Építkezés idegen telken
Ausztriában érvényesül a „superficies solo cedit” elv (a felépítmény a telekkel egyesül). Minden olyan dolog (például: egy ház), amely szilárdan kapcsolódik a földhöz, a beépített telek tulajdonosáé. Azonban óvatosság szükséges az idegen telken épített vagy építendő építmények esetében. Külön megállapodás hiányában az idegen telek tulajdonosa lesz az épített építmény tulajdonosa is. Ebben az esetben az építtető jóhiszeműsége a döntő. Az építtető akkor jóhiszemű, ha tévedésben van afelől, hogy idegen telken építhet. Enyhe gondatlanság rontja a jóhiszeműséget. Ha a telektulajdonos nem tud az építkezésről, akkor alapvetően megszerzi az építményt. A jóhiszemű építtetőnek igénye van a hasznos és szükséges költségek megtérítésére. Bizonyos körülmények között köteles lehet az építményt elbontani, azaz megszüntetni. Van azonban egy kivétel. Ha a telektulajdonos tudott az építkezésről, és azt azonnal nem tiltotta meg a jóhiszemű építtetőnek, akkor az építtető tulajdont szerezhet az idegen telken. A telektulajdonos ekkor már csak a telek forgalmi értékét követelheti. Ha viszont az építtető rosszhiszemű, az épített építmény a telektulajdonosra száll. Az építtetőnek igénye van a költségek megtérítésére, de csak azokra a költségekre, amelyek a telektulajdonos túlnyomó előnyére válnak. Az építtető esetleg köteles lehet az építményt is eltávolítani.
Annak érdekében, hogy idegen telken épített építményen biztosított tulajdon szerezhető legyen, az osztrák jog két esetet ismer el: a szuperedifikátumot és a polgári jogi építési jogot.
A szuperedifikátum
A szuperedifikátum olyan építmény, amelyet idegen telken emeltek, de nem állandó jelleggel marad fenn. A szuperedifikátumok ingó dolognak minősülnek, még akkor is, ha természetüknél fogva ingatlannak tekintendők.
Az építési joghoz hasonlóan a telektulajdonos és a dolog tulajdonosa elkülönül. Általában a telektulajdonos és az építtető között használati szerződés jön létre a telekre vonatkozóan, azzal a kiegészítő joggal, hogy az ingatlanon építményt emelhet. Ezt a jogot azonban az korlátozza, hogy az épület csak ideiglenesen maradhat a telken, azaz nem állandó jelleggel. A szuperedifikátum első tulajdonosa már az építés során tulajdont szerez, okirat letétbe helyezése nem szükséges. Ha a szuperedifikátumot eladják, csak azt adják el, nem a telket. Ezért külön használati szerződés ajánlott a telekre. A tulajdonjogot nem az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés útján szerzik meg, hanem kizárólag az okirat letétbe helyezésével.
Ha a telekre vonatkozó használati szerződés lejár, az a körülmény az irányadó, amelyet a szuperedifikátumra vonatkozó használati szerződésben rögzítettek.
Az építési jog
Az építési jog az idegen telek földfelszínén vagy az alatt építmény létesítésére vonatkozó dologi, átruházható és örökölhető jog. Határozott idejű jog, amely legalább 10 évre és legfeljebb 100 évre létesíthető. Az építési jog esetében az épített építménynek tartósan fenn kell maradnia, míg a szuperedifikátum esetében lebontásra kerül.
A telektulajdonos engedélyezi egy személynek, hogy a telkén építkezzen. Az építési jogot a C-lapra (teherlap) és a B-lapra (építési jog bejegyzése) jegyzik be. A telektulajdonos marad az ingatlan tulajdonosa, az építési jog jogosultja pedig jogosult építményt emelni az idegen telken, majd az építmény tulajdonosa lesz, és haszonélvezeti joggal rendelkezik a telken. Rendszerint az építési jog ellenérték fejében kerül biztosításra, ekkor az építési jog jogosultjának az úgynevezett építési díjat kell fizetnie a telektulajdonosnak.
A határidő lejártával az építési jog megszűnik, és az épített építmény a telektulajdonosra száll. Ez utóbbinak azonban, amennyiben szerződésben másként nem állapodtak meg, az építmény értékének egynegyed részét kitevő kártérítést kell fizetnie. Az építési jog közös megegyezéssel is felbontható.
A felbontás akkor is lehetséges, ha az építési jog jogosultja legalább két egymást követő évben hátralékban van az építési díjjal, vagy mindkét fél közös megegyezéssel kívánja az építési jog megszüntetését.
