A korlátolt felelősségű társaság (GmbH) egy önálló jogi személyiséggel rendelkező tőketársaság, amelyben egy vagy több személy törzsbetétekkel vesz részt a törzstőkében. A társaság önállóan vesz részt a jogforgalomban, tehát szerződéseket köthet, vagyonnal rendelkezhet, perelhet és perelhető. A társaság kötelezettségeiért rendszerint csak a GmbH felel a társasági vagyonával, míg a tagok személy szerint főszabály szerint nem kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. A jogi alapok elsősorban a GmbH-törvényben (GmbHG), kiegészítő jelleggel pedig a vállalkozási törvénykönyvben (UGB) találhatók.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

A GmbH jogi alapjai Ausztriában

A GmbH jogi keretfeltételei elsősorban a korlátolt felelősségű társaságokról szóló törvényből (GmbH-törvény) adódnak. Ez a törvény szabályozza a társaság alapítását, szervezetét, a tagok jogait és kötelezettségeit, valamint az ügyvezetők feladatait.

Kiegészítő jelleggel a vállalkozási jog további központi rendelkezései is irányadók. Különösen fontos az Unternehmensgesetzbuch (UGB), amely többek között a beszámolókészítésre, a cégjegyzékre és a vállalkozás fogalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

A törvény egyrészt kötelező minimumszabályokat tartalmaz, például a GmbH létrejöttére, a törzstőkére és a szervekre vonatkozóan. Másrészt a tagok számos kérdést a társasági szerződésben egyedileg alakíthatnak, például a belső határozathozatal vagy a jóváhagyási jogok tekintetében.

A GmbH legfontosabb jellemzői

A korlátolt felelősségű társaság (GmbH) saját jogalanyisággal rendelkező tőketársaság. Egy személy vagy több személy alapíthatja. A törvény ezért mind az egyszemélyes GmbH-t, mind a több társasági taggal rendelkező GmbH-t lehetővé teszi. A GmbH bármely törvényesen megengedett célra létrehozható. Kizárt a politikai egyesületként való működés és a biztosítási tevékenység folytatása GmbH formájában. Ez a GmbHG 1. §-ából következik.

A legfontosabb különbség az egyéni vállalkozáshoz képest a vállalkozás és a vállalkozó jogi szétválasztásában rejlik. Az egyéni vállalkozásnál a természetes személy maga jár el. A GmbH-nál ezzel szemben a társaság saját jogalanyként jár el.

Ez a szétválasztás teszi a GmbH-t sok vállalkozó számára vonzóvá. Világos jogi struktúrát teremt, korlátozza a társasági tagok magánkockázatát, és lehetővé teszi a részesedések, az ügyvezetés, a nyereségelosztás és az utódlás tiszta szervezését.

Saját jogalanyiság

A GmbH jogi személy. Jogilag függetlenül létezik azoktól a személyektől, akik benne részt vesznek. A GmbHG 61. §-a szerint önállóan szerezhet tulajdont, dologi jogokat tarthat, és bíróság előtt perelhet és perelhető.

A gyakorlatban ez azt jelenti: A GmbH bérleti szerződést köthet üzlethelyiségre, munkavállalókat foglalkoztathat, járműveket vásárolhat, szoftverlicenceket szerezhet, kölcsönöket vehet fel, szállítási szerződéseket írhat alá és követeléseket érvényesíthet bíróság előtt. A szerződő fél ekkor a GmbH. A társasági tagok nem állnak automatikusan maguk a szerződésben.

A saját jogalanyiságnak szervezeti következményei is vannak. A GmbH-nak szervekre van szüksége, amelyek helyette járnak el. A legfontosabb szerv az ügyvezető. Ő nem saját nevében köt szerződéseket, hanem a GmbH nevében. Így világos elválasztás jön létre a cselekvő személy és a GmbH mint jogalany között, amely nevében eljár.

A társaság és a társasági tag szétválasztása

A GmbH szétválasztja a társasági vagyont és a magánvagyont. Ez a szétválasztás a GmbH-jog lényege. Az üzleti számlán lévő vagyon a GmbH-é. A gépek, követelések, áruraktár, védjegyjogok, irodai berendezés és a társaság egyéb vagyontárgyai szintén a GmbH-é. A társasági tagok nem birtokolják a GmbH egyes tárgyait. Ők üzletrészeket birtokolnak a GmbH-ban.

Ezt a megkülönböztetést a gyakorlatban gyakran félreértik. Aki az üzletrészek 100 százalékát birtokolja, az nem személyesen tulajdonosa a GmbH vagyonának. Ő egyedüli társasági tag. Ez jogilag más. Az egyedüli társasági tag nem használhatja a GmbH pénzét úgy, mint saját magánpénzét. A GmbH-tól a társasági taghoz történő minden kifizetésnek jogi alapra van szüksége, például ügyvezetői fizetés, nyereségosztás, kölcsönszerződés vagy korábban nyújtott társasági kölcsön visszafizetése.

A szétválasztás mindkét irányban működik. A GmbH adósságai a GmbH adósságai. Egy társasági tag magánadósságai ennek a társasági tagnak a magánadósságai. Egy társasági tag hitelezői ezért nem foglalhatnak le egyszerűen egyes tárgyakat a GmbH üzemi vagyonából. Csak a társasági tag jogaihoz fordulhatnak, tehát az üzletrészéhez vagy a GmbH-val szemben fennálló követeléseihez.

