Az UWG 1a. §-a szerinti agresszív üzleti gyakorlatok olyan üzleti módszerek, amelyekkel egy vállalkozás érezhető nyomást gyakorol az ügyfelekre vagy más piaci szereplőkre, hogy a konkrét termékkel kapcsolatban olyan döntést hozzanak, amelyet e nyomás nélkül nem hoztak volna meg. Ez nem csupán meggyőző reklámot jelent, hanem olyan magatartást, amely elnyomja a szabad és megfontolt döntési vagy magatartási szabadságot. Ez történhet zaklatás, kényszerítés vagy meg nem engedett befolyásolás útján. Védelmet élvez a döntési és magatartási szabadság az üzleti összefüggésben, mégpedig a szerződéskötés előtt, alatt és részben utána is.

Az UWG 1a. § tiltja azokat az értékesítési és befolyásolási módszereket, amelyek nyomásgyakorlással, tolakodással vagy a fölény kihasználásával olyan üzleti döntésre kényszerítik az embereket, amelyet egyébként nem hoztak volna meg.

Az UWG 1a. § magyarázata: Mikor állnak fenn agresszív kereskedelmi gyakorlatok, és a befolyásolás mely formái – mint a zaklatás, a kényszerítés vagy a meg nem engedett befolyásolás – minősülnek tisztességtelennek.
Rechtsanwalt Peter Harlander Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte
„A verseny megengedi az erős reklámot – de nem engedi meg azokat a módszereket, amelyek nyomás alatt kényszerítik döntésre az embereket.“
Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Az üzleti gyakorlat fogalma

Az üzleti gyakorlat fogalmát az UWG 1. § (4) bekezdés 2. pontja határozza meg a törvény. Üzleti gyakorlat alatt a vállalkozás minden olyan cselekményét, mulasztását, magatartását vagy nyilatkozatát, kereskedelmi közlését – beleértve a reklámot és a marketinget – értjük, amely közvetlenül összefügg egy termék értékesítésének előmozdításával, eladásával vagy szállításával.

Ide tartoznak például:

Az agresszív befolyásolás formái

Az UWG 1a. §-ában a jogalkotó az agresszív befolyásolás három formáját nevezi meg, amelyek által egy kereskedelmi gyakorlat agresszívvé válhat. Ezek a kategóriák az üzleti forgalomban előforduló nyomásgyakorlás legfontosabb típusait írják le.

A három forma a következő:

Zaklatás

Zaklatásról akkor beszélünk, ha a reklámtevékenységek annyira tolakodóak, hogy az érintettek alig tudnak kitérni előlük. Az érintett személynek ekkor elkerülhetetlenül foglalkoznia kell a reklámmal, még ha valójában nem is szeretne.

Kényszerítés

Kényszerítésről akkor beszélünk, ha egy vállalkozás fizikai vagy pszichikai nyomást gyakorol. A büntetőjoggal ellentétben ehhez nem szükséges erőszak. A döntő inkább az, hogy egy személyt nyomás alá helyeznek, hogy olyan üzleti döntést hozzon, amelyet a kényszerítés nélkül nem hozott volna meg.

Meg nem engedett befolyásolás

A meg nem engedett befolyásolás a nyomásgyakorlás egy különösen szubtilis formáját írja le. Itt a vállalkozás az érintett hatalmi pozícióját vagy különleges helyzetét használja ki. Ezáltal olyan helyzet áll elő, amelyben egy piaci szereplő már nem képes valóban szabad döntést hozni.

Egy ilyen hatalmi pozíció teljesen eltérő körülményekből adódhat. Alapulhat például gazdasági fölényen, egy tekintélyi viszonyon vagy az érintett különleges helyzetén. Példák erre a szerződésmódosításokkal kapcsolatos nyomáshelyzetek, a félelem, betegség vagy túlterheltség kihasználása, vagy a különösen könnyen befolyásolható személyek, például gyermekek vagy idősebb emberek célzott befolyásolása.

Döntő az, hogy ez a befolyásolás lényegesen korlátozza-e az érintett személy döntési és magatartási szabadságát, és ezáltal olyan üzleti döntésre késztethető-e, amelyet normális körülmények között nem hozott volna meg.

Hatalmi helyzet

A meg nem engedett befolyásolás hatalmi helyzetet feltételez. Ilyen akkor áll fenn, ha egy vállalkozás vagy más személy fölényben van az érintettel szemben, és ezáltal befolyásolni tudja annak döntését. A fölény adódhat gazdasági viszonyokból, tekintélyi viszonyból vagy egy konkrét élethelyzetből.

Hatalmi helyzet társadalmi, gazdasági, szakmai vagy pszichikai fölényből keletkezhet. Fennáll akkor is, ha egy személy terhelő helyzetben van, például baleset után, betegség, gyász vagy pénzügyi problémák esetén. Ilyen helyzetekben az érintetteknek nehezebb szabad és tárgyilagos döntést hozniuk.

Az agresszív üzleti gyakorlat a nyomásgyakorlás révén jön létre. Az érintettnek azt a benyomást kell kapnia, hogy hátrányokra kell számítania, ha nem úgy viselkedik, ahogy azt elvárják tőle. A nyomás kifejezetten is történhet, vagy a helyzet konkrét kialakításából eredhet. Már a pszichikai vagy gazdasági nyomás is elegendő ehhez.

Tekintélyszemélyek bevonása

Tekintélyszemélyek bevonása meg nem engedett befolyásolást jelenthet. Ilyenek például a tanárok, orvosok, felettesek vagy más személyek, akikkel különleges bizalmi viszony áll fenn. Az érintett személy e személyek tekintélye vagy pozíciója miatt nyomás alatt érzi magát, és ezért az üzleti döntést már nem hozza meg teljesen szabadon.

Tapasztalatlanság vagy hiszékenység kihasználása

Agresszív üzleti gyakorlat akkor is fennáll, ha célzottan kihasználják bizonyos személyek tapasztalatlanságát vagy hiszékenységét. Érintettek lehetnek például gyermekek, fiatalok, idősek vagy hiányos nyelvi vagy jogi ismeretekkel rendelkező személyek. A vállalkozás azt használja ki, hogy ezek a személyek nehezebben tudják felmérni a kockázatokat vagy a gazdasági következményeket.

A gyermekek és fiatalok nehezebben tudják megítélni a reklámot és az értékesítési stratégiákat, mint a felnőttek. A vállalkozások ezt akkor használják ki, ha a kiskorúakat célzottan arra késztetik, hogy nyomást gyakoroljanak szüleikre, vagy érzelmi konfliktusokat keltsenek a családon belül. Szintén megengedhetetlenek azok az üzleti gyakorlatok, amelyek a gyermekek és fiatalok hiányos tapasztalatára vagy korlátozott megértésére irányulnak.

Félelem vagy kényszerhelyzetek kihasználása

Agresszív üzleti gyakorlat félelem vagy kényszerhelyzetek kihasználásával is létrejöhet. A vállalkozások nyomás alá helyezik az érintetteket azáltal, hogy meglévő aggodalmakat, bizonytalanságokat vagy terhelő helyzeteket üzleti célokra használnak fel. Ez érinti például a baleset utáni, betegség alatti vagy pénzügyi nehézségekkel küzdő személyeket. Ilyen helyzetekben fokozott a kockázata annak, hogy a döntések már nem szabadon születnek meg.

Az érezhetőség követelménye

Ahhoz, hogy egy üzleti gyakorlat jogilag agresszívnek minősüljön, a döntési szabadság korlátozásának el kell érnie egy bizonyos intenzitást. A törvény lényeges korlátozásról beszél. A kisebb kellemetlenségek vagy a pusztán bosszantó reklámok ezért nem elegendőek.

A döntő szempont az, hogy az alkalmazott módszer alkalmas-e arra, hogy egy átlagos piaci szereplő döntését az adott termékkel kapcsolatban jelentősen befolyásolja. Ennek során mindig azt vizsgálják, hogy az érintett a kialakult nyomás alatt hozhatott-e olyan döntést, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Az értékelés minden esetben az egyedi eset konkrét körülményei alapján történik. Ennek során több tényező is különösen fontos:

Agresszív üzleti gyakorlat tehát akkor áll fenn, ha a nyomás olyan erősen hat, hogy a szakmai megfontolások háttérbe szorulnak. Az érintett személy ekkor a helyzetre reagál, nem pedig az ajánlat tartalmára, és így olyan döntést hoz, amelyet egyébként nem hozott volna meg.

Rechtsanwalt Sebastian Riedlmair Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte
„A törvény azonban nem követeli meg a döntési szabadság teljes kiiktatását. Már az is elegendő, ha a cselekmény alkalmas a döntési képesség jelentős korlátozására. “

Védelmi kör

Az UWG 1a. §-a a piaci szereplők szabad döntési és magatartási szabadságát védi. Ez alatt minden olyan személyt érteni kell, aki részt vesz a gazdasági életben. Ide nemcsak a fogyasztók, hanem a vállalkozások is beletartoznak.

Különösen problémásak a védendő személyekkel szembeni agresszív üzleti gyakorlatok. Ide tartoznak például a gyermekek, az idősek, a pénzügyi nehézségekkel küzdő személyek vagy az érzelmileg megterhelő helyzetben lévő emberek. Ilyen esetekben már kisebb nyomás is elegendő lehet ahhoz, hogy a lényeges korlátozás követelménye teljesüljön.

A védelem mindig akkor lép életbe, ha agresszív üzleti gyakorlat áll fenn, amely befolyásolhatja egy piaci szereplő magatartását vagy döntési képességét a szerződéskötés előtt, alatt vagy után.

A védelem tehát az olyan módszerek ellen irányul, amelyek célzottan nyomást gyakorolnak vagy egy különleges függőségi helyzetet használnak ki. A vállalkozások reklámozhatják szolgáltatásaikat és meggyőzhetik az ügyfeleket, azonban eközben tiszteletben kell tartaniuk az agresszív befolyásolás határát.

Az agresszív üzleti gyakorlat különleges esetei

Az agresszív üzleti gyakorlatok az üzleti élet egészen különböző helyzetében előfordulhatnak. A joggyakorlat ezért bizonyos reklám- és értékesítési módszerekre vonatkozóan különleges esetcsoportokat alakított ki, amelyeknél agresszív befolyásolás jöhet szóba.

Nyilvános helyen történő megszólítás

A személyek célzott megszólítása a nyilvános térben nem automatikusan megengedhetetlen. Ha a megszólítás visszafogott és nem tolakodó módon történik, alapvetően még nem áll fenn agresszív üzleti gyakorlat. Problematikussá ez az eljárás azonban akkor válik, ha az érintettek alig tudnak kitérni a helyzet elől, vagy tudatosan megtévesztik őket a megszólítás reklámjellegéről.

A reklámanyagok utcai terjesztése is elvileg megengedett. Ez a cselekmény azonban agresszív üzleti gyakorlattá válhat, ha a reklámozás olyan helyeken történik, ahol a kitérés gyakorlatilag lehetetlen, például szűk átjárókban vagy hasonló helyzetekben.

Házaló reklámozás

A reklámcélú házalás nem általánosan tilos. Az, hogy agresszív üzleti gyakorlat áll-e fenn, inkább az egyedi eset körülményeitől függ. Különösen problematikusak a váratlan látogatások, a látogatás céljával kapcsolatos megtévesztések vagy olyan helyzetek, amelyekben a fogyasztókat gyors döntésre kényszerítik.

Megengedhetetlen ráijesztés különösen akkor állhat fenn, ha egy fogyasztó csupán tájékoztató anyagot kért, majd ezt követően bejelentés nélkül megjelenik egy képviselő. Hasonlóan kritikusak az alkalmatlan időpontokban tett látogatások vagy a személyes kapcsolatok kihasználása.

Postai reklám

A postai reklám alapvetően megengedett. Ez különösen igaz az általános reklámküldeményekre vagy postaládába dobott küldeményekre. Határok azonban ott vannak, ahol a címzettek kifejezetten kijelentették, hogy nem kívánnak reklámot kapni.

Jogellenes lehet például a reklám kézbesítése a „Nincs reklám” matricák vagy a reklámtiltó listákra való felvétel ellenére. Szintén problémás az a reklám, amely hivatalos közlemény benyomását kelti, és ezáltal különleges figyelmet vagy nyomást generál.

Távértékesítési reklám távközlésen keresztül

A kéretlen reklámhívások jelentős zaklatási és meglepetésszerű potenciállal rendelkeznek. Az érintetteket váratlanul szembesítik egy értékesítési vagy reklámbeszélgetéssel, és ezáltal azonnali reakcióra vagy döntésre kényszerítik. Ezen közvetlen nyomás miatt az úgynevezett „Cold Calls” agresszív üzleti gyakorlatnak minősülnek.

Ez nem csak a fogyasztókkal szemben, hanem alapvetően a vállalkozások közötti viszonyban is érvényes. Problematikusak azok a hívások, amelyeknél az érintetteket váratlanul értékesítési ajánlatokkal konfrontálják, vagy gyors döntésekre kényszerítik.

Az SMS-ben, e-mailben vagy telefaxon küldött reklámot kevésbé szigorúan ítélik meg, mint a telefonos reklámot, mivel nincs közvetlen beszélgetési helyzet. Ennek ellenére itt is fennállhat agresszív üzleti gyakorlat, különösen ismételt vagy kitartó kapcsolatfelvétel esetén.

Megengedhetetlenek azok a reklámüzenetek, amelyek nyomást gyakorolnak a fogyasztókra, hogy rövid határidőn belül reagáljanak szerződésmódosításokra, vagy bizonyos cselekményeket hajtsanak végre. A kéretlen telefaxos reklámot is a címzett terhelése miatt rendszeresen megengedhetetlennek tekintik.

Nem rendelt termékek

Nem rendelt áruk vagy szolgáltatások küldése szintén agresszív üzleti gyakorlatot jelenthet. Különösen problematikus, ha a fogyasztókat ezt követően fizetésre, visszaküldésre vagy a termékek megőrzésére szólítják fel.

Ezáltal a fogyasztók nyomáshelyzetbe kerülnek, mivel gyakran azt feltételezik, hogy reagálniuk kell a küldeményre, vissza kell küldeniük az árut, vagy akár fizetniük is kell. Éppen ez a bizonytalanság és az ebből eredő döntési nyomás teszi ezeket a gyakorlatokat megengedhetetlenné. Az UWG ezért kifejezetten tiltja a nem rendelt termékek megfizetésére, visszaküldésére vagy megőrzésére való felszólítást.

Feketelista a mellékletben

A törvény tartalmaz továbbá egy mellékletet, az úgynevezett feketelistát, amelyben felsorolják azokat az üzleti gyakorlatokat, amelyek mindenképpen tisztességtelenek. Az agresszív üzleti gyakorlatok tekintetében az UWG 1a. §-a a 24–31. pontokra utal; emellett az UWG 1a. § (4) bekezdése a 32. pontban említett üzleti gyakorlatot is kifejezetten mindenképpen agresszívnek nyilvánítja.

Az ilyen gyakorlatok különösen problémásnak számítanak, mert célzottan nyomáshelyzeteket teremtenek, vagy különösen védelemre szoruló személyeket használnak ki.

Ha egy magatartás ott szerepel, akkor további vizsgálat nélkül agresszívnek, és így megengedhetetlennek minősül. Ilyenkor már nem kell vizsgálni, hogy a kereskedelmi gyakorlat érzékelhető volt-e, illetve alkalmas volt-e a piaci magatartás lényeges befolyásolására, mivel a listában való felsorolással e feltételt már teljesültnek kell tekinteni.

Különleges eset: gyermekeknek szóló reklám

Az agresszív üzleti gyakorlatok egyik különleges esete az UWG mellékletének 28. pontjában, az úgynevezett „fekete listában” található.

Eszerint mindenképpen megengedhetetlen és agresszív, ha a gyermekeket közvetlenül egy termék megvásárlására szólítják fel. Megengedhetetlen az is, ha a gyermekeket célzottan arra késztetik, hogy nyomást gyakoroljanak szüleikre vagy más felnőttekre, hogy azok megvásárolják a hirdetett terméket.

A joggyakorlat közvetlen felszólításnak különösen a felszólító módban megfogalmazott fordulatokat tekinti, például: „Vedd meg a könyvet” vagy „Szerezd be most a gyűjtőalbumot”. Megengedettek viszont a pusztán közvetett reklámüzenetek, amelyek csak dicsérik a terméket vagy általánosságban vonzóként mutatják be, anélkül, hogy közvetlenül vásárlásra szólítanának fel.

A rendelkezés a kiskorúak különleges védelmét szolgálja, mivel a gyermekek a reklámot gyakran kevésbé kritikusan tudják megítélni, és így könnyebben befolyásolhatók. Az Osztrák Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban rögzítette, hogy a rendelkezés értelmében „gyermeknek” mindenképpen a tizennégy év alatti kiskorúak minősülnek.

A megengedett befolyásolás határa

A versenyjog nem tiltja az intenzív reklámozás minden formáját. A vállalkozások aktívan reklámozhatják termékeiket, kiemelhetik az előnyöket és meggyőzhetik az ügyfeleket. A reklám a normális verseny része, és alapvetően nem minősül tisztességtelen magatartásnak.

A határ ott húzódik, ahol a reklám már nem tájékoztatáson vagy meggyőzésen alapul, hanem nyomásgyakorláson vagy váratlan lerohanáson. Ezért a döntő szempont az, hogy egy módszer jelentősen korlátozza-e a szabad magatartási vagy döntési képességet.

Megengedett intézkedések, mint például:

Az ilyen intézkedések célja csupán a figyelemfelkeltés és az ügyfelek tájékoztatása. Ezek azonban nem avatkoznak be a döntési szabadságba.

Egy cselekmény csak akkor válik meg nem engedetté, ha érezhető kényszerhelyzetet teremt. Ez történhet például tolakodó megszólítással, pszichikai kényszerrel vagy egy függőségi viszony kihasználásával.

Az elhatárolás tehát minden esetben az egyedi eset konkrét körülményei alapján történik. A döntő továbbra is az marad, hogy a piaci szereplő képes-e még szabadon dönteni, vagy a helyzet ténylegesen döntésre kényszeríti-e őt.

Rechtsanwalt Peter Harlander Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte
„Nem minden intenzív reklám meg nem engedett. A döntő az, hogy az ügyfelek szabadon tudnak-e még dönteni, vagy nyomásgyakorlás, illetve váratlan lerohanás révén kényszerítik-e őket üzleti döntésre. “
Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Az UWG 1a. § megsértésének jogkövetkezményei

Ha egy cselekmény kimeríti az UWG 1a. §-ának tényállását, az tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül. A konkrét jogkövetkezmények a versenyjog általános rendelkezéseiből, túlnyomórészt az UWG 1. §-ából adódnak.

A törvény számos jogi igényt biztosít, amelyekkel az érintettek felléphetnek a tisztességtelen módszerekkel szemben. A cél a tisztességtelen versenymódszerek megállítása és a keletkezett károk megtérítése.

A jogkövetkezmények közé tartozik:

A fent említett igényeket bizonyos esetekben közvetlenül az érintett piaci szereplők is érvényesíthetik, illetve a versenyt védő érdek-képviseleti szervek is, például gazdasági vagy fogyasztóvédelmi szövetségek.

Ezenfelül az UWG 4. §-a bizonyos feltételek mellett bírósági pénzbírságot is előír legfeljebb 180 napitételig, ha agresszív üzleti gyakorlatokat tudatosan nyilvános közzétételben vagy valamely médiumban alkalmaznak. A „tudatosan” ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy a vállalkozás tisztában van azzal, hogy az alkalmazott üzleti gyakorlat agresszív, mégis célzottan használja. Ezért nem elegendő, ha a jogellenesség pusztán véletlenül vagy figyelmetlenségből következik be.

Ezzel a versenyjog fontos funkciót tölt be: gondoskodik arról, hogy a vállalkozások tisztességes eszközökkel versenyezzenek, és a gazdasági döntéseket ne nyomásgyakorlással vagy váratlan lerohanással kényszerítsék ki.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Az agresszív kereskedelmi gyakorlatokat gyakran nehéz felismerni. Sok érintett ugyan érzi, hogy nyomás alá helyezték, de jogilag nem tudja megítélni, hogy valóban történt-e jogsértés az
UWG 1a. §-a ellen. Különösen a vállalkozások alkalmaznak gyakran szubtilis módszereket, például pszichikai nyomást, tolakodó reklámot vagy az erőfölénnyel való visszaélést.

Egy ügyvéd segít Önnek a helyzet jogi megítélésében és a következetes fellépésben. Ezáltal elkerülheti, hogy a tisztességtelen módszereket továbbra is alkalmazzák, vagy gazdasági hátrányok érjék Önt.

Ügyvédi támogatással különösen az alábbi előnyökből profitál:

Rechtsanwalt Sebastian Riedlmair Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte
„Különösen a versenyjogban a gyors cselekvés döntő jelentőségű. A jogi vizsgálat lehetővé teszi a tisztességtelen gyakorlatok időben történő megállítását és az Ön gazdasági érdekeinek hatékony védelmét. “
Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Gyakran ismételt kérdések – GYIK

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció