Harmadik országbeli munkavállalók kiküldetése Ausztriába
- Harmadik országbeli munkavállalók kiküldetése Ausztriába
- Kiküldetés az AuslBG 18. § alapján
- Munkaerőpiaci jogi rendelkezések az AuslBG 18. § alapján
- Tartózkodási jogi előírások
- Biztosítéki igazolás az AuslBG 11. § alapján
- A kiküldött munkavállalók munkajogi igényei a bér- és szociális dömping elleni törvény (LSD-BG) alapján
- A kiküldő vállalkozás bejelentési kötelezettségei
- Társadalombiztosítási kötelezettség
- Engedélyek és eljárások díjai
- Közigazgatási bírságok és következmények
- Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
- Gyakran ismételt kérdések – GYIK
Harmadik országbeli munkavállalók kiküldetése Ausztriába
A harmadik országbeli munkaerő Ausztriába történő kiküldetése azt jelenti, hogy egy Ausztriában telephellyel nem rendelkező külföldi vállalkozás saját munkavállalóit ideiglenesen Ausztriába küldi, hogy itt egy konkrét szerződéses szolgáltatást teljesítsenek, például vállalkozási vagy szolgáltatási szerződés keretében. Jogi szempontból nem Ausztriában történő tartós foglalkoztatásról van szó, hanem időben korlátozott munkavégzésről egy meghatározott cél érdekében. Lényeges, hogy harmadik országból történő kiküldetés esetén rendszerint egyszerre kell megfelelni a munkaerőpiaci jogi, a tartózkodási jogi és a munkajogi előírásoknak. Az időtartamtól, az ágazattól és a kiküldetés jellegétől függően különösen az idegenrendészeti foglalkoztatásról szóló törvény alapján kiküldetési engedélyre vagy foglalkoztatási engedélyre van szükség; hosszabb kiküldetések esetén emellett szóba jöhet vállalati kiküldöttként kiadott tartózkodási engedély vagy munkavégzési célú vízum is.
A harmadik országbeli munkavállalók Ausztriába történő kiküldetése a nem EU-/nem EGT-államból Ausztriába történő, saját munkavállalók ideiglenes kiküldését jelenti annak érdekében, hogy itt egy megbízás teljesítésén dolgozzanak. Erre többnyire külön engedélyezési és tartózkodási szabályok vonatkoznak.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Jogi szempontból döntő, hogy kiküldetés esetén nem keletkezik tartós hozzáférés az osztrák munkaerőpiachoz, hanem kizárólag ideiglenes szolgáltatásnyújtás történik.“
Kiküldetés az AuslBG 18. § alapján
A harmadik országbeli munkaerő Ausztriába történő kiküldetése az idegenrendészeti foglalkoztatásról szóló törvény (AuslBG) szigorú szabályai alá tartozik. Ez a törvény határozza meg, milyen feltételek mellett végezhetnek egyáltalán munkát Ausztriában a külföldi munkavállalók. A vállalkozások ezért nem dönthetnek szabadon arról, kit vetnek be, hanem egyértelmű jogszabályi előírásokat kell követniük. Eközben a munkaviszony külföldön fennmarad, míg a tevékenységet időben korlátozottan Ausztriában végzik.
A vállalkozások számára különösen fontos, hogy a törvény különböző engedélyezési formákat különböztet meg. A döntés elsősorban a kiküldetés időtartamától, az ágazattól és a tevékenység jellegétől függ. Az itt elkövetett hibák gyakran elutasításhoz vagy súlyos bírságokhoz vezetnek.
Lényeges alapelvek:
- Engedély nélkül nincs munkavégzés, kivéve, ha kivétel alkalmazható
- Egyértelmű elhatárolás a rövid távú és a hosszabb távú kiküldetés között
- Különös előírások bizonyos ágazatokra, például az építőiparra
A vállalkozásoknak ezért már a kezdés előtt célszerű megvizsgálniuk, melyik jogi kategória áll fenn az adott esetben, hogy elkerüljék a késedelmeket.
