,
10 170 euró felett legfeljebb 34 820 euróig
minden megkezdett további 1 450 euró után
17,90 euróval több,
34 820 euró felett legfeljebb 36 340 euróig
17,90 euróval több,
36 340 euró felett legfeljebb 363 360 euróig
ezenfelül a többletösszegből
36 340 euró felett 0,5 ezrelék,
363 360 euró felett
ezenfelül a többletösszegből
363 360 euró felett 0,25 ezrelék,
azonban sosem több, mint 1 558,20 euró

II. A következő tárgyalási napok esetében:
1. polgári peres eljárásban:
a) (Megj.: a 93/2003. sz. Szövetségi Közlöny I. része által hatályon kívül helyezve)
b) tárgyalási napok, amelyeket elhalasztanak, mielőtt tárgyalásra került volna sor;
c) tárgyalási napok, amelyek a tényállás megvitatása előtt mulasztási, elismerő vagy lemondó ítélethez, vagy egyezség megkötéséhez vezetnek;
d) tárgyalási napok, amelyeket kizárólag egyezségkötés céljából rendeltek el;
e) a megkeresett vagy megbízott bíró előtti tárgyalási napok, amelyeken a bizonyítás felvétele az idézendő személyek meg nem jelenése miatt elmaradt;
2. végrehajtási eljárásban:
a) tárgyalási napok, amelyeken a feleket a tárgyaláson kívül csupán meghallgatják, és amelyek nem a bizonyítás felvételét szolgálják, amennyiben nem esnek a 3. díjtétel alá;
b) (Megj.: a 68/2005. sz. Szövetségi Közlöny I. része által hatályon kívül helyezve)
3. nemperes eljárásban:
a) tárgyalási napok, amelyeket elhalasztanak, mielőtt tárgyalásra került volna sor;
b) tárgyalási napok, amelyek kizárólag egyezségkötést szolgálnak;
c) a megkeresett vagy megbízott bíró előtti tárgyalási napok, amelyeken a bizonyítás felvétele az idézendő személyek meg nem jelenése miatt elmaradt;
4. csőd- és szerkezetátalakítási eljárásban:
Tárgyalási napok, amelyeken az ügyvéd a hitelező képviselőjeként jár el:
minden tárgyalási nap első órájára az I. szakaszban meghatározott díjazás, azonban sosem több, mint 1 039,70 euró, minden további, még ha csak megkezdett órájára e díjazás fele, azonban sosem több, mint 520 euró.

Megjegyzések a 2. díjtételhez:
1. (Megj.: az 519/1995. sz. Szövetségi Közlöny által hatályon kívül helyezve)
2. A 2. díjtételben megnevezett tárgyalási napra való várakozás idejére, fél óra várakozási idő után az eljárási cselekmény elvégzéséig minden további, még ha csak megkezdett fél órára a 2. díjtétel szerinti díjazás negyede jár, azonban sosem több, mint 6 euró ^{(Megj. 15)} fél órára. A 2. díjtételben említett tárgyalásra való várakozás idejéért, fél óra várakozási idő után a hivatali intézkedés megtételéig minden további, még ha csak megkezdett fél órára a 2. díjtétel szerinti díjazás negyede jár, azonban soha nem több, mint 6 euró. 15. megjegyzés: fél órára. 3. Ha az ügyvéd megjelent egy, a 2. díjtételben említett tárgyaláson, amelynek elhalasztásáról nem értesítették időben, vagy amelyet kézbesítési igazolás hiányában nem tartottak meg, akkor a 2. díjtétel szerinti díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 11,90 euró. III. Jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és következő paragrafusai szerint az I. szakasz 1. pontjában említett beadványokért és a II. szakasz 1. pontjában említett tárgyalások első órájáért az I. szakaszban megállapított díjazás jár, azonban soha nem több, mint 1 068,70 euró; minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási óráért e díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 534,40 euró. III. Jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és következő paragrafusai szerint az I. szakasz 1. pontjában említett beadványokért és a II. szakasz 1. pontjában említett tárgyalások első órájáért az I. szakaszban megállapított díjazás jár, azonban soha nem több, mint 1 068,70 euró; minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási óráért e díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 534,40 euró.