Felelősség a társasági vagyonnal

A GmbHG 61. §-a szerint a GmbH kötelezettségeiért a hitelezőkkel szemben csak a társasági vagyon felel. A GmbH teljes vagyonával felel. Ide tartoznak a bankbetétek, ügyfelekkel szembeni követelések, áruk, gépek, járművek, szellemi tulajdonjogok és egyéb vagyontárgyak. A társasági tagok ezekért az adósságokért nem felelnek magánvagyonukkal pusztán azért, mert társasági tagok.

Ez a felelősségkorlátozás azonban nem mentesítés minden személyes felelősség alól. Nem véd minden személyes felelősségtől. A társasági tagoknak teljesíteniük kell a vállalt törzsbetétjüket. Az ügyvezetők személyesen felelnek, ha megsértik törvényes kötelezettségeiket. Aki emellett személyes biztosítékokat vállal, az ebből a saját megállapodásából felel.

Személyes felelősség négy egyértelműen elhatárolható esetben keletkezik:

• A nyitott törzsbetét: A társasági tag még nem teljesítette teljesen a betétjét.
• Személyes kezesség: A társasági tag vagy ügyvezető önként felel egy bankkal vagy szerződő féllel szemben.
• Kötelezettségszegés ügyvezetőként: Az ügyvezető megsérti a gondossági kötelezettségeket, adókötelezettségeket vagy fizetésképtelenségi bejelentési kötelezettségeket.
• Bejegyzés előtti eljárás: Aki a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt már a leendő GmbH nevében jár el, személyes felelősséget kockáztat.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Mikor megfelelő társasági forma a GmbH

A GmbH akkor a megfelelő társasági forma, ha egy vállalkozásnak jogilag önállóan kell fellépnie, korlátozni kell a felelősségi kockázatokat, és világosan kell szabályozni a részesedési viszonyokat. Nem pusztán azért alkalmas, mert ismert. A döntő tényezők a felelősségi kockázat, a nyereség nagysága, a résztvevők száma, a finanszírozási igény, a szervezési ráfordítás és a hosszú távú tervezés.

A GmbH több ráfordítást igényel, mint egy egyéni vállalkozás. Társasági szerződésre, cégjegyzékbe való bejegyzésre, folyamatos könyvelésre, éves beszámolóra és a társasági vagyon és a magánvagyon szétválasztására van szükség. Ez a ráfordítás akkor éri meg, ha a GmbH előnyei konkrét gazdasági vagy jogi problémát oldanak meg.

A GmbH stabil struktúrát teremt, mert a jogokat, kötelezettségeket, üzletrészeket, ügyvezetést és képviseletet jogilag világosan rendezi.

Esetek, amikor a GmbH nem célszerű

A GmbH nem mindig a legjobb választás. Kis tevékenységekhez alacsony kockázattal, alacsony nyereséggel és egyszerű struktúrával túl drága és túl bonyolult lehet. Aki egyedül tevékenykedik, alig vállal felelősségi kockázatokat, és minden nyereséget magáncélra használ fel, az gyakran egyszerűbben jár egyéni vállalkozással.

A GmbH nem célszerű, ha az alapító nem akarja vállalni a folyamatos adminisztrációs terheket. A GmbH-t tisztán kell könyvelni. A magánkiadásokat és az üzleti kiadásokat külön kell tartani. Az éves beszámolót el kell készíteni és be kell nyújtani a cégjegyzékhez. Aki ezeket a kötelezettségeket figyelmen kívül hagyja, az költségeket, határidő-problémákat és felelősségi kockázatokat teremt.

Adózási szempontból sem automatikusan kedvezőbb a GmbH. A GmbH társasági adót fizet a nyereségére. Ha a GmbH nyereséget oszt ki társasági tagjainak, emellett tőkejövedelemadó is felmerül.

A GmbH ezért nem jelent standard megoldást minden vállalkozás számára. Akkor számít jó társasági formának, ha az előnyeire konkrétan szükség van. Rossz választás viszont akkor, ha csupán „professzionálisabb benyomást” szeretne kelteni vele a tulajdonos, de nincs szüksége sem a felelősségkorlátozásra, sem a részesedési struktúrára, sem a tőkekötöttségre.

Összehasonlítás más társasági formákkal

Az egyéni vállalkozásnál a vállalkozó maga jár el, és teljes magánvagyonával felel. Egyszerű és olcsó, de elsősorban alacsony kockázatú tevékenységekhez alkalmas.

Az OG-nál több személy közösen vezet vállalkozást. Minden társasági tag személyesen és korlátlanul felel. Ezért csak akkor megfelelő, ha a résztvevők között nagy bizalom van, és mindenki vállalja a teljes felelősségi kockázatot.

A KG különbséget tesz a korlátlanul felelős komplementerek és a korlátozottan felelős kommanditisták között. Olyan modellekhez alkalmas, ahol egy személy aktívan vezet, mások pedig tőkét biztosítanak. A GmbH gyakran áttekinthetőbb, ha minden résztvevő kezdettől fogva egységes felelősségkorlátozást akar.

A FlexKapG szintén korlátolt felelősségű tőketársaság. Több mozgásteret kínál a részesedések és a munkavállalói részesedések terén.

Az AG nagyobb vállalkozásokhoz alkalmas széles tőkestruktúrával. Lényegesen formálisabb és bonyolultabb, mint a GmbH. A legtöbb kis- és középvállalkozás számára ezért a GmbH kínálja a jobb egyensúlyt a felelősségvédelem, struktúra és adminisztrációs ráfordítás között.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Törzstőke, törzsbetét és üzletrész

A törzstőke, törzsbetét és üzletrész fogalmak hasonlóan hangzanak, de különböző dolgokat jelölnek. Aki meg akarja érteni a GmbH-t, annak tisztán kell elválasztania ezt a három fogalmat.