Munkaerőpiaci jogi rendelkezések az AuslBG 18. § alapján
A munkaerőpiaci jogi előírások képezik a harmadik országból történő kiküldetés központi elemét. Ezek szabályozzák, hogy és milyen feltételekkel alkalmazhatók külföldi munkavállalók Ausztriában. Az illetékes szerv az Arbeitsmarktservice (AMS), amely minden kiküldetést megvizsgál.
E szabályok célja az osztrák munkaerőpiac védelme, ugyanakkor annak biztosítása is, hogy tisztességes versenyfeltételek álljanak fenn. Ezért különösen azt vizsgálják, hogy a foglalkoztatás összhangban van-e az osztrák bér- és munkafeltételekkel.
A vállalkozások számára ez azt jelenti: helyes munkaerőpiaci hatósági döntés nélkül nem kezdhető meg a tevékenység. Ezzel párhuzamosan egyértelmű előírások vonatkoznak a minimálbérek, munkaidők és szociális standardok betartására.
Az AMS vizsgálatának fő területei:
- Az osztrák bér- és munkafeltételek betartása
- A konkrét belföldi tevékenység megengedhetősége
- A munkavégzés időtartama és célja
Ez az ellenőrzés nem csupán formai. A gyakorlatban a hatóságok rendszeresen vizsgálják, hogy az előírásokat ténylegesen betartják-e. A vállalkozások ezért jelentős kockázatot vállalnak, ha alábecsülik az előírásokat vagy helytelenül alkalmazzák azokat.
Kiküldetési engedély
A kiküldetési engedély a harmadik országbeli állampolgárok rövid távú ausztriai munkavégzése esetén a tipikus engedélyezési forma. Lehetővé teszi, hogy egy külföldi vállalkozás munkavállalóit korlátozott időtartamra jogszerűen Ausztriában foglalkoztassa.
Fontos: ez az engedély csak időben egyértelműen körülhatárolt projektekre érvényes. Ezért nem használható tartós vagy hosszú távú tevékenységekhez. Amint a kiküldetés meghosszabbodik vagy a feltételek megváltoznak, más engedélyt kell kérelmezni.
A gyakorlatban a kiküldetési engedélyt mindig akkor alkalmazzák, amikor egy vállalkozás konkrét szolgáltatást teljesít Ausztriában, például vállalkozási szerződés keretében. A kérelmet az osztrák megrendelő nyújtja be az AMS-hez, nem pedig maga a külföldi vállalkozás.
A kiküldetési engedély tipikus jellemzői:
- Időbeli korlátozás: munkavállalónként legfeljebb négy hónap
- Projektalapú munkavégzés, tartós munkaerőpiaci integráció nélkül
- Az összes osztrák munkafeltétel betartásának követelménye
Különösen lényeges, hogy ez az engedély nem minden ágazatban lehetséges. Különösen az építőiparban szigorúbb szabályok érvényesek, ezért gyakran eleve foglalkoztatási engedélyre van szükség.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „A vállalkozásoknak ezért időben célszerű megvizsgálniuk, hogy a kiküldetési engedély valóban elegendő-e, vagy már a kezdetektől szigorúbb engedélyezési forma szükséges.“
Foglalkoztatási engedély
A foglalkoztatási engedély akkor szükséges, ha a kiküldetés hosszabb ideig tart, vagy bizonyos tevékenységeket érint. Ez a munkaerőpiaci jogi engedélyezés szigorúbb formája, és szélesebb körű beilleszkedést tesz lehetővé az osztrák munkaerőpiacra.
A kiküldetési engedéllyel szemben az AMS itt alaposabban vizsgálja, hogy a foglalkoztatás összhangban van-e a belföldi munkaerőpiac érdekeivel. Ez azt jelenti: minél hosszabb a kiküldetés, annál szigorúbban ellenőrzik, hogy az osztrák munkaerőt előnyben kell-e részesíteni.
A gyakorlatban ez az engedély különösen két esetben releváns:
- Négy hónapot meghaladó kiküldetés
- Tevékenységek az építőiparban és az építőipari mellékiparban, időtartamtól függetlenül
A kérelmet szintén az osztrák megrendelő nyújtja be az AMS-hez. Érvényes engedély nélkül a tevékenység nem kezdhető meg és nem folytatható.
A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, hogy a kiküldetési engedély megengedett időtartamának túllépése esetén időben át kell térni a foglalkoztatási engedélyre. A mulasztások gyakran a tevékenység megszakításához vagy közigazgatási bírságokhoz vezetnek.
Tevékenységek az építőiparban és az építőipari mellékiparban
Az építőiparban és az építőipari mellékiparban a harmadik országbeli állampolgárok kiküldetése esetén különösen szigorú szabályok érvényesek. Ezekben az ágazatokban kiküldetési engedély nem adható. Ehelyett a kiküldetés időtartamától függetlenül foglalkoztatási engedély szükséges. Ez közvetlenül az § 18 bek. 11 AuslBG rendelkezéséből következik, amely kizárja a kiküldetési engedélyt olyan tevékenységek esetén, amelyek rendszerint a magas- és mélyépítéshez, az épületgépészeti szereléshez, az egyéb építőiparhoz, illetve a kezelőszemélyzettel együtt történő építőgépek és építőberendezések bérbeadásához sorolhatók.
Aki harmadik országbeli munkavállalókat hoz Ausztriába építési szolgáltatások teljesítésére, annak már a kezdetektől a szigorúbb engedélyezési rendszerrel kell terveznie, és emellett a tartózkodási jogi feltételeket is vizsgálnia kell. Hosszabb kiküldetések esetén ezért a foglalkoztatási engedély mellett vállalati kiküldöttként kiadott tartózkodási engedély is szükséges lehet.
A gyakorlatban ezért:
- Az építőiparban és az építőipari mellékiparban nincs kiküldetési engedély
- Helyette mindig foglalkoztatási engedély szükséges
- A kiküldetés időtartamától függően a további tartózkodási jogi feltételeket is ellenőrizni kell
Szükséges dokumentumok
Minden kiküldetéshez bizonyos dokumentumokat hiánytalanul és helyesen be kell nyújtani. Ezek arra szolgálnak, hogy az AMS felé igazolják: minden jogszabályi feltétel teljesül. A hiányzó vagy nem teljes dokumentumok a gyakorlatban gyakran késedelmet vagy elutasítást eredményeznek. Ezért a gondos előkészítés kulcsfontosságú.
A legfontosabb igazolások közé tartoznak:
- Szerződés vagy projektleírás, amelyből a tevékenység időtartama és tartalma kitűnik
- A külföldi munkáltató igazolása a foglalkoztatásról, a díjazásról és a társadalombiztosításról
- A munkavállaló képesítését és szakmai tapasztalatát igazoló dokumentumok
Az egyedi esettől függően további dokumentumok is szükségesek lehetnek, például különleges tevékenységek vagy hosszabb kiküldetések esetén. A hatóságok részben további igazolásokat is kérnek, ha tisztázatlan körülmények állnak fenn.
Különös szabályok és kivételek
Nem minden kiküldetés igényel automatikusan engedélyt. A törvény bizonyos kivételeket és különös eseteket ír elő, amelyekben a tevékenység könnyített feltételek mellett is lehetséges.
E kivételek elsősorban olyan helyzeteket érintenek, amikor a hangsúly nem a klasszikus munkavégzésen van, hanem a betanításon, képzésen vagy cégcsoporton belüli csereprogramon.
Tipikus kivételes esetek:
- Betanítás joint venture keretében
- Cégcsoporton belüli képzési és továbbképzési programok
- Utánpótlás-vezetők kiküldése vállalatcsoporton belül
Tartózkodási jogi előírások
A munkaerőpiaci jog mellett a vállalkozásoknak a tartózkodási jogi előírásokat is be kell tartaniuk. Ezek szabályozzák, hogy a kiküldött munkavállaló egyáltalán tartózkodhat-e Ausztriában, és ha igen, hogyan. Megfelelő tartózkodási jogcím vagy vízum nélkül a tevékenység jogellenes, még akkor is, ha munkaerőpiaci engedély rendelkezésre áll.
A követelmények döntően a kiküldetés időtartamától függenek. Minél hosszabb tartózkodást terveznek, annál összetettebbek a jogi feltételek. A vállalkozásoknak ezért a két területet mindig együtt kell vizsgálniuk.
Fontos: a munkaerőpiaci engedély és a tartózkodási jog két külön rendszer, és mindkettőnek teljesülnie kell.
Alapelvek:
- Rövid távú tartózkodások többnyire vízumkötelesek
- Hosszabb kiküldetések tartózkodási engedélyt igényelnek
- Érvényes tartózkodási jogcím nélkül nincs jogszerű foglalkoztatás
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „A téves megítélés gyakran ahhoz vezet, hogy a munkavállalók ugyan beutaznak, de nem dolgozhatnak.“
Vízumkötelezettség az FPG 20. § alapján
Kiküldetések esetén rendszerint szóba jön munkavégzési célú vízum, különösen a D vízum a legfeljebb hat hónapos, hosszabb távú tartózkodásokhoz. Ezt a vízumot a beutazás előtt a külföldön illetékes osztrák képviseleti hatóságnál kell kérelmezni.
Fontos a világos elhatárolás:
A vízum ugyan lehetővé teszi a beutazást és a tartózkodást, de nem helyettesíti a munkaerőpiaci hatósági engedélyt. Mindkét feltételnek teljesülnie kell ahhoz, hogy a tevékenység jogszerűen végezhető legyen.
A vízum kiadásának fő feltételei:
- Érvényes úti okmány és tisztázott tartózkodási cél
- Munkaerőpiaci hatósági engedély vagy biztosítéki igazolás megléte
- Szállás, egészségbiztosítás és biztosított megélhetés igazolása
A vállalkozásoknak figyelembe kell venniük, hogy megfelelő vízum nélkül a beutazás ugyan részben lehetséges, azonban a munkavégzés megkezdése továbbra is jogellenes. Ezért a vízumeljárás korai megtervezése döntő jelentőségű.
Tartózkodási engedély vállalati kiküldöttek részére az NAG 59. § alapján
A letelepedési és tartózkodási törvény (NAG) szabályozza, milyen feltételek mellett kaphatnak a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási jogcímet Ausztriában.
Ha a kiküldetés hat hónapnál tovább tart, a vízum már nem elegendő. Ilyenkor a harmadik országbeli állampolgároknak tartózkodási engedélyre van szükségük. Ez a tartózkodási engedély nem tartós foglalkoztatásra vagy bevándorlásra szolgál, hanem kizárólag a külföldön fennálló munkaviszony keretében történő ideiglenes kiküldetésre.
Közvetlenül a NAG-on alapul, és csak akkor adják ki, ha bizonyos tartózkodási jogi törvényi feltételek teljesülnek. Ide tartozik különösen az, hogy már rendelkezésre álljon munkaerőpiaci hatósági alap, például biztosítéki igazolás vagy foglalkoztatási engedély az AuslBG alapján.
A legfontosabb feltételek közé tartoznak:
- Ausztriában szokásos színvonalú szállás igazolása
- A tartózkodáshoz elegendő anyagi fedezet
- Átfogó egészségbiztosítási fedezet
A kérelmet rendszerint a beutazás előtt, külföldön az osztrák képviseleti hatóságon keresztül nyújtják be. Bizonyos esetekben a kérelem belföldön is benyújtható.
Tartózkodási engedély vállalaton belüli transzfer (ICT) esetén
Bizonyos esetekben nem klasszikus kiküldetésről van szó, hanem vállalaton belüli transzferről egy vállalatcsoporton belül. Ilyenkor kulcsmunkavállalókat ideiglenesen egy osztrák telephelyre helyeznek át. Erre a helyzetre szolgál a vállalaton belül áthelyezett munkavállalóként („ICT”) kiadott tartózkodási engedély, amely tartózkodásra és munkavégzés megkezdésére is jogosít.
Különösen az alábbiak tartoznak ide:
- Vezetők
- Szakértők
- Gyakornokok
Feltétel a korábbi vállalati foglalkoztatás, valamint a igazolható, ideiglenes áthelyezés. Az engedélyt határozott időre adják ki, rendszerint legfeljebb három évre (gyakornokok esetén egy évre), és az AMS pozitív elbírálását feltételezi.
A vállalaton belüli transzfer egyértelműen elhatárolandó a vállalati kiküldetéstől: cégcsoporton belüli áthelyezésekről van szó, nem pedig külső megrendelő részére nyújtott szolgáltatás teljesítéséről.
Biztosítéki igazolás az AuslBG 11. § alapján
A biztosítéki igazolás a harmadik országbeli állampolgárok kiküldetése esetén is szerepet játszhat, azonban nem minden esetben szükséges.
Különösen akkor alkalmazzák, ha a kiküldött munkavállaló számára Ausztriában tartózkodási jogcímet kell kérelmezni, például hosszabb távú, vállalati kiküldöttként történő kiküldetés esetén. Ilyenkor az AMS előzetes ígéreteként szolgál arra, hogy később foglalkoztatási engedély kiadható.
A kérelmet az osztrák megrendelő nyújtja be az AMS-hez, és ez képezi az ezt követő tartózkodási jogi eljárás alapját.
Rövid távú kiküldetések esetén, amikor csak kiküldetési engedély szükséges, és nem kérelmeznek tartózkodási jogcímet, a biztosítéki igazolás rendszerint nem bír jelentőséggel.
A gyakorlatban ezért:
- Tartózkodási jogcímmel (pl. vállalati kiküldött) → a biztosítéki igazolás gyakran szükséges
- Tartózkodási jogcím nélkül (rövid távú kiküldetés) → a biztosítéki igazolás rendszerint nem szükséges
Így a biztosítéki igazolás nem minden kiküldetés standard eszköze, hanem kifejezetten összetettebb vagy hosszabb távú kiküldetésekhez kapcsolódó eljárási elem.
A kiküldött munkavállalók munkajogi igényei
a bér- és szociális dömping elleni törvény (LSD-BG) alapján
A kiküldött munkavállalók ausztriai munkavégzésük során jogosultak az osztrák alapvető munkafeltételekre. Ez elsősorban a minimálbért, a munkaidőt és a védelmi előírásokat érinti.
E szabályok célja a tisztességes versenyfeltételek biztosítása és a bérdömping megakadályozása. A vállalkozások ezért nem alkalmazhatnak rosszabb feltételeket, mint amelyek Ausztriában az összehasonlítható munkavállalókra vonatkoznak.
A legfontosabb igények:
- Díjazás osztrák kollektív szerződés vagy törvény alapján
- A munkaidő és pihenőidők betartása
- A munkavállalóvédelmi előírások betartása
Ezek az igények attól függetlenül fennállnak, hogy az ausztriai tevékenység mennyire rövid ideig tart. Még rövid kiküldetések esetén is maradéktalanul be kell tartani az előírásokat.
Díjazás és a megrendelő felelőssége
Különösen érzékeny terület a kiküldött munkavállalók díjazása. Jogosultak legalább arra a bérre, amelyet Ausztriában az összehasonlítható tevékenységek esetén előírnak. Irányadók elsősorban a kollektív szerződések.
A megrendelők számára különösen fontos, hogy bizonyos feltételek mellett felelősséggel tartozhatnak a bérigényekért. Ez azt jelenti: ha a munkavállalókat nem megfelelően fizetik, az osztrák megrendelő is fizetésre kötelezhető. Ez az úgynevezett kezesként és adósként való felelősség jelentős kockázatot jelent, és a gyakorlatban gyakran alábecsülik.
Lényeges pontok:
- Az osztrák előírások szerinti minimálbér kötelező
- A megrendelő felelőssége a ki nem fizetett bérigényekért lehetséges
- A hatósági ellenőrzések rendszeresek
A vállalkozásoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a díjazást már a kezdetektől helyesen számítsák ki és dokumentálják. Súlyos jogsértések esetén az LSD-BG szerinti alulfizetés akár € 400.000-ig terjedő pénzbírsággal is járhat.
Egyéb igények
A díjazáson túl a kiküldött munkavállalók jogosultak további alapvető munkafeltételekre is, amelyek Ausztriában kötelezően alkalmazandók. Ezek a szabályok védik a munkavállalók egészségét, és tisztességes, egységes standardokat biztosítanak.
A vállalkozásoknak ezért nemcsak a megfelelő bért kell fizetniük, hanem a munkaszervezést is az osztrák előírásokhoz kell igazítaniuk. A jogsértéseket a gyakorlatban gyakran ellenőrzik, és következetesen szankcionálják.
A legfontosabb igények közé tartoznak:
- A maximális munkaidő és a törvényes pihenőidők betartása
- Jogosultság fizetett szabadságra a törvényben előírt mértékben
- Utazási, szállás- és ellátási költségek megtérítése
Különösen a költségtérítésnél fordulnak elő gyakran hibák. A munkavállalók jogosultak azokra a juttatásokra, amelyek Ausztriában az összehasonlítható munkavállalókat megilletik, például kollektív szerződés alapján.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „A vállalkozásoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy minden igényt teljes körűen figyelembe vegyenek és helyesen dokumentáljanak, elkerülve a konfliktusokat és az utólagos követeléseket.“
A kiküldő vállalkozás bejelentési kötelezettségei
Még ha harmadik országból történő kiküldetés esetén nincs is szükség klasszikus ZKO (Központi Koordinációs Iroda) bejelentésre, a hatóságok felé továbbra is fennállnak bizonyos bejelentési kötelezettségek, valamint egyes dokumentumok rendelkezésre tartásának kötelezettsége.
A kiküldő vállalkozásnak biztosítania kell, hogy a kiküldetés szabályszerűen elő legyen készítve, és minden jogszabályi feltétel teljesüljön. Ide tartozik különösen a szükséges dokumentumok rendelkezésre bocsátása.
Lényeges kötelezettségek:
- A fennálló munkaviszony igazolása
- Bérdokumentumok és munkaszerződések rendelkezésre bocsátása
- A társadalombiztosítás és a díjazás igazolása
A dokumentumok elektronikusan is vezethetők, azonban ellenőrzés esetén bármikor hozzáférhetőnek és hiánytalannak kell lenniük.
Az osztrák megrendelő bejelentési kötelezettségei
Az osztrák megrendelő az egész eljárásban központi szerepet tölt be. Nemcsak a szolgáltatás címzettje, hanem felelős a belföldi jogszerű lebonyolításért is. Különösen fontos, hogy a megrendelő a szükséges engedélyeket az AMS-nél kérelmezze. E lépés nélkül a tevékenység nem kezdhető meg.
Ezen túlmenően aktív ellenőrzési kötelezettség is terheli. Vizsgálnia kell, hogy minden jogszabályi feltételt betartanak-e, és nem hagyatkozhat kizárólag a kiküldő vállalkozásra.
Lényeges kötelezettségek:
- Kiküldetési vagy foglalkoztatási engedélyek kérelmezése az AMS-nél
- Annak ellenőrzése, hogy minden jogi feltétel teljesül-e
- Minden releváns dokumentum rendelkezésre állásának biztosítása
Kiegészítésként adott esetben iparjogi előírásokat is figyelembe kell venni, ha a tevékenységet belföldön végzik.
Társadalombiztosítási kötelezettség
A harmadik országbeli állampolgárok kiküldetése esetén is tisztázni kell, melyik társadalombiztosítási jog alkalmazandó. Ez döntő, mert ettől függ, melyik államban kell járulékot fizetni. A munkavállalók vagy a kiküldő állam társadalombiztosítási rendszerébe tartoznak, vagy az osztrákba. A kettős biztosítást el kell kerülni.
Kiküldetés esetén gyakran az a meghatározó, hogy Ausztria és a származási állam között van-e társadalombiztosítási egyezmény. Ha igen, a munkavállaló a jogszabályi feltételek teljesülése esetén továbbra is a hazai rendszerben maradhat biztosított.
Tipikus igazolások és feltételek:
- A származási állambeli társadalombiztosítás igazolása
- A kiküldetés időtartamának és céljának igazolása
- A külföldi munkaviszony fennállása
Ha nincs megfelelő egyezmény, vagy a feltételek nem teljesülnek, rendszerint Ausztriában keletkezik társadalombiztosítási kötelezettség.
Engedélyek és eljárások díjai
Harmadik országbeli állampolgárok Ausztriába történő kiküldetése esetén hatósági díjak merülnek fel a kérelmek és eljárások kapcsán. Ezeket a költségeket időben be kell tervezni, mivel az eljárás kimenetelétől függetlenül is felmerülhetnek.
Kérelemdíjak és ügyintézési díjak a munkaerőpiaci jogi engedélyeknél
A kérelemdíjakat minden esetben meg kell fizetni, akkor is, ha a kérelmet elutasítják vagy visszavonják.
Harmadik országból történő kiküldetés esetén különösen az alábbi díjak relevánsak:
- Biztosítéki igazolás: € 47
- Kiküldetési engedély: € 39
- Foglalkoztatási engedély: € 41
Ezek a díjak már a kérelem benyújtásakor esedékesek, és nem téríthetők vissza.
Ezenfelül pozitív döntés esetén úgynevezett ügyintézési díjak is felmerülhetnek. Ezeket a díjakat csak akkor számítják fel, ha az engedélyt ténylegesen kiadják.
- Foglalkoztatási engedély (kiállítás): € 10
Tartózkodási engedélyek díjai
Az érintett személynek a tartózkodási engedély első kiadására irányuló kérelmet személyesen és a beutazás előtt kell benyújtania a külföldön illetékes osztrák képviseleti hatóságnál (nagykövetség vagy konzulátus).
Ezen eljárásért € 218 összegű kérelemdíjat kell fizetni.
Fontos, hogy ezt az eljárást időben, a beutazás előtt le kell zárni. Utólagos, belföldi kérelembenyújtás csak kivételes esetekben lehetséges.
A tartózkodási engedélyt csak akkor adják ki, ha minden feltétel teljesül, különösen:
- munkaerőpiaci hatósági alap (pl. biztosítéki igazolás vagy engedély)
- biztosított megélhetés, szállás és egészségbiztosítás
Közigazgatási bírságok és következmények
A kiküldetésre vonatkozó előírások megsértését Ausztriában szigorúan szankcionálják. A hatóságok rendszeresen ellenőrzik, hogy minden jogszabályi követelményt betartanak-e. Már egyszerű hibák, például az engedélyek vagy dokumentumok terén is jelentős pénzügyi következményekkel járhatnak. Különösen kritikusak a díjazással és engedélyekkel kapcsolatos jogsértések.
Az § 28 AuslBG szerinti kiküldetési vagy foglalkoztatási engedély hiányának tipikus következményei:
- Pénzbírság € 1.000 – € 10.000 munkavállalónként, több személy vagy ismétlődés esetén lényegesen magasabb
További szankciók lehetnek:
- A foglalkoztatás megtiltása és a projekt megszakítása
- Felelősség a ki nem fizetett bérigényekért vagy a munkavállalók alulfizetése esetén az LSD-BG 29. § alapján
Ismételt jogsértés esetén a bírságok jelentősen emelkednek. Emellett hosszú távú problémák is felmerülhetnek a jövőbeni kérelmeknél.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
A harmadik országbeli állampolgárok Ausztriába történő kiküldetése jogilag összetett és hibalehetőségekkel terhelt. Már kisebb mulasztások az engedélyeknél, határidőknél vagy dokumentumoknál is késedelmekhez, elutasításokhoz vagy akár magas bírságokhoz vezethetnek. Ügyvédi támogatással átlátja a folyamatot, és elkerüli a felesleges kockázatokat.
Egy tapasztalt ügyvéd gondoskodik arról, hogy minden munkaerőpiaci, tartózkodási és társadalombiztosítási jogi követelmény helyesen teljesüljön. Emellett az Ön konkrét helyzetét is megvizsgálja, így Ön a jogilag legbiztonságosabb és gazdaságilag legésszerűbb megoldást választhatja.
Az Ön konkrét előnyei:
- Egyértelmű értékelés arról, melyik engedély valóban szükséges, és mikor alkalmazhatók kivételek
- Jogilag megalapozott kérelembenyújtás, hogy elkerülhetők legyenek a késedelmek és elutasítások
- Felelősségi kockázatok minimalizálása, különösen bérigények és ellenőrzések esetén
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Így biztosítható, hogy a kiküldetés nemcsak működjön, hanem jogilag rendezett és hatékony módon valósuljon meg.“