Egyetlen reklám sem létezhet fotó-, videó- vagy hanganyag, valamint szövegek nélkül. Gyakran előfordul, hogy a reklámhoz felhasznált anyagok nem maguktól a hirdetőktől származnak, hanem harmadik felek készítették. Ezért a szerzői jog alapvető fontosságú minden hirdető számára. A szerzői jog olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek egyrészt védik az alkotó szellemi tulajdonát, másrészt lehetővé teszik számára, hogy a jogi kereteken belül bizonyos felhasználási jogokat harmadik felekre ruházzon. Így a szerzői joggal védett anyagok a reklámban is felhasználhatók.
A szerzői jog alapját a Szerzői Jogi Törvény (UrhG) képezi.
Mit véd a szerzői jog
A szerzői jog védi az irodalmi, zenei, képzőművészeti és filmművészeti alkotásokat, amelyek sajátos szellemi alkotásnak minősíthetők, azaz amelyeknek bizonyos szellemi egyediség tulajdonítható.
Mikor minősül egy mű sajátos szellemi alkotásnak
Egy mű az OGH ítélkezési gyakorlata szerint akkor sajátos, ha kiemelkedik a mindennapi, megszokott és általában létrehozott dolgok közül. Emellett az eredménynek egyedi, sajátos teljesítménynek kell lennie. Úgymond az alkotó személyes vonásainak kell láthatóvá válniuk.
A szellemi fogalom azt jelenti, hogy nemcsak a érzékelhető művek, hanem a mögöttük álló szellemi és intellektuális alkotás is a szerzői jogi védelem alá tartozik.
Az alkotás az eredeti ötletből a külvilág számára érzékelhető eredményt jelenti. Egy olyan ötlet, amely csak a fejben létezik, és még nem került papírra vagy más módon megnyilvánult, nem tartozik a szerzői jogi védelem alá.
Mikor keletkezik a szerzői jog és kit illet meg
A szerzői jog egy mű létrehozásával keletkezik. Tehát a védelemhez nincs szükség regisztrációra. Egy mű szerzői jogi jellel (copyright-jel) való megjelölésének sincs jelentősége a szerzői jog keletkezése és fennállása szempontjából.
A szerzői jog a mű alkotóját illeti meg, azaz annak, aki létrehozta. Csak természetes személyek lehetnek egy mű alkotói. Jogi személyek, mint például egy Kft., tehát nem lehetnek szerzők. Aki tehát munkaviszonya során sajátos szellemi alkotást hoz létre, az az alkotás szerzője, és nem a munkáltató. A munkáltatónak azonban a munkaszerződésben felhasználási jog adható.
Filmalkotások esetében különleges szabály érvényesül. A filmproducer automatikusan megkapja az általa készített filmalkotás felhasználási jogait.
Gyakran több személy is részt vesz egy mű létrehozásában. Ilyenkor mindig társ- vagy rész-szerzőség keletkezik.
Milyen jogai vannak a szerzőnek
A szerzői jog védi a szerző személyes, szellemi és gazdasági érdekeit. A szerzőnek úgynevezett kizárólagos joga van, ami azt jelenti, hogy kizárhatja harmadik feleket művének felhasználásából. Harmadik felek tehát csak a szerző előzetes hozzájárulásával használhatnak fel szerzői joggal védett művet.
Meddig áll fenn a szerzői jog
A szerzői jogi védelem 70 évvel a szerző, illetve a rész-szerző halála után ér véget. Társ-szerzőség esetén 70 évvel az utolsó társ-szerző halála után.
Szerzői joggal védett művek felhasználása
Ha egy harmadik fél szerzői joggal védett művet, például a reklámban, szeretne felhasználni, akkor szüksége van a szerző megfelelő engedélyére, illetve licencére.
Egy licenc adható kizárólagosan csak ennek a személynek, vagy nem kizárólagosan több személynek. Emellett egy licenc segítségével a felhasználás időben, helyileg vagy bizonyos médiákra és/vagy felhasználási módokra korlátozható. Az adott felhasználás terjedelme, például helyi és/vagy időbeli korlátozások, vagy a harmadik fél általi átruházhatóság (al-licencelés) a legjobb esetben egy licencszerződésben szabályozható.
A szerzői jog megsértésének következményei
A szerzői jog megsértése esetén a jogosultnak polgári jogi és bizonyos körülmények között akár büntetőjogi jogérvényesítési lehetőségei is vannak. Polgári jogilag a jogosultnak például van eltiltási igénye, valamint kártérítési igénye. Kérhet továbbá megfelelő díjazást az eddigi felhasználásért.
