Jogok biztosítása és egyéb átadási módok

Ajándékozás

Az ajándékozás egy dolog ingyenes átengedése (az Osztrák Polgári Törvénykönyv 938. §-a). Két különböző lehetőség van

A tényleges átadással járó ajándékozások, valamint az adósság alól mentesítő ajándékozások nem kötöttek alakisághoz. Például egy nagypapa autót ajándékoz unokájának, és átadja neki a kulcsokat a járműpapírokkal együtt. Vagy az unoka 100,00 €-val tartozik a nagypapájának, de a nagypapa lemond a visszafizetésről.

A tényleges átadás nélküli ajándékozás (ajándékozási ígéret) alakisághoz kötött (közjegyzői okirat).

Az alakiság a meggondolatlanság elleni védelemként, illetve figyelmeztető funkcióként szolgál a meggondolatlan ajándékozási ígéretek megakadályozására. Közjegyzői okirat nélkül az ajándékozási