Mindig, amikor a marketinget az olvasókkal, hallgatókkal vagy nézőkkel való interakció elérésére használják, direktmarketingről beszélünk. A direktmarketing célja tehát, hogy a címzettnél egyéni és mérhető reakciót váltson ki.
A direktmarketinghez tartozik:
- címzett reklámküldemények (mailingek),
- prospektusok,
- katalógusok,
- szórólapok és
- telemarketing, de ide tartozik még
- e-mailek,
- bannerhirdetések és
- keresőmarketing vagy közösségi média marketing.
Jogi keretek
A direktmarketing, illetve a reklámküldemények jogi kereteit a Kereskedelmi Törvénykönyv, a Távközlési Törvény és az adatvédelmi rendelkezések alkotják.
A Kereskedelmi Törvénykönyv
A Kereskedelmi Törvénykönyv szerint a címkiadók és direktmarketing cégek alapvetően postai úton küldhetnek címzett reklámanyagot harmadik feleknek. Azonban a címzett megtilthatja a jövőbeni reklámok küldését. Ez a szabályozás azonban csak a postai úton küldött reklámokra vonatkozik.
A WKO Reklám- és Piacmarketing Szakmai Szövetsége vezeti az úgynevezett „Robinsonlistát”. Ebbe a listába azok a személyek iratkozhatnak fel, akik nem szeretnének címzett postai reklámot kapni. A lista havonta frissül, és a címkiadók, valamint a direktmarketing cégek rendelkezésére áll. Ezeknek a cégeknek a címzett reklámok kiküldése előtt össze kell vetniük adataikat a Robinsonlistával. Továbbá a hirdetőnek eleget kell tennie az adatvédelmi rendelet (DSGVO) szerinti tájékoztatási kötelezettségeinek, és tájékoztatnia kell az érintetteket jogaikról. Emellett az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy tiltakozhatnak a jövőbeni címzett postai reklámok fogadása ellen. Azok a címkiadók és direktmarketing cégek, amelyek nem veszik figyelembe a „Robinsonlistát”, vagy a listán szereplő címzetteknek is küldenek postai direktreklámot, nemcsak kereskedelmi jogi szabálysértést követnek el, hanem megsértik a hatályos adatvédelmi jogszabályokat is, és pénzbírságot kockáztatnak.
A Távközlési Törvény
A Távközlési Törvény szerint az elektronikus kommunikáció minden formája, mint például a hívások, rövid üzenetek, faxok vagy e-mailek reklámcélú felhasználása a címzettek előzetes hozzájárulása nélkül tilos. Ez érvényes mind az üzleti (B2B), mind a fogyasztói (B2C) kapcsolatokra. Már az első hívás, fax vagy e-mail, amely a hozzájárulás beszerzésére irányul, reklámnak minősül. Ha a címzett által adott hozzájárulást visszavonják, a címzett postai reklámok küldése ettől az időponttól kezdve megengedhetetlen.
Adatvédelem
Az adatvédelmi szabályozások szerint személyes adatok csak akkor kezelhetők, ha ehhez jogalap áll rendelkezésre.
Az adatvédelmi rendelet (DSGVO) előírja, hogy a személyes adatok, mint például nevek, címek és e-mail címek direktmarketing célú kezelése az adatkezelő jogos érdekét képezheti. De figyelem! Aki elektronikus formában folytat direktmarketinget az érintettek előzetes hozzájárulása nélkül, az a Távközlési Törvény értelmében mégis jogellenesen jár el.
Olvassa el még: „Online hirdetés”