A törzstőke a társasági szerződésben meghatározott tőkeösszeg. A társaság számviteli tőkealapját képezi. 2024. január 1-jétől a törzstőkének legalább € 10 000,- összegűnek kell lennie. A törzstőke a társasági tagok egyes törzsbetéteiből áll. Minden törzsbetétnek legalább € 70,- összegűnek kell lennie. Ezek az előírások a GmbHG 6. §-ából következnek.

A törzsbetét egy meghatározott társasági tag betéti kötelezettsége. Megmutatja, mekkora összeget vállal ez a társasági tag a GmbH-val szemben. Egyszemélyes GmbH-nál egy személy vállalja a teljes törzsbetétet. Több társasági taggal rendelkező GmbH-nál a törzstőke több törzsbetétre oszlik.

Az üzletrész a társasági tag GmbH-beli tagságát írja le. Magában foglalja a jogait és kötelezettségeit. Ide tartoznak a szavazati jogok, nyereségjogok, tájékoztatási jogok, ellenőrzési jogok és a vállalt törzsbetét teljesítésének kötelezettsége. A GmbHG 75. §-a szerint az üzletrész a vállalt törzsbetét alapján határozódik meg, ha a társasági szerződés nem tartalmaz más megengedett szabályt.

Készpénzbefizetés az alapításkor

Az alapításkor nem kötelező a teljes törzstőkét azonnal készpénzben befizetni, de legalább € 5 000,- összegnek igen. Emellett minden készpénzben teljesítendő törzsbetét legalább egynegyedét be kell fizetni, mindenképpen azonban legalább € 70,- összeget. Ezek a szabályok a GmbHG 10. §-ában találhatók.

A fennmaradó betéti kötelezettség azonban nem szűnik meg. Ha a társasági tag a törzsbetét egy részét az alapításkor még nem teljesíti, ezt a nyitott összeget később továbbra is meg kell fizetnie a GmbH-nak. A GmbH később követelheti ezt a nyitott betétet.

A törzstőke és az üzleti vagyon közötti különbség

A törzstőke nem azonos a társasági vagyonnal.

A törzstőke a társasági szerződésben rögzített számviteli nagyság. Addig változatlan madig, amíg a társasági tagok tőkeemelést vagy tőkeleszállítást nem határoznak el, és ezt a változtatást szabályszerűen végre nem hajtják. Azt mutatja, mekkora tőkeösszeget vállaltak a társasági tagok.

A társasági vagyon a GmbH tényleges vagyona, amely folyamatosan változik. Nyereségekkel, befizetésekkel, támogatásokkal és értékes beszerzésekkel növekszik. Veszteségek, kiadások, értékcsökkenések, kifizetések és értékvesztések miatt csökkenhet is.

A társasági tagok számára ez az elválasztás a kifizetéseknél is döntő. Nem vehetnek ki egyszerűen pénzt a GmbH-ból csak azért, mert a GmbH bankbetétekkel rendelkezik. A kifizetésnek jogi alapra van szüksége. Nyereségosztásnál kiosztható mérlegnyereségnek kell lennie. Tiszta alap nélkül adózási következmények és a GmbH visszakövetelési igényei fenyegetnek.

A GmbH társasági szerződése

A társasági szerződés a GmbH jogi alapszabályzata. Szabályozza a társaság felépítését, a társasági tagok részvételét a megfelelő betéteikkel, valamint a GmbH vezetésének szabályait. Csak egy társasági taggal rendelkező GmbH-nál ezt a dokumentumot a társaság létrehozásáról szóló nyilatkozatnak nevezik. Tartalmilag ugyanazt a funkciót tölti be.

A társasági szerződést közjegyzői okiratként kell elkészíteni. Puszta írásbeli megállapodás a társasági tagok között tehát nem elegendő. Ez a GmbHG 4. §-a szerinti alaki kötelezettség védi az alapítókat, mert a közjegyző ellenőrzi a személyazonosságot és a formát. Nem helyettesíti azonban a tartalmi kialakítást.

Egy jó társasági szerződés nemcsak azt a kérdést válaszolja meg, hogyan alapítják a GmbH-t. Azt a kérdést is megválaszolja, hogyan működik a GmbH, ha később probléma merül fel.

A társasági szerződés kötelező tartalmi elemei

A GmbH-törvény a GmbHG 4. §-ában bizonyos minimális tartalmi elemeket ír elő. Ezen adatok nélkül a GmbH nem hozható létre szabályszerűen. A társasági szerződésnek tartalmaznia kell a társaság cégnevét és székhelyét, a vállalkozás tárgyát, a törzstőke összegét és minden társasági tag törzsbetétének összegét.

A cégnév a GmbH jogi neve. A székhely határozza meg a társaság jogi központját. A vállalkozás tárgya leírja, milyen tevékenységet folytat a GmbH. A törzstőke mutatja, mekkora tőkeösszeget vállalnak összesen a társasági tagok. A törzsbetétek mutatják, melyik társasági tag mekkora részt tartozik ebből.

Ezeknek az adatoknak konkrétnak kell lenniük. Egy túl homályos vállalkozási tárgy sem a cégjegyzéknek, sem a társasági tagoknak nem segít. Úgy kell megfogalmazni, hogy harmadik személyek megértsék, milyen tevékenységi területet követ a GmbH. Ugyanakkor nem lehet szükségtelenül szűk, mert minden későbbi bővítés egyébként a társasági szerződés módosítását teheti szükségessé.

További szabályozási tartalmak

Minden további záradéknak felismerhető funkcióval kell rendelkeznie a későbbi bizonytalanságok elkerülése érdekében.

