Árfeltüntetési törvény
Tartalomjegyzék
- Árfeltüntetési törvény
- Árengedmények feltüntetése webáruházban és hagyományos értékesítésben
- Mi az árfeltüntetési törvény célja?
- Kire vonatkozik a PrAG 9a. §-ának új szabályozása?
- Mi minősül árengedménynek a PrAG 9a. §-a értelmében?
- A nem kötelező érvényű árral (UVP-árak) való összehasonlítással történő reklámozás a PrAG 9a. §-ának hatálya alá tartozik?
- Mit kell pontosan feltüntetni az árengedmény bejelentésével történő reklámozáskor?
- Milyen formában kell feltüntetni a korábbi legalacsonyabb árat?
- Hogyan kell eljárni a fokozatos árengedmény esetén?
- Milyen következményekkel jár a PrAG 9a. §-ának megsértése?
Árengedmények feltüntetése webáruházban és hagyományos értékesítésben
Az árengedményekkel való reklámozás népszerű eszköz a termékértékesítés növelésére. Különösen a B2C kereskedelemben azonban az árfeltüntetéssel kapcsolatban kötelező jogi előírásokat kell betartani: Ausztriában különösen az Árfeltüntetési törvény (PrAG) szabályozza az árfeltüntetés feltételeit. Ezt a törvényt nemrégiben módosították az úgynevezett EU Omnibusz-irányelv végrehajtása keretében a Modernizációs Irányelv Végrehajtási Törvény (MoRUG II) által, és bevezették a gyakorlatban rendkívül releváns PrAG 9a. §-ának szabályozását, amely az árengedményekkel való reklámozásra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Ebben a cikkben az árfeltüntetési törvény módosítása miatt a webáruházakban és a hagyományos értékesítésben az árengedményekkel való reklámozással kapcsolatos, jelenleg hatályos jogszabályokkal foglalkozunk.
Mi az árfeltüntetési törvény célja?
Az árfeltüntetési szabályok célja, hogy megakadályozzák a fogyasztók megtévesztését az árakkal és az árengedményekkel kapcsolatban. A tárgyilag pontos és teljes körű fogyasztói tájékoztatás révén a fogyasztók helyzete megerősödik az ár-összehasonlítási lehetőségek által a kereskedelemmel és az iparral szemben, ezáltal elősegítve a versenyt.
Kire vonatkozik a PrAG 9a. §-ának új szabályozása?
Az árfeltüntetési törvény hatálya a B2C szektorra korlátozódik, azaz csak a fogyasztóknak szóló vállalkozói ajánlatokra vonatkozik.
Az árengedményekkel való reklámozásra vonatkozó új szabályozás elsősorban a kereskedőkre vonatkozik, mind az online, mind a hagyományos értékesítésben. A szabályozás az Európai Unión kívüli kereskedőkre is érvényes, amennyiben értékesítésük az Európai Unióra is irányul.
A közvetítők, mint például az online piacterek üzemeltetői, kivételt képeznek a PrAG 9a. §-ának hatálya alól, kivéve, ha ők maguk kereskedőként lépnek fel a platformokon. Az ár-összehasonlító platformok üzemeltetői sem tartoznak a szabályozás hatálya alá. A PrAG 9a. §-ának árengedményekkel való reklámozásra vonatkozó szabályozása továbbá csak az áruk értékesítésére vonatkozik, szolgáltatások és digitális tartalmak kínálatára nem. Ezenkívül kivételes szabályozások vonatkoznak a gyorsan romló és a rövid eltarthatósági idejű árukra.
Mi minősül árengedménynek a PrAG 9a. §-a értelmében?
A PrAG 9a. §-a értelmében vett árengedmény bejelentése olyan reklámüzenet, amely tartalmilag azt közli, hogy egy áru most olcsóbban kapható, mint korábban. Az árengedményt összegben vagy százalékban kell megadni.
Más vállalkozásokkal való ár-összehasonlítások, általános reklámüzenetek, mint például „legjobb ár”, mennyiségi kedvezmények vagy utalványok nem tartoznak a PrAG 9a. §-ának hatálya alá. Ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy az ilyen reklámtevékenységek során különösen a vonatkozó versenyjogi szabályokat kell figyelembe venni.
A nem kötelező érvényű árral (UVP-árak) való összehasonlítással történő reklámozás a PrAG 9a. §-ának hatálya alá tartozik?
A nem kötelező érvényű ár-ajánlásokkal való ár-összehasonlítások akkor tartoznak a PrAG 9a. §-ának hatálya alá, ha az összehasonlítás árengedmény bejelentésével jár együtt. Ez például akkor fordul elő, ha a nem kötelező érvényű ár-ajánlást áthúzzák, vagy ha a reklámban a következő szöveg szerepel: „UVP 19,99 € helyett most csak 14,99 €”.
Ezért minden egyes esetben egyedileg kell eldönteni, hogy a nem kötelező érvényű ár-ajánlásokkal való reklámozás árengedmény bejelentésével jár-e. Amennyiben igen, a PrAG 9a. §-ának előírásait teljesíteni kell.
Mit kell pontosan feltüntetni az árengedmény bejelentésével történő reklámozáskor?
A PrAG 9a. §-ának szabályozása előírja, hogy árengedmény bejelentésekor az aktuális ár mellett fel kell tüntetni azt a legalacsonyabb árat, amelyet az árengedményt megelőző 30 napon belül legalább egyszer kínáltak ugyanabban az értékesítési csatornában. A korábbi legalacsonyabb ár feltüntetésének ugyanabban a reklámhordozóban kell történnie, mint az árengedmény bejelentésének (nyomtatott, online, rádió, TV, maga a hagyományos kereskedelem).
Milyen formában kell feltüntetni a korábbi legalacsonyabb árat?
A törvény nem szabályozza részletesen, hogy a korábbi legalacsonyabb árat milyen formában kell feltüntetni. Az Árfeltüntetési Irányelv 4. cikke szerint az árfeltüntetésnek mindenképpen könnyen olvashatónak és az átlagosan figyelmes szemlélő számára egyértelműen hozzárendelhetőnek kell lennie. Véleményünk szerint például a függőleges nyomatok, a nagyon kicsi, olvashatatlan nyomatok, valamint a médiatörések nem megengedettek.
Javasoljuk, hogy a webáruházban az árakat közvetlenül a termékoldalon, az adott termékhez hozzárendelhetően tüntessék fel. Nem ajánlott például az ár feltüntetése a láblécben.
Ezzel szemben nem szükséges feltüntetni, hogy mennyi ideig volt érvényben a korábbi legalacsonyabb ár.
Hogyan kell eljárni a fokozatos árengedmény esetén?
Ha az árengedményt fokozatosan hajtják végre, és az árengedmény folyamatos – azaz az ár emelése nélkül –, akkor azt az árat kell feltüntetni, amelyet a fokozatos árengedmény megkezdése előtt kértek az adott termékért. Ez különösen a szezonális áruk és a kiárusítások esetében releváns.
Milyen következményekkel jár a PrAG 9a. §-ának megsértése?
Egyrészt a PrAG megsértése esetén a PrAG 15. §-a szerinti közigazgatási bírság szabható ki.
Másrészt fennáll a védelmi szövetség, illetve a versenytársak perindítási lehetősége is az UWG 1. §-ának megsértése (jogszabálysértés esete) miatt.