Kereset társ kizárására
Kereset társ kizárására
A kizárási kereset az UGB 140. §-a szerint lehetővé teszi egy közkereseti társaság (OG) vagy betéti társaság (KG) többi tagja számára, hogy folytassa a vállalkozást, ha egy taggal való együttműködés fontos okból elviselhetetlenné vált. A társaság UGB 133. §-a szerinti feloszlatása helyett a megmaradó tagok bírósági úton kizárhatják az érintett tagot. Ez az eljárás a feloszlatás ésszerű alternatíváját jelenti, és a vállalkozás folytatásának biztosítását szolgálja.
A kizárási kereset egy bírósági intézkedés, amellyel a tagok fontos okból kizárhatnak egy másik tagot a társaságból.
A szabályozás célja
A cél nem a közérdekek védelme vagy a vállalkozás mint olyan fenntartása, hanem a többi tag folytatási érdekeinek megőrzése. A norma egy kettős elviselhetetlenséget vesz figyelembe:
- az érintett taggal való folytatás,
- de a társaság egészének feloszlatása is
Általános alkalmazási kör
A tag kizárására vonatkozó szabályozás mind határozott, mind határozatlan idejű személyegyesítő társaságokra, azaz közkereseti társaságokra (OG) és betéti társaságokra (KG) egyaránt vonatkozik. A kizárás ugyanúgy vonatkozhat beltagokra, mint kültagokra. Még az egyetlen beltag kizárása is lehetséges, még akkor is, ha az a betéti társaság (KG) feloszlatásához vezet. Ezt követően azonban új beltag nevezhető ki, és a társaság ismét aktív, továbbműködő formává alakítható át.
Belső és külső viszony
Egy tag már akkor kizárható, ha a társaság belső viszonyában érvényesen létrejött, azaz a társasági szerződés fennáll és az együttműködés megkezdődött – még akkor is, ha a cégjegyzékbe való bejegyzés még nem történt meg.
Ha azonban csak egy tag marad, a társaságnak külső viszonyban (cégjegyzékbe való bejegyzéssel) fenn kell állnia. Amíg a társaság még nincs bejegyezve, addig csupán egy polgári jogi társaság (GesbR), amely nem jogképes. Ha tehát csak egy tag marad, nem folytathatja egyszerűen egyéni vállalkozásként, amíg az OG vagy KG jogilag még nem is létezett.
Abban az esetben, ha csak egy GesbR-ről van szó (tehát nem bejegyzett OG-ről vagy KG-ről), létezik egy hasonló rendelkezés az ABGB 1215. §-ában. Ez szintén lehetővé teszi egy tag kizárását, ha súlyos okok merülnek fel a személyében.
Ha a társaság „hibásan” jött létre, azaz a társasági szerződés hibás vagy megtámadható, ez a hiba önmagában is fontos kizárási ok lehet. Ez olyan esetekre vonatkozik, amikor egy tag például rosszhiszeműséggel, fenyegetéssel vagy megtévesztéssel vette rá a többieket a társaság alapítására.
Ezen személy viselkedése tehát egy személyhez kötődő fontos ok, amely indokolja a kizárását.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Die Ausschlussklage ist kein Instrument für den schnellen Bruch, sondern der letzte rechtliche Ausweg, wenn das Vertrauen zwischen Gesellschaftern endgültig zerstört ist“
Két- és több személyes társaságok
A tag kizárására vonatkozó szabályozás két személyes társaságokra is érvényes. Hasonlóképpen, egy több személyes társaságban is előfordulhat, hogy csak egy tag marad kizárási ok nélkül. Ez a tag jogosult az összes többi kizárását kérni. Ha több tag is megvalósít kizárási okokat, elvileg mindegyik ellen eljárás indítható, de mindig az összes körülmény átfogó vizsgálata szükséges.
Személyi alkalmazási kör
A kereset egy vagy több tag ellen irányul. Egy
Feltételek
Kizárás csak akkor megengedett, ha:
- egy fontos ok áll fenn,
- ez az ok egy tag személyében gyökerezik,
- és a kizárás alkalmas a fontos ok megszüntetésére
Ez azt jelenti: Csak akkor indokolt az eljárás, ha a kizárással a zavar ténylegesen orvosolható.
Fontos ok
A „fontos ok” megköveteli:
- a társasági viszony objektíve jelentős zavarát,
- személyhez kötődő vonatkozást,
- az enyhébb eszközök kudarcát,
- a kizárási érdekek egyértelmű túlsúlyát
Kizárás mint végső szükségmegoldás
Egy tag kizárása a végső szükségmegoldást jelenti. Ahogy a feloszlatás, úgy ez is fontos ok fennállását feltételezi. A döntő különbség azonban az, hogy a kizárás nem hat egyformán minden tagra, hanem egyoldalúan a kizárandó terhére.
Kizárás tehát csak akkor megengedett, ha:
- a társaság folytatása ezzel a taggal elviselhetetlen,
- enyhébb eszközök (pl. az ügyvezetői és képviseleti jog megvonása, eltiltási vagy kártérítési igények) nem elegendőek,
- és az intézkedés nem csupán gazdasági érdekeket, hanem a társaság védelmét szolgálja
A kizárás tehát nem szolgálhatja a többi tag vagyoni helyzetének javítását, hanem kizárólag a társaság fennállását és működőképességét fenyegető konkrét veszélyek elhárítását.
Az utolsó előtti tag kizárása esetén már nem a társaság veszélyeztetése, hanem a vállalati értékek megőrzése a mérvadó.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Gerade weil die Ausschließung eines Gesellschafters tief in die Struktur der Gesellschaft eingreift, verlangt sie höchste rechtliche Präzision, jeder formale Fehler kann das Verfahren zu Fall bringen.“
Viszony a fontos feloszlatási okhoz
Az UGB 140. §-a az UGB 133. §-ára épül, ezért kizárási ok csak akkor állhat fenn, ha egyidejűleg fontos, személyhez kötődő feloszlatási ok is adott.
Nem minden társasági viszonyban bekövetkező zavar indokolja egy tag kizárását.
Az ok személyhez kötődő jellege döntő: Csak akkor alapozhatja meg a kizárást, ha az elviselhetetlenség a tag személyében gyökerezik.
A feloszlatás és a kizárás között nincs rangsor:
- A helyzettől függően a kizárás enyhébb eszköz lehet a feloszlatáshoz képest,
- vagy fordítva, a feloszlatás előnyösebb lehet, ha a kizárás aránytalannak tűnik
Átfogó érdekmérlegelés
Központi az kétszintű érdekmérlegelés:
- Feloszlatási érdekek
Meg kell vizsgálni, hogy az érvényesített körülmények fontos feloszlatási okot képeznek-e, azaz elviselhetetlenné teszik-e a társaság folytatását a felperesek számára.
- Személyhez kötődő kizárási érdekek
Meg kell vizsgálni, hogy ez az elviselhetetlenség csak az érintett tag ellen irányul-e, miközben a többiekkel való folytatás lehetségesnek tűnik.
Csak ha a kizárási érdekek egyértelműen túlsúlyban vannak, akkor jogos a kereset.
Tipikus kizárási okok
- lényeges kötelezettségszegések (szándékosan vagy súlyos gondatlanságból),
- a kötelezettség teljesítésének lehetetlensége, még vétkesség nélkül is,
- viselkedések, amelyek tartósan lerombolják a többi tag bizalmát
A katalógus nem teljes. Az elbírálás mindig az összes egyedi körülményt figyelembe vevő átfogó érdekmérlegelés alapján történik.
A vétkesség nem feltétlenül szükséges, enyhe gondatlanság csak akkor elegendő, ha a további szerződés teljesítése lehetetlenné vált.
A kizárási jog érvényesítése
Alakító kereset
Az UGB 140. §-a szerinti kizárási jog a többi tagot mint kollektív alakító jog illeti meg. Nem gyakorolható pusztán egy akaratnyilatkozattal, hanem kizárólag alakító kereset útján. A jogalakító ítélet csak annak jogerejével idézi elő a kizárást.
A kereset rendszerint a társasági szerződés módosításához vezet, mivel minden tagcsere egyúttal szerződésmódosítást is jelent. Ha az utolsó előtti tagot zárják ki, a társaság megszűnik; a vállalkozást azonban a megmaradó tag felszámolás nélkül, egyetemes jogutódlás útján folytatja.
Bírósági eljárás felesleges, ha a kizárandó tag önként kilép, és kilépésében közös megegyezés születik – ebben az esetben a megállapodás helyettesíti az ítéletet.
Időben történő érvényesítés és lemondás
A kizárási keresetet haladéktalanul be kell nyújtani, ellenkező esetben a kizárási jog elévül. Egy fennálló kizárási okot nem szabad „tartalékba tartani”, mivel ez összeegyeztethetetlen lenne a további együttműködés elviselhetetlenségének követelményével.
A kizárási jogról való lemondás történhet kifejezetten vagy hallgatólagosan, például ha a kizárási ok ismerete ellenére csupán felmondanak, vagy az érintett tag a többiek hozzájárulásával megváltozott pozíciót vállal.
Puszta időmúlás azonban nem elegendő a lemondás feltételezéséhez. Az a mérvadó, hogy a jogosult magatartása jóhiszeműen engedi-e azt a következtetést, hogy a jogot már nem kívánja gyakorolni.
A kizárási jog kollektív jellege miatt érvényes lemondás csak az összes keresetindításra jogosult tag együttesen tehet.
A többi tag közös keresete
A kizárási keresetet az összes többi tagnak együttesen kell benyújtania.
Ha akár csak egy jogosult együttműködése hiányzik, a keresetet el kell utasítani.
A felperesek szükséges pertársaságot alkotnak. A szabályozás megegyezik az ügyvezetői- vagy képviseleti jog megvonásánál alkalmazottal.
Az ügyvezetői vagy képviseleti jog megvonásáról itt olvashat bővebben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Professionelle anwaltliche Begleitung ist bei einer Ausschlussklage unerlässlich, sie schafft Klarheit, minimiert Haftungsrisiken und sichert die wirtschaftliche Handlungsfähigkeit der Gesellschaft.“
Együttműködési kötelezettség
A tagok hűségi kötelezettségéből adódik, hogy egy egyes tag bizonyos körülmények között köteles lehet együttműködni a kizárási keresetben. Ha megtagadja ezt, perelhető a keresetindításhoz való hozzájárulásért, és ez a hozzájárulási kereset összekapcsolható a kizárási keresettel. Csak a megtagadó tag jogerős elítélése pótolja az együttműködését.
Azonban az együttműködési kötelezettség nem automatikusan áll fenn minden kizárási ok esetén. Ilyen együttműködési kötelezettség csak akkor keletkezik, ha egy tag nem együttműködése joggal való visszaélésnek minősülne, azaz megtagadása nyilvánvalóan alaptalan, és kizárólag a kizárás blokkolását szolgálja, annak ellenére, hogy a feltételek egyértelműen teljesülnek.
Több alperes és esetleges kérelem
A kizárási kereset egy vagy több tag ellen is irányulhat, függetlenül attól, hogy a kizárási okok azonosak vagy csupán tárgyilag kapcsolódnak egymáshoz. Ha a kereset akár csak egy alperes ellen is alaptalannak bizonyul, akkor egészében el kell utasítani, mivel ebben az esetben hiányzik a felperesi oldalon a szükséges együttműködés.
A kereseti kérelem mindig az alperes kizárására irányul. Összekapcsolható egy esetleges kérelemmel a társaság feloszlatására vagy az ügyvezetői jog megvonására.
Egy feloszlatási keresettel való kombináció is megengedett fő- vagy esetleges kérelemként.
A kizárás joghatásai
A kizárási ítélet jogerőre emelkedésével:
- az érintett tag kilép a társaságból,
- addig megőrzi tagsági jogait és kötelezettségeit, amennyiben nincsenek ideiglenes intézkedések
Ha csak egy tag marad, automatikusan bekövetkezik az egyetemes jogutódlás: A teljes társasági vagyon az utolsó tagra száll át.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy tag kizárása jogilag komplex és jelentős kockázatokkal jár, különösen a fontos ok megítélése, a helyes keresetindítás és a határidők betartása tekintetében. Már kisebb formai hibák vagy nem megfelelő indoklások is a kereset elutasításához vezethetnek.
Ezért az ügyvédi kíséret elengedhetetlen a jogi feltételek pontos ellenőrzéséhez, az eljárás stratégiai előkészítéséhez és a gazdasági hátrányok elkerüléséhez.