Ésszerű további szabályozási tartalmak az átruházási korlátozások, elővásárlási jogok, felvásárlási jogok, kártalanítási záradékok, versenytilalmi kötelezettségek, tájékoztatási jogok, rendkívüli ügyletekhez való hozzájárulási kötelezettségek és utódlási szabályok halál esetére.

Különösen több társasági tag esetén a gyakorlatban ritkán elegendő egy minimális szerződés. A társasági szerződésnek világos kiegészítő szabályokat kell tartalmaznia a társasági tagok közötti későbbi konfliktusok elkerülése érdekében.

Különösen fontosak az ügyvezetésre, képviseletre, határozathozatalra, nyereségelosztásra, részesedés átruházására, társasági tag halálára és a társaságból való kilépésre vonatkozó szabályok.

Két egyenlően részesedő társasági taggal rendelkező GmbH-nál a szerződésnek különösen világos szabályokra van szüksége. Ha mindkettő 50%-ot tart, és minden fontos döntés egyhangúságot követel, vita esetén a társaság blokkolódhat. Ekkor csak előre megállapodott megoldás segít, például döntő szavazat, mediációs eljárás, vételi opció vagy világos kilépési szabály.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

GmbH alapítása Ausztriában

A GmbH alapítása több jogi és gyakorlati lépésben történik. A GmbH nem az ötlettel, nem a társasági szerződés aláírásával és nem is a törzstőke befizetésével jön létre. Csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel jön létre. A cégjegyzékhez való bejelentést a GmbHG 9. §-a szerint minden ügyvezetőnek alá kell írnia.

Az alapítás menete lépésről lépésre

A GmbH alapítása meghatározott folyamatot követ. A sorrend fontos, mert a cégjegyzék bírósága csak akkor jegyzi be a társaságot, ha a társasági szerződés elkészült, az ügyvezetőket kinevezték, és a szükséges betéteket igazolták.

1. A GmbH struktúrájának meghatározása
   Először az alapítók rögzítik az alapvető döntéseket. Ki lesz tag, mekkora a törzstőke, milyen törzsbetétet vállal az egyes tag, ki lesz az ügyvezető, és mi legyen a GmbH tevékenységi köre. Ezek a pontok képezik a társasági szerződés alapját.
2. A társasági szerződés megkötése
   Ezt követően elkészül a társasági szerződés. Több tag esetén ez szabályozza a cégnevet, a székhelyet, a tevékenységi kört, a törzstőkét, a törzsbetéteket és a belső szervezeti felépítést. Egyszemélyes GmbH esetén a társasági szerződés helyébe az alapító nyilatkozat lép. A szerződést közjegyzői okiratba kell foglalni.
3. Ügyvezető kinevezése
   A GmbH-nak legalább egy ügyvezetővel kell rendelkeznie. A kinevezés történhet már a társasági szerződésben vagy külön taggyűlési határozattal. Az ügyvezető képviseli a GmbH-t kifelé, és bejegyzik a cégjegyzékbe.
4. A törzsbetétek befizetése
   Ezt követően megnyitják a társasági bankszámlát, és befizetik a készpénzben teljesítendő törzsbetétet. 10 000 € összegű minimális törzstőke esetén a bejegyzés előtt főszabály szerint legalább 5 000 €-t készpénzben be kell fizetni. A bank erről igazolást állít ki.
5. A cégbejegyzési kérelem előkészítése
   Az ügyvezetők előkészítik a cégjegyzékbe való bejegyzés iránti kérelmet. A kérelemhez csatolni kell a szükséges dokumentumokat: a társasági szerződést vagy alapító nyilatkozatot, az ügyvezető kinevezését, a tagjegyzéket, az ügyvezetők aláírási címpéldányát és a banki igazolást.
6. A GmbH bejegyeztetése a cégjegyzékbe
   A kérelmet az illetékes cégbírósághoz kell benyújtani. A GmbH csak a bejegyzéssel jön létre önálló jogi személyként. Ettől az időponttól kezdve köthet önállóan szerződéseket, szerezhet vagyont, foglalkoztathat munkavállalókat, perelhet és perelhető.
7. Adózási, iparűzési és társadalombiztosítási ügyintézés
   A cégbejegyzést követik a gyakorlati indulási lépések. A GmbH-nak be kell jelentkeznie az adóhivatalhoz, szükség esetén közösségi adószámot kell igényelnie, szabályos könyvvezetést kell kialakítania, ipari tevékenység esetén pedig iparűzési jogosultsággal kell rendelkeznie. Amennyiben munkavállalókat foglalkoztatnak, vagy az ügyvezető társadalombiztosítási jogviszonyban áll, a társadalombiztosítási bejelentéseket is meg kell tenni.

Alapítás alatt álló GmbH a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt

A közjegyzői okirat és a cégbejegyzés között a társaság az alapítási szakaszban van. A gyakorlatban ezt alapítás alatt álló GmbH-nak nevezik. Ez a szakasz jogilag érzékeny, mivel a végleges GmbH még nem jött létre.

Aki ebben az időszakban már szerződéseket köt, annak különös gondossággal kell eljárnia. A szerződő feleknek fel kell tudniuk ismerni, hogy a GmbH még nincs bejegyezve. Aki nem egyértelműen lép fel, vagy kötelezettségeket vállal anélkül, hogy feltárná az alapítási szakaszt, a személyes felelősségét kockáztatja.

Ezért az alapítási szakaszban csak olyan ügyleteket szabad kötni, amelyek az alapításhoz szükségesek. Ide tartoznak például a közjegyzői szolgáltatások, a bankszámlanyitás, a tanácsadás, a bérleti előkészületek vagy a vállalkozás indításának technikai előkészítése. A nagyobb szállítási szerződéseket, hosszú távú kötelezettségvállalásokat vagy kockázatos ügyleteket csak a cégbejegyzés után célszerű megkötni.