3. díjtétel
A
I. A következő beadványok esetében:
1. polgári perben:
a) keresetek, amennyiben nem tartoznak a 2. díjtétel alá;
b) keresetválaszok, mulasztási ítéletek elleni ellentmondások, fizetési meghagyások elleni kifogások és fizetési felszólítások elleni ellenvetések, valamint a Polgári Perrendtartás (ZPO) 549. §-a szerinti eltiltási végzések elleni ellenvetések, amennyiben e beadványok sem az 1., sem a 2. díjtétel alá nem tartoznak;
c) felmondások és a Polgári Perrendtartás 567. §-a szerinti kérelmek, valamint azok elleni ellenvetések, amennyiben nem tartoznak a 2. díjtétel alá;
d) előkészítő beadványok, amelyek a Polgári Perrendtartás 257. § (3) bekezdése szerint megengedettek, vagy amelyeket a bíróság elrendel;
e) bizonyítékok biztosítására irányuló kérelmek;
2. végrehajtási eljárásban:
külföldön készült akták és okiratok végrehajthatóságának kimondására irányuló kérelmek, amennyiben végrehajtási kérelemmel együtt terjesztik elő, és a végrehajthatóság kimondása elleni ellentmondások.
3. nemperes eljárásban:
a) eljárást megindító beadványok, amennyiben nem tartoznak a 2. díjtétel alá;
b) eljárást megindító beadványokra vonatkozó nyilatkozatok, amennyiben nem tartoznak a 2. díjtétel alá;
c) elrendelt beadványok és tényállást tartalmazó beadványok, amennyiben nem lehetséges az ügy rövid ismertetése, vagy az előterjesztés csupán a tagadásra és az elutasítás iránti kérelemre korlátozódik;
4. csőd- és szerkezetátalakítási eljárásban:
a) saját vagyonkezeléssel történő szanálási eljárás megindítására és szerkezetátalakítási eljárás megindítására irányuló kérelmek;
b) beadványok, amelyekben elkülönítési vagy kiemelési jogot érvényesítenek;
5. minden eljárásban:
a) ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló kérelmek, a veszélyeztetett fél ellenfelének nyilatkozatai az ilyen kérelmekre és a jóváhagyott ideiglenes intézkedés elleni ellentmondások;
b) költségfellebbezések és költségfellebbezésekre adott válaszok:
amennyiben az alap
legfeljebb 40 euróig 35,10 euró,
40 euró felett legfeljebb 70 euróig 52,50 euró,
70 euró felett legfeljebb 110 euróig 69,80 euró,
110 euró felett legfeljebb 180 euróig 76,80 euró,
180 euró felett legfeljebb 360 euróig 87,00 euró,
360 euró felett legfeljebb 730 euróig 104,60 euró,
730 euró felett legfeljebb 1 090 euróig 92,70 euró,
1 090 euró felett legfeljebb 1 820 euróig 139,10 euró,
1 820 euró felett legfeljebb 3 630 euróig 156,20 euró,
3 630 euró felett legfeljebb 5 450 euróig 173,80 euró,
5 450 euró felett legfeljebb 7 270 euróig 208,20 euró,
7 270 euró felett legfeljebb 10 170 euróig 260,20 euró,
10 170 euró felett legfeljebb 34 820 euróig
minden megkezdett további 1 450 euró után 35,10 euróval több,
34 820 euró felett legfeljebb 36 340 euróig
35,10 euróval több,
36 340 euró felett legfeljebb 363 360 euróig
ezenfelül a többletösszegből
36 340 euró felett 1 ezrelék,
363 360 euró felett
ezenfelül a többletösszegből
363 360 euró felett 0,5 ezrelék,
azonban soha nem több, mint 20 770,60 euró;

II. a következő tárgyalások esetében:
1. polgári perben és nemperes eljárásban:
minden tárgyalás esetében, amennyiben nem tartoznak a 2. díjtétel alá;
2. végrehajtási eljárásban:
a) bizonyításfelvétellel járó tárgyalások;
b) olyan tárgyalások, amelyeken több, nem ugyanazon ügyvéd által képviselt fél vagy érdekelt vesz részt, vagy amelyeken ellentétes kérelmekről tárgyalnak:
minden tárgyalás első órájára az I. szakaszban megállapított díjazás, azonban soha nem több, mint 13 860,20 euró, minden további, még ha csak megkezdett órára e díjazás fele, azonban soha nem több, mint 6 930,20 euró.

III. Szakértők által végzett tényállás-felvételben való részvételért minden eljárásban a II. szakaszban megállapított díjazás jár, amennyiben a felek képviselőinek bevonása a bíróság kifejezett utasítására történik.

IV. Jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és következő paragrafusai szerint az I. szakasz 1. és 5. pontjában említett beadványokért és a II. szakasz 1. pontjában említett tárgyalások első órájáért az I. szakaszban megállapított díjazás jár, azonban soha nem több, mint 2 123,70 euró; minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási óráért e díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 1 061,90 euró.

B

I. Fellebbezésekért, fellebbezésekre adott válaszokért, amennyiben nem tartoznak az 1. díjtétel alá, jogorvoslatokért és jogorvoslatokra adott válaszokért, amennyiben nem tartoznak az A vagy C rész alá, valamint panaszokért:

amennyiben az alap
legfeljebb 40 euróig 43,70 euró,
40 euró felett legfeljebb 70 euróig 65,40 euró,
70 euró felett legfeljebb 110 euróig 87,00 euró,
110 euró felett legfeljebb 180 euróig 96,00 euró,
180 euró felett legfeljebb 360 euróig 108,60 euró,
360 euró felett legfeljebb 730 euróig 130,20 euró,
730 euró felett legfeljebb 1 090 euróig 173,80 euró,
1 090 euró felett legfeljebb 1 820 euróig 195,20 euró,
1 820 euró felett legfeljebb 3 630 euróig 216,90 euró,
3 630 euró felett legfeljebb 5 450 euróig 260,20 euró,
5 450 euró felett legfeljebb 7 270 euróig 325,00 euró,
7 270 euró felett legfeljebb 10 170 euróig 433,20 euró,
10 170 euró felett legfeljebb 34 820 euróig
minden megkezdett további 1 450 euró után 43,70 euróval több,
34 820 euró felett legfeljebb 36 340 euróig
43,70 euróval több,
36 340 euró felett legfeljebb 363 360 euróig
ezenfelül a többletösszegből
36 340 euró felett 1,25 ezrelék,
363 360 euró felett
ezenfelül a többletösszegből
363 360 euró felett 0,625 ezrelék,
azonban soha nem több, mint 25 963,20 euró;

Ia. a Polgári Perrendtartás 473a. §-a szerinti beadványokért az I. szakaszban megállapított díjazás fele;

II. fellebbezés vagy jogorvoslat tárgyában tartott szóbeli tárgyalásokért:
minden tárgyalás első órájára az I. szakaszban megállapított díjazás, azonban soha nem több, mint 25 963,20 euró,
minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási órára e díjazás fele, azonban soha nem több, mint 12 981,80 euró.

C

I. Felülvizsgálatokért, felülvizsgálatokra adott válaszokért, felülvizsgálati jogorvoslatokért, felülvizsgálati jogorvoslatokra adott válaszokért, valamint a Legfelsőbb Bírósághoz benyújtott jogorvoslatokért és jogorvoslatokra adott válaszokért:
amennyiben az alap
legfeljebb 40 euróig 52,50 euró,
40 euró felett legfeljebb 70 euróig 78,60 euró,
70 euró felett legfeljebb 110 euróig 104,60 euró,
110 euró felett legfeljebb 180 euróig 115,00 euró,
180 euró felett legfeljebb 360 euróig 130,20 euró,
360 euró felett legfeljebb 730 euróig 156,20 euró,
730 euró felett legfeljebb 1 090 euróig 208,20 euró,
1 090 euró felett legfeljebb 1 820 euróig 234,40 euró,
1 820 euró felett legfeljebb 3 630 euróig 260,20 euró,
3 630 euró felett legfeljebb 5 450 euróig 312,20 euró,
5 450 euró felett legfeljebb 7 270 euróig 390,00 euró,
7 270 euró felett legfeljebb 10 170 euróig 519,60 euró,
10 170 euró felett legfeljebb 34 820 euróig
minden megkezdett további 1 450 euró után 52,50 euróval több,
34 820 euró felett legfeljebb 36 340 euróig
52,50 euróval több,
36 340 euró felett legfeljebb 363 360 euróig
ezenfelül a többletösszegből
36 340 euró felett 1,5 ezrelék,
363 360 euró felett
ezenfelül a többletösszegből
363 360 euró felett 0,75 ezrelék,
azonban soha nem több, mint 31 155,80 euró;

II. felülvizsgálatok vagy felülvizsgálati jogorvoslatok tárgyában tartott szóbeli tárgyalásokért:
minden tárgyalás első órájára az I. szakaszban megállapított díjazás, azonban soha nem több, mint 31 155,80 euró,
minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási órára e díjazás fele, azonban soha nem több, mint 15 578,00 euró;

III. az Európai Közösségek Bírósága előtti előzetes döntéshozatali eljárásokban tartott szóbeli tárgyalásokért a II. szakasz szerint járó díjazás kétszerese.
Megjegyzések a 3. díjtételhez:
1. A 3. díjtétel C pontjában említett összegek magukban foglalják a fellebbezési vagy jogorvoslati bírósághoz benyújtott, a jogorvoslat megengedhetőségére vonatkozó döntés módosítására irányuló kérelmek díjazását is.
2. A 3. díjtételben említett tárgyalásra való várakozás idejéért, fél óra várakozási idő után a tárgyalás vagy a hivatali intézkedés megkezdéséig minden további, még ha csak megkezdett fél órára a 2. díjtétel szerinti díjazás negyede jár, azonban soha nem több, mint 17,90 euró fél órára; a bíróság tanácskozási idejét a várakozási időbe be kell számítani.
3. Ha az ügyvéd megjelent egy, a 3. díjtételben említett tárgyaláson, amelynek elhalasztásáról nem értesítették időben, vagy amelyet kézbesítési igazolás hiányában nem tartottak meg, akkor a 2. díjtétel szerinti díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 35,10 euró.
4. Ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló kérelem keresettel, eljárást megindító kérelemmel vagy végrehajtási kérelemmel való összekapcsolása esetén házassági ügyekben az elkülönített lakóhely engedélyezésére irányuló kérelmek esetén 10%-os emelés jár, más kérelmek esetén pedig a beadványra eső díjazás 25%-a.
5. Az Európai Közösségek Bírósága általi előzetes döntéshozatalra irányuló indítvány jogorvoslati beadvánnyal való összekapcsolása esetén, amennyiben az indítvány részletesen jogilag megalapozott, a beadványra eső díjazás 50%-os emelése jár.

IV. Jogorvoslati csoportos kereseti eljárásokban a Polgári Perrendtartás (ZPO) 623. és következő paragrafusai szerint az I. szakaszban említett beadványokért és a II. szakaszban említett tárgyalások első órájáért az I. szakaszban megállapított díjazás jár, azonban soha nem több, mint 3 182,60 euró; minden további, még ha csak megkezdett tárgyalási óráért e díjazás fele jár, azonban soha nem több, mint 1 591,30 euró.

4. díjtétel
I.
Magánvádas büntetőeljárásban, valamint a médiatörvény szerinti kérelmek esetében:
1. vádiratokért
a) a járásbíróságok hatáskörébe tartozó vétségekért 184,60 euró;
b) egyéb vétségekért 307,60 euró;
2. a médiatörvény 8. §-a, 33. § (2) bekezdése és 34. § (3) bekezdése szerinti önálló kérelmekért, a médiatörvény 14., 16. és 39. §-a szerinti kérelmekért, valamint a médiatörvény 20. §-a szerinti első kérelmekért 307,60 euró;
3. bizonyítási indítványokért és minden egyéb beadványért, amennyiben nem tartoznak e díjtétel 4. pontja vagy az 1. díjtétel alá:
a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás, azonban amennyiben rövid és egyszerű, vagy a médiatörvény 20. §-a szerinti utólagos kérelmekről van szó, a fele;
4. a) írásbeli jogorvoslati bejelentésekért:
a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás egytizede;
b) panaszokért, kivéve a költségpanaszokat, kifogásokért, igazolási kérelmekért és perújítási kérelmekért:
a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás;
c) fellebbezési indoklásokért és semmisségi panaszokért, valamint azokra adott ellenindoklásokért:
a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás másfélszerese;
d) költségpanaszokért és azokra adott ellennyilatkozatokért:
a 2. díjtételben megállapított díjazás, azonban soha nem több, mint a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás; az ügy értékét a 11. § szerint kell kiszámítani;
5. főtárgyalásokért (a médiatörvény szerinti tárgyalásokért) vagy bírósági szemlében való részvételért vagy a főtárgyaláson kívüli egyéb bizonyításfelvételben, valamint bírósági lefoglalásban való részvételért:
az első fél órára a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás, minden további, még ha csak megkezdett fél órára e díjazás fele;
6. másodfokú tárgyalásokért:
az első fél órára a vádiratokra (a 2. pont szerinti kérelmekre) megállapított díjazás másfélszerese, minden további, még ha csak megkezdett fél órára e díjazás fele;

II.) magánfél képviseletéért:
a) a járásbíróságok hatáskörébe tartozó vétségek esetén:
az I. szakasz 1. pont a) alpontjában és 3–6. pontjában megállapított díjazás fele;
b) egyéb vétségek és bűncselekmények esetén:
az 1. szakasz 1. pont b) alpontjában és 3–6. pontjában megállapított díjazás fele;
költségpanaszok esetében az 1. szakasz 4. pont d) alpontja értelemszerűen alkalmazandó.

Megjegyzések a 4. díjtételhez:
1. A tárgyalásra vagy egyéb hivatali intézkedés megtételére való várakozás idejéért, fél óra várakozási idő után a tárgyalás vagy a hivatali intézkedés megkezdéséig minden további, még ha csak megkezdett fél órára az I. szakasz 1. pont a) alpontja és e díjtétel II. szakasz a) alpontja szerinti büntetőügyekben 9,20 euró, az I. szakasz 1. pont b) alpontja és 2. pontja, valamint e díjtétel II. szakasz b) alpontja szerinti ügyekben pedig 17,90 euró összeg jár; a bíróság tanácskozási idejét a várakozási időbe be kell számítani.
2. Ha az ügyvéd megjelent egy tárgyaláson vagy egyéb hivatali intézkedésen, amelynek elhalasztásáról nem értesítették időben, vagy amelyet kézbesítési igazolás hiányában nem tartottak meg, akkor az I. szakasz 1. pont a) alpontja és e díjtétel II. szakasz a) alpontja szerinti büntetőügyekben 17,90 euró, az I. szakasz 1. pont b) alpontja és 2. pontja, valamint e díjtétel II. szakasz b) alpontja szerinti ügyekben pedig 35,10 euró összeg jár.
3. Ha egy bűncselekmény vagy a járásbíróságok hatáskörébe nem tartozó vétség miatt vádlottat csak olyan vétségben találják bűnösnek, amely a járásbíróságok hatáskörébe tartozik, akkor a költségtérítési eljárásban csak e díjtétel I. szakasz 1. pont a) alpontja szerinti díjazás jár.

5. díjtétel
Egyszerű levelek (felszólító levelek, rövid jelentések és egyéb rövid közlemények, meghívók, átvételi elismervények stb.) elkészítéséért és elküldéséért:
amennyiben az alap
legfeljebb 70 euróig 4,20 euró,
70 euró felett legfeljebb 180 euróig 5,60 euró,
180 euró felett legfeljebb 360 euróig 6,30 euró,
360 euró felett legfeljebb 730 euróig 7,50 euró,
730 euró felett legfeljebb 1 820 euróig 9,20 euró,
1 820 euró felett legfeljebb 2 910 euróig 10,80 euró,
2 910 euró felett
minden megkezdett további 1 450 euró után 3,30 euróval több, azonban soha nem több, mint 104,60 euró.

6. díjtétel
Egyéb jellegű levelek elkészítéséért és elküldéséért, kivéve azokat, amelyek jogi szakvéleménynek vagy szerződéses okiratnak minősülnek:
az 5. díjtételben meghatározott díjazás kétszerese, azonban soha nem haladhatja meg a 208,20 eurót.
Megjegyzés az 5. és 6. díjtételhez:
Az iratokból vagy a féllel való információk nyújtásáért ezen díjtételek szerinti díjazás fele jár.

7. díjtétel
(1) Az ügyvédi irodán kívüli ügyintézésért, amelyeket – például bírósági vagy más hatósági megkeresések – általában ügyvédsegéd végez, minden megkezdett fél óráért a 6. díjtétel szerinti díjazás jár, azonban soha nem haladhatja meg a 208,20 eurót fél óránként, valamint a 9. díjtétel 4. pontja szerinti időveszteség-térítés; ezenkívül a tömegközlekedési eszköz igénybevételének díja is felszámítható. Ha ilyen ügyintézést ügyvéd vagy ügyvédjelölt végzett, akkor a 6. díjtétel szerinti díjazás kétszerese jár, de legfeljebb 416,10 euró fél óránként, amennyiben az ügyintézés ügyvéd vagy ügyvédjelölt általi elvégzése szükséges volt.
(2) A végrehajtási (biztosítási) cselekmények végrehajtásában való részvételért, amelyet rendszerint ügyvéd vagy ügyvédjelölt végez, az (1) bekezdés utolsó mondata szerinti díjazás jár, kivéve, ha az ügyvéd vagy ügyvédjelölt részvétele különleges okokból nem volt szükséges.
(3) Az (1) bekezdés utolsó mondata szerint az irodán kívül végzett olyan ügyintézések is díjazandók, amelyek más díjtétel alá nem tartoznak, és amelyeket rendszeresen ügyvéd vagy ügyvédjelölt végez, pl. irattanulmányozás hatóságoknál, megbízások az előadóhoz, bíróságon kívüli szemle lefolytatása tájékoztatási célból stb.

8. díjtétel
(1) Mindenféle megbeszélésért, telefonon keresztül is, minden megkezdett fél óráért a következő díjazás jár:
alapul véve
70 euróig bezárólag 14,80 euró,
70 euró felett 180 euróig bezárólag 21,50 euró,
180 euró felett 360 euróig bezárólag 28,50 euró,
360 euró felett 730 euróig bezárólag 35,10 euró,
730 euró felett 1 820 euróig bezárólag 39,00 euró,
1 820 euró felett 20 670 euróig bezárólag 52,50 euró,
minden megkezdett további 1 450 euró után 11,10 euróval több,
20 670 euró felett 21 800 euróig bezárólag
11,10 euróval több,
21 800 euró felett
minden megkezdett további 1 450 euró után 5,90 euróval több,
azonban soha nem haladhatja meg a 692,90 eurót fél óránként.

(2) Tíz percnél rövidebb megbeszélések esetén a díjazás az (1) bekezdés szerinti díjazás négytizede, azonban soha nem haladhatja meg a 277,40 eurót.

Megjegyzés a 8. díjtételhez:
Nagyon rövid telefonos üzenetek, jogi tanácsadás kivételével, az 5. díjtétel szerint díjazandók.

9. díjtétel
Ügyintézés bírósági eljárásokban az ügyvédi iroda székhelyén kívül, az ügyintézés díjazásán felül a következő utazási költségek és időveszteség-térítés jár, ha az ügyintézés helye az ügyvédi iroda székhelyétől több mint két kilométerre van:
1. utazási költségként
a) tömegközlekedési eszközzel (vasút, villamos, autóbusz, hajó, repülőgép stb.) történő utazás költségei; ügyvédnek vagy ügyvédjelöltnek a vasúton, hajón vagy repülőgépen megtett útvonalakért a legmagasabb, az ügyvéd más alkalmazottjának pedig a következő alacsonyabb, ténylegesen igénybe vett osztály díjazása jár;
b) amennyiben tömegközlekedési eszköz egyáltalán nem vagy jelentős időveszteség nélkül nem vehető igénybe, gépjármű (autó) igénybevételének díja;
c) minden más esetben útiköltség-térítés minden megkezdett óráért 17,90 euró;
2. étkezési költségként, ha az ügyvéd lakóhelyétől való távollét legalább három óra, minden olyan napra, amelyen ez a feltétel teljesül, a távollét idejére eső főétkezések költségeinek helyben szokásos összegével megegyező összeg;
3. szállásköltségként, ha az ügyvéd lakóhelyén kívüli éjszakázás szükséges, minden éjszakára a megfelelő szállásköltségek helyben szokásos összegével megegyező összeg;
4. időveszteség-térítésként minden megkezdett óráért, amelyet az ügyintézés helyére vezető vagy onnan visszavezető úton, vagy ezen a helyen az ügyintézéshez szükséges időn felül töltöttek, 33,90 euró összeg.

Megjegyzések a 9. díjtételhez:
1. Azokon a helyeken, ahol villamos vagy autóbusz köti össze az egyes városrészeket, ezeknek a tömegközlekedési eszközöknek a viteldíja az ügyvédi iroda székhelyén belüli ügyintézés esetén is megtérítendő, függetlenül az ügyintézés helyének távolságától.
2. Saját gépjármű (autó) használata esetén ezen díjtétel 1. pontja szerinti díjazás jár.

XVI. cikk
Közösségi jog átültetése
(Megj.: A 11. és 23. §-hoz, valamint az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)
Ezen szövetségi törvény által
1. az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelve (2005. október 26.) a pénzügyi rendszernek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megakadályozásáról (HL L 309., 2005.11.25., 15. o.) és a Bizottság 2006/70/EK irányelve (2006. augusztus 1.) az Európai Parlament és a Tanács 2005/60/EK irányelvének végrehajtási intézkedéseiről a „politikailag kiemelt személyek” fogalommeghatározása, valamint az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási kötelezettségek technikai kritériumainak meghatározása és az olyan esetekben alkalmazandó mentességek tekintetében, amikor csak alkalmanként vagy nagyon korlátozott mértékben végeznek pénzügyi ügyleteket (HL L 214., 2006.8.4., 29. o.), az I. cikkben (a 8a–8f., 9., 9a. és 12. § RAO az érvényes 21b. § (2) bekezdésével és 23. § RAO-val, valamint az ügyvédek és ügyvédjelöltek fegyelmi jogáról szóló 1990. június 28-i szövetségi törvénnyel, BGBl. Nr. 474 – Ügyvédek és ügyvédjelöltek fegyelmi szabályzata) és a II. cikkben (a 36a–36f., 37., 37a., 49. és 154. § NO az érvényes 117. §-sal, valamint az NO X. fejezetének rendelkezéseivel) továbbá a XX. cikkben (20. § RAPG és 20. § NPG) átültetésre kerülnek,
2. az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.) a III. cikkben (ABAG) és az V. cikkben (a 24., 31., 32. és 37. § EIRAG az EIRAG 3. és 4. fejezetének érvényes rendelkezéseivel) átültetésre kerülnek.

12. cikk Értesítés Ezen rendelkezés tartalmát az Európai Parlament és a Tanács 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 irányelvének (az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó műszaki szabályokkal és szabályokkal kapcsolatos információs eljárásról) rendelkezései szerint a 2020/547/A és 2020/548/A értesítési számokon bejelentették.

IV. cikk
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezés
(Megj.: Az 1., 10., 11., 12., 14., 23., 23a. és 25. §-hoz, valamint az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)
1. Ez a szövetségi törvény 2002. január 1-jén lép hatályba.
2. Az I. cikk 1–14. és 16–23. pontjai (az 1., 10., 11., 12., 14., 23., 23a. és 25. §, valamint az 1., 2., 3. A, 3. B, 3. C, 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 9. díjtétel az Ügyvédi Díjszabásról szóló törvényben) az ügyvédek azon szolgáltatásaira alkalmazandók, amelyeket 2001. december 31. után nyújtanak.
3. Az I. cikk 15. pontja (3. D díjtétel az Ügyvédi Díjszabásról szóló törvényben) azokra az eljárásokra alkalmazandó, amelyekben a válókeresetet 2001. december 31. után nyújtották be a bírósághoz.
4. (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
5. (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)

V. cikk
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések
(Megj.: A 9. § (3) bekezdéséhez, 10. és 16. §-hoz, valamint az 1., 2., 3B, 3C, 3D díjtételhez és a 3. díjtételhez fűzött 5. megjegyzéshez, BGBl. Nr. 189/1969)
1. (Megj.: Hatálybalépési rendelkezés)
2–7. (Megj.: más jogszabályokra vonatkoznak)
8. A II. cikk 1–7. és 9. pontjai (a 9. § (3) bekezdése, 10. és 16. §, valamint az 1., 2., 3. B, 3. C díjtétel és a 3. díjtételhez fűzött 5. megjegyzés az Ügyvédi Díjszabásról szóló törvényben) az ügyvédek azon szolgáltatásaira alkalmazandók, amelyeket 1999. május 31. után nyújtanak.
9. A II. cikk 8. pontja (3D díjtétel az Ügyvédi Díjszabásról szóló törvényben) azokra az eljárásokra alkalmazandó, amelyekben a válókeresetet 1999. május 31. után nyújtották be a bírósághoz.
10. és 11. (Megj.: más jogszabályokra vonatkoznak)
Átmeneti rendelkezések
(Megj.: A 3., 4., 5., 7., 8., 10., 11., 12., 16., 22. és 23. §-hoz, valamint az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)

2. §
(1) Ez a szövetségi törvény – amennyiben az alábbiakban másként nem rendelkeznek – azokra az eljárásokra is alkalmazandó, amelyek még a hatálybalépése előtt indultak.
(2) (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
(3) (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
(4) A 3., 4., 5. § (1) bekezdése, 7., 8., 10. § 2. és 3. pontja, 11., 12., 16., 22. és 23. §, valamint az 1., 2. és 3. díjtétel, beleértve a 3. díjtételhez fűzött megjegyzéseket is, az Ügyvédi Díjszabásról szóló törvénynek ezen szövetségi törvény szerinti szövegezésében csak akkor alkalmazandók, ha az ügy 2004. december 31. után indult. Minden korábban indult eljárásra ezen rendelkezések korábbi, hatályos szövegezése alkalmazandó továbbra is.
(Megj.: A 23a. §-hoz, BGBl. Nr. 189/1969)

2. §
A 4. és 5. cikk azokra a beadványokra alkalmazandó, amelyeket 2006. december 31. után nyújtanak be a bírósághoz.
(Megj.: Az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)

13. §
A 4. díjtétel I. szakasz 4. d) pontja RATG (9. cikk) azokra a költségpanaszokkal kapcsolatos eljárásokra alkalmazandó, amelyekben a költségpanaszt 2009. december 31. után nyújtották be a bírósághoz.
(Megj.: A 16. §-hoz és az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)

15. §
Az ebben a szövetségi törvényben használt személyre vonatkozó kifejezések, amennyiben tartalmilag releváns, egyaránt vonatkoznak nőkre és férfiakra.

XVI. cikk
Hatálybalépés és végrehajtás
(Megj.: A 23. §-hoz, BGBl. Nr. 189/1969)
(1) Ez a szövetségi törvény, amennyiben másként nem rendelkeznek, 2005. január 1-jén lép hatályba.
(2) (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
(3) (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
(4) (Megj.: más jogszabályra vonatkozik)
(5) A XII. cikk 2. pontja (23. § (6) bekezdés RATG) és a XIV. cikk (44. § DSt) 2004. december 1-jén lép hatályba. A 44. § DSt ezen szövetségi törvény szerinti szövegezésében minden olyan kézbesítésre érvényes, amelyet a hatálybalépés után végeznek.
(6) Ezen szövetségi törvény végrehajtásával az igazságügyi miniszter van megbízva.
(Megj.: A 11. §-hoz, BGBl. Nr. 189/1969)

16. §. 11. § RATG (XII. cikk) minden olyan költségmegállapítási eljárásra, illetve költségfellebbezési eljárásra alkalmazandó, amelyekben a költségmegállapítási kérelmet, illetve a költségfellebbezést 2007. december 31. után nyújtották be a bírósághoz.
(Megj.: Az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)

17. §. 3. § (1) bekezdése, 4., 8. § (1) bekezdése, 9., 12–14. és 16–22. § GKTG (VII. cikk) azokra a tevékenységekért járó díjakra alkalmazandók, amelyeket 2007. december 31. után végeztek; a 2. díjtétel I. szakasz 1. c) pontja és a 3. A díjtétel III. szakasz RATG (XII. cikk) azokra az ügyvédi szolgáltatásokra alkalmazandók, amelyeket 2007. december 31. után nyújtottak.

96. cikk
Hatálybalépés, átmeneti rendelkezések
(Megj.: A 11. §-hoz és az 1. melléklethez, BGBl. Nr. 189/1969)
1. Ezen szakasz rendelkezései – amennyiben az alábbiakban másként nem rendelkeznek – 2002. január 1-jén lépnek hatályba.
2–25. (Megj.: más jogszabályokra vonatkoznak)
26. A 76. cikk (RATG), valamint a 94. § 3., 6., 19. és 20. pontja (69. §, 220. § (3) bekezdése, 521. § (1) bekezdése, 521a. § (1) bekezdése ZPO) ezen szövetségi törvény kihirdetésének napját követően lépnek hatályba. A 76. cikk (RATG), valamint az 521. és 521a. § ZPO ezen szövetségi törvény szerinti szövegezésében akkor alkalmazandók, ha a megtámadott döntés ezen időpont után született.
27–30. (Megj.: más jogszabályokra vonatkoznak)