A GmbH alapításának költségei

A GmbH alapításának költségei több részből állnak. A törzsbetét mellett felmerülnek a közjegyző, a cégbíróság, a jogi tanácsadás, a bank, az iparűzési bejelentés és az adózási regisztráció költségei. A törzsbetét ebben az értelemben nem klasszikus kiadás. A befizetés után a GmbH tulajdonát képezi, és a gazdasági tevékenység folytatására rendelkezésre áll.

A legfontosabb költségtételek a következők:

• Törzsbetét: minimális törzstőke esetén legalább 5 000 € készpénzbefizetés a bejegyzés előtt.
• Közjegyző: a közjegyzői okirat, a hitelesítések és az aláírási címpéldányok költségei.
• Cégjegyzék: a bejelentés és a bejegyzés illetékei.
• Jogi tanácsadás: a társasági szerződés megszövegezésének és a strukturális tanácsadásnak a költségei.
• Adótanácsadás: a könyvelés kialakítása, az adóügyi regisztráció és a folyamatos tanácsadás.
• Iparűzés: költségek és igazolások ipari tevékenység esetén.

A tényleges költségek a struktúrától függenek. Egy egyszerű, egyszemélyes GmbH kevesebbe kerül, mint egy több taggal, befektetőkkel, különleges jogokkal és komplex nyereségfelosztással rendelkező társaság. Különösen több tag esetén nem érdemes spórolni a társasági szerződésen. Egy olcsó szerződés később jelentősen drágábbá válhat, ha vita, kilépés vagy egy tag halála esetén nem tartalmaz egyértelmű megoldást.

A GmbH iparjogosítványa

Amennyiben a GmbH tevékenysége az iparűzési törvény hatálya alá tartozik, a GmbH-nak saját iparűzési jogosultságra van szüksége. Az egyik tag iparűzési jogosultsága nem elegendő, mivel a GmbH önálló jogi személyként jár el.

Szabadon gyakorolható ipari tevékenység esetén elegendő a bejelentés, ha az általános feltételek teljesülnek. Képesítéshez kötött ipari tevékenység esetén a GmbH-nak ezenfelül képesítési igazolásra is szüksége van. Ha a GmbH ezt az igazolást nem tudja saját maga felmutatni, iparjogilag felelős ügyvezetőt kell kineveznie.

Az iparjogilag felelős ügyvezető nem automatikusan ugyanaz a személy, mint a GmbH kereskedelmi jogi ügyvezetője. A kereskedelmi jogi ügyvezető képviseli a GmbH-t kifelé, és vezeti a társaságot a GmbH-jog szerint. Az iparjogilag felelős ügyvezető arról gondoskodik, hogy az adott ipari tevékenységet szakmailag szabályszerűen gyakorolják.

Sok esetben ugyanaz a személy töltheti be mindkét szerepet, ha megfelel a törvényi feltételeknek. Képesítési igazolás hiányában egy megfelelő személyt kell kinevezni.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

A GmbH szervei és szervezete

A GmbH nem saját maga jár el, hanem a szervei útján. A szervek olyan személyek vagy személyek csoportjai, akik a társaság nevében döntéseket hoznak, kifelé képviselik azt, vagy ellenőrzést gyakorolnak. Minden GmbH esetében két szerv központi jelentőségű: az ügyvezető és a taggyűlés. Felügyelőbizottság csak akkor jön létre, ha azt a törvény előírja, vagy ha a tagok önkéntesen létrehozzák.

Ez a szervezet elválasztja a tulajdont és az irányítást. A tagok birtokolják az üzletrészeket. Az ügyvezető vezeti a folyó ügyeket. A taggyűlés dönt az alapvető kérdésekben.

Ügyvezetők

Minden GmbH-nak a GmbHG 15. §-a értelmében legalább egy ügyvezetővel kell rendelkeznie. Ügyvezetők csak természetes és cselekvőképes személyek lehetnek. Egy másik társaság tehát nem lehet egy GmbH ügyvezetője. A kinevezés a tagok határozatával történik. Ha egy tag maga válik ügyvezetővé, a kinevezése közvetlenül a társasági szerződésben is szerepelhet.

An ügyvezető vezeti a GmbH üzleti ügyeit és képviseli azt kifelé. Szerződéseket ír alá, kommunikál a hatóságokkal, gondoskodik a könyvelésről és az adókötelezettségekről, előkészíti az éves beszámolót és a cégbírósági benyújtást, valamint figyelemmel kell kísérnie a társaság gazdasági helyzetét.

Közgyűlés és társasági határozatok

A taggyűlés a tagok döntéshozó szerve. Itt gyakorolják a tagok a jogaikat. Olyan ügyekben döntenek, amelyek nem tartoznak a folyó ügyvezetés körébe, vagy amelyeket a törvény, a társasági szerződés vagy egy taggyűlési határozat a taggyűlés hatáskörébe utal.

Ide tartozik az ügyvezetők kinevezése és visszahívása, az éves beszámoló elfogadása, a mérleg szerinti eredmény felhasználása, a társasági szerződés módosítása, a tőkeintézkedések és a fontos strukturális döntések. A taggyűlés tehát az a hely, ahol a GmbH tulajdonosai kialakítják akaratukat.

A határozatokhoz egyértelmű többségre van szükség. A társasági szerződésnek ezért szabályoznia kell, hogy mely döntéseket milyen többséggel kell meghozni.

Felügyelőbizottság nagyobb GmbH-knál

Felügyelőbizottság felügyeli az ügyvezetést. Nem maga vezeti a GmbH-t, hanem ellenőrzi a központi döntéseket, és a társaság szempontjából vizsgálja az ügyvezetést. Kis GmbH-k esetében általában nincs felügyelőbizottság. A GmbHG 29. §-ában meghatározott esetekben a felügyelőbizottság létrehozása törvényileg kötelező.

A kisebb és közepes GmbH-k esetében általában elegendő a tagok általi ellenőrzés. Összetettebb vállalatoknál azonban hasznos lehet a felügyelőbizottság, mivel folyamatosan kíséri az ügyvezetést, a stratégiát és a nagyobb beruházásokat.

Felelősség a GmbH-nál

A felelősség a legfontosabb ok, amiért sok vállalkozó a GmbH-t választja. A GmbH önálló jogi személy, amelynek kötelezettségeiért a GmbHG 61. §-a értelmében kizárólag a társasági vagyon felel.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy GmbH esetében senki sem felelhet személyesen. A felelősségkorlátozás megvédi a tagokat a társasági tartozásokért való automatikus személyes felelősségtől. Nem véd azonban a fennálló befizetési kötelezettségek, a személyes kezességvállalások, az ügyvezetői kötelezettségszegések vagy a cégbejegyzés előtti kockázatok esetén.

A társaság felelőssége

A GmbH a teljes társasági vagyonával felel. Ide tartoznak a bankbetétek, a vevőkkel szembeni követelések, az áruk, a gépek, a járművek, a szellemi tulajdonjogok és a társaság minden egyéb vagyontárgya. A hitelezőknek a GmbH-hoz kell fordulniuk, ha a GmbH-val kötöttek szerződést.

A GmbH szerződéses partnere tehát nem férhet hozzá egy tag magánvagyonához pusztán azért, mert az illető részesedéssel rendelkezik a GmbH-ban. Pontosan ebben rejlik a felelősségkorlátozás gyakorlati hatása.

A társasági tagok felelőssége

A tagok nem felelnek személyesen a GmbH szokásos tartozásaiért. Központi kötelezettségük a vállalt törzsbetét teljesítése. Ha a törzsbetétet még nem fizették be teljes mértékben, a tag továbbra is köteles a befizetésre a GmbH felé. Ha a GmbH később gazdasági nehézségekbe kerül, a társaság vagy egy felszámolóbiztos követelheti a hátralékos befizetéseket.

A tagok személyes felelőssége akkor is felmerül, ha maguk vállalnak további kötelezettséget. Ez a gyakorlatban gyakran előfordul banki finanszírozásnál. A bankok gyakran kérnek személyes kezességvállalást, garanciát vagy tartozásátvállalást. Aki ilyen biztosítékot aláír, az nem a tagsági jogviszonya, hanem az aláírása miatt felel.

Az ügyvezető felelőssége

Az ügyvezető felelősségjogi szempontból más helyzetben van, mint egy egyszerű tag. Ő irányítja a GmbH-t, és eközben be kell tartania a törvényi kötelezettségeket. Ha ezeket a kötelezettségeket megszegi, személyesen is felelhet.

A legfontosabb felelősség magával a GmbH-val szemben áll fenn. Az ügyvezetőnek egy rendes üzletember gondosságával kell eljárnia. Ha kötelezettségszegő magatartásával kárt okoz, a GmbH kártérítést követelhet.

Ezenkívül harmadik felekkel szemben is felmerülhet felelősség. Különösen kockázatosak a be nem fizetett adók, a meg nem fizetett társadalombiztosítási járulékok, a válsághelyzetben történő tiltott kifizetések és a késedelmes csődbelentés. Az ügyvezetőnek ezért folyamatosan vizsgálnia kell a gazdasági helyzetet, és nem hagyhatja figyelmen kívül a figyelmeztető jeleket.

Felelősség a cégjegyzékbe való bejegyzés előtt

A cégjegyzékbe való bejegyzés előtt a GmbH még nem létezik teljes mértékben létrejött jogi személyként. Ezt a szakaszt alapítás alatt álló GmbH-nak nevezik. Ez a társasági szerződés megkötésével kezdődik és a cégbejegyzéssel ér véget.

Aki ebben a szakaszban már szerződéseket köt, annak fel kell tárnia, hogy a GmbH még nincs bejegyezve. Ellenkező esetben személyes felelősségi kockázatok merülnek fel az eljáró személyek számára. Ezért az alapítóknak a bejegyzés előtt csak a szükséges előkészítő ügyleteket szabad megkötniük.

Az alapítóknak a cégbejegyzés előtt az üzleti forgalomban mindig a „Minta GmbH alapítás alatt” vagy a „Minta GmbH i.G.” kiegészítést kell használniuk. Így a szerződő fél felismeri, hogy a GmbH még nem jött létre.

A GmbH adói és társadalombiztosítása

A GmbH önálló adóalany. A nyereségét saját maga adózza le, nem pedig a tagokon keresztül. A GmbH nyeresége után társasági adót kell fizetni. Ha a GmbH nem termel nyereséget, vagy csak csekély nyeresége van, akkor is fizetni kell a minimum-társasági adót.

Ha a GmbH nyereséget fizet ki a tagjainak, ehhez további kamat- és osztalékadó (tőkekamatadó) járul. A GmbH ezt az adót a kifizetéskor levonja és befizeti az adóhivatalnak. Ezáltal a kifizetett nyereségnél kétszintű adózás jön létre: először társasági adó a GmbH szintjén, majd tőkekamatadó a tagok szintjén.

Példa: Ha a GmbH 100 000 € nyereséget ér el, 23 000 € társasági adót fizet rá. Marad 77 000 €. Ha ezt az összeget teljes egészében kifizetik, 21 175 € tőkekamatadó merül fel. A taghoz tehát 55 825 € érkezik meg.

Ettől meg kell különböztetni az ügyvezetői tiszteletdíjat. Ez nem nyereségkifizetés, hanem az ügyvezetői tevékenység ellenértéke. A GmbH ezt költségként elszámolhatja, ha az mértéke megfelelő és egyértelmű alapja van. Az ügyvezetőnél a tiszteletdíj jövedelemadót és a besorolástól függően társadalombiztosítási járulékot von maga után.

A társadalombiztosítás attól függ, hogy az ügyvezető rendelkezik-e részesedéssel a GmbH-ban, és milyen befolyása van a társaságra. Egy részesedéssel nem rendelkező külsős ügyvezető rendszerint az ASVG (általános társadalombiztosítási törvény) szerint biztosított. Ügyvezető tagok esetében a részesedés mértéke és a tényleges befolyás dönt. Minél erősebben uralja az ügyvezető a társaságot, annál inkább a GSVG (vállalkozók társadalombiztosítási törvénye) szerinti kötelező biztosítás jön szóba.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Számvitel, éves beszámoló és nyereségelosztás

Egy GmbH-nak nyomon követhetően dokumentálnia kell a gazdasági helyzetét. Ezért szabályos könyvvezetésre és éves beszámolóra van szüksége. Ez mindenekelőtt azért fontos, mert a GmbH csak a társasági vagyonával felel. A hitelezőknek, tagoknak, ügyvezetőknek, bankoknak és hatóságoknak ezért látniuk kell, hogyan áll a társaság gazdaságilag.

Az ügyvezetők viselik a felelősséget azért, hogy a szükséges könyveket vezessék. Ez a GmbHG 22. §-ából következik. Ezenkívül az éves beszámolót az elkészítése után meg kell küldeni a tagoknak.

A számvitel nem csak az adótanácsadó kötelessége. Az ügyvezetőket is védi. Aki ismeri a GmbH számait, korábban felismeri a fizetési problémákat, időben tud reagálni, és elkerüli a személyes felelősségi kockázatokat. Ezzel szemben a rendezetlen könyvvezetés gyorsan hibás kifizetésekhez, késedelmes adóbevallásokhoz, cégbírósági problémákhoz és a fizetésképtelenség vizsgálata során elkövetett hibákhoz vezet.

Üzletrészek értékesítése, átruházása és öröklése

Az üzletrész a tag részesedése a GmbH-ban. Ez magában foglalja a tagsági jogokat, a szavazati jogokat, az osztalékjogokat, a tájékoztatáshoz való jogokat és a kötelezettségeket. Aki üzletrészt ad el vagy ruház át, az tehát nem csupán egy számviteli hányadot ad át, hanem egy jogi pozíciót a társaságban.

Az üzletrészek a GmbHG 76. §-a szerint átruházhatók és örökölhetők. Az élők közötti átruházáshoz azonban közjegyzői okirat szükséges. Ez vonatkozik azokra a megállapodásokra is, amelyekkel egy tag már most kötelezettséget vállal üzletrészének későbbi átruházására.

A közjegyzői okiratba foglalási kötelezettség azért fontos, mert az üzletrészeket nem lehet alakiság nélkül értékesíteni, mint a szokásos dolgokat. Egy szóbeli megállapodás, egy egyszerű e-mail vagy egy magán adásvételi szerződés nem elegendő. Megfelelő forma nélkül az átruházás meghiúsul.

Hozzájárulási követelmények és elővásárlási jogok

A társasági szerződés korlátozhatja az üzletrészek átruházását. A törvény kifejezetten megengedi, hogy az átruházást további feltételektől tegyék függővé. Ide tartozik elsősorban a társaság hozzájárulása.

Az ilyen korlátozások különösen fontosak a több tagú Kft.-k esetében. Korlátozás nélkül egy tag eladhatná üzletrészét egy olyan személynek, aki nem illeszkedik a társaságba. Ez megterhelheti az együttműködést és blokkolhatja a stratégiai döntéseket.

Az elővásárlási jog lehetővé teszi a többi tagnak, hogy ugyanazokkal a feltételekkel vegyék át az üzletrészt, mielőtt azt harmadik félnek eladnák. Az átvételi jog még tovább megy. Meghatározható, hogy egy üzletrész bizonyos események bekövetkezésekor átvehető vagy át kell venni, például halál, fizetésképtelenség, felmondás, súlyos kötelezettségszegés vagy egy tag kiválása esetén.

A Kft. módosítása, átalakítása és megszüntetése

Egy Kft. jogilag továbbra is alakítható. A tagok módosíthatják a társasági szerződést, tőkebefektetési intézkedéseket hozhatnak, egy meglévő vállalkozást Kft.-be vihetnek, vagy megszüntethetik a társaságot. Ezek a lépések érintik a Kft. jogi struktúráját, ezért gondosan elő kell készíteni őket.

A módosítások azonban nem csupán belső megállapodások. A GmbHG 49. §-a szerint a társasági szerződés módosításához taggyűlési határozat szükséges, amelyet közjegyzőnek kell hitelesítenie. Ezenkívül a módosítás csak a cégjegyzékbe való bejegyzéssel válik hatályossá.

Tőkeemelés és tőkeleszállítás

A tőkeemelés növeli a Kft. törzstőkéjét. Ez akkor lehet értelmes, ha a társaságnak új saját tőkére van szüksége, befektetőt vonnak be, vagy a meglévő tagok bővíteni szeretnék részesedésüket. A tőkeemelés rendszeresen megváltoztatja a részesedési arányokat, ha nem minden tag vesz részt azonos arányban.

A tőkeleszállítás csökkenti a törzstőkét. Ez akkor jöhet szóba, ha a tőkét igazítani kell, veszteségeket kell rendezni, vagy egy struktúrát kell egyszerűsíteni. Ez azonban erősebben beavatkozik a hitelezővédelmi jogokba, ezért különös gondosságot igényel.

Mindkét intézkedés megváltoztatja a társasági szerződést, ezért érvényes taggyűlési határozatot, közjegyzői hitelesítést és cégjegyzékbe való bejegyzést igényel. E határozat előtt tisztázni kell, hogy az intézkedés milyen hatással van a szavazati jogokra, a nyereségfelosztásra, a részesedési arányokra és a fennálló befizetési kötelezettségekre.

Átalakítás Kft.-vé

Egy meglévő tevékenység Kft.-be vihető át. Ez elsősorban az egyéni vállalkozásokat és a személyegyesítő társaságokat érinti. A cél általában egyértelmű felelősségi struktúra, jobb részvételi lehetőség vagy adózási szempontból tervezhető vállalkozási forma.

Átalakításkor nemcsak a név és a jogi forma változik. Meg kell vizsgálni a vagyont, a szerződéseket, az alkalmazottakat, a követeléseket, a tartozásokat, az engedélyeket, a bérleti szerződéseket, az ügyfélkapcsolatokat és az adózási következményeket. Különösen fontos, hogy a szerződések automatikusan átszállnak-e, vagy a szerződő feleknek hozzá kell-e járulniuk.

Feloszlatás, felszámolás és törlés

Egy Kft. megszüntetése nem egyetlen lépésben történik. Először a társaság feloszlatásra kerül. Ezt követi a felszámolás. Végül a cégjegyzékből való törlés következik.

A feloszlatás megszünteti a normális, jövedelemszerző üzleti tevékenységet. A Kft. azonban tovább létezik, hogy felszámolható legyen. A felszámolás során a folyamatban lévő ügyeket befejezik, a követeléseket behajtják, a tartozásokat kifizetik, és a meglévő vagyont értékesítik. Ha ezután marad vagyon, azt a társasági szerződésben és a törvényben foglalt szabályok szerint felosztják a tagok között.

Csak a felszámolás befejezése után törlik a Kft.-t a cégjegyzékből. Ezzel a törléssel megszűnik jogi létezése.

Tipikus hibák a Kft. esetében

A Kft. esetében a tipikus hibák általában a rossz előkészítés, az átláthatatlan szerződések és a hiányzó folyamatos ellenőrzés miatt merülnek fel. Bár a Kft. megvédi a tagokat a társasági tartozásokért való automatikus személyes felelősségtől, de nem a hibáktól az alapítás, az ügyvezetés, az adók, a társadalombiztosítás, a finanszírozás vagy a fizetésképtelenség terén.

Gyakori hiba a túl egyszerű társasági szerződés. Különösen több tag esetén világosan meg kell határozni, hogyan születnek a döntések, ki lehet ügyvezető, mikor adhatók el az üzletrészek, és mi történik egy tag halála, vitája vagy kiválása esetén.

Az átláthatatlan ügyvezetői hatáskörök is gyorsan problémákhoz vezetnek. Belsőleg szabályozni kell, hogy az ügyvezető milyen ügyleteket köthet meg egyedül, és mikor van szüksége a tagok hozzájárulására.

Nagyon kockázatos a magánvagyon és a társasági vagyon összekeverése. A Kft.-nek saját vagyona van, amely nem tartozik személyesen a tagokhoz. Ezért a magánszámlákat nem lehet egyszerűen a Kft. számlájáról kifizetni. Minden kifizetésnek a Kft. és a tagok között világos jogalapra van szüksége, például fizetés, kölcsön, költségtérítés vagy osztalékfizetési határozat.

Különösen veszélyessé válnak a hibák a gazdasági válság idején. Az ügyvezetőknek folyamatosan ellenőrizniük kell a fizetőképességet és az eladósodottságot. Aki figyelmen kívül hagyja a nyitott adókat, a be nem fizetett társadalombiztosítási járulékokat, a túllépett számlákat, a felszólításokat vagy a bérelmaradásokat, az személyes felelősséget kockáztat a késedelmes fizetésképtelenségi bejelentés miatt.

A legfontosabb szabály tehát: A Kft. csak akkor működik megbízhatóan, ha a társasági szerződés, az ügyvezetés, a kifizetések, az adók, a könyvelés, a válság és az utódlás tisztán szabályozott és rendszeresen ellenőrzött.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

A GmbH alapítása és működtetése számos jogi és gazdasági kérdést vet fel. Sok döntés már a társasági szerződésben vagy a társaság struktúrájának kialakításakor megszületik. Az ebben a szakaszban elkövetett hibák később felelősségi kockázatokhoz, adóhátrányokhoz vagy a tagok közötti konfliktusokhoz vezethetnek.

A ügyvédi támogatás biztosítja, hogy a GmbH jogbiztosan kerüljön kialakításra, és hosszú távon stabilan működjön. Emellett Ön egyértelmű jogi struktúrát kap, amely mind a tagok, mind az ügyvezetők számára biztonságot teremt.

Az ügyvédi tanácsadás tipikus előnyei különösen:

• A társasági szerződés jogbiztos kialakítása, az Ön gazdasági céljaihoz igazítva
• Felelősségi kockázatok elkerülése a tagok és az ügyvezetők számára egyértelmű szabályozással
• A társaság stratégiai strukturálása, például részesedések, nyereségfelosztás vagy utódlási szabályok esetén

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Gyakran ismételt kérdések – GYIK

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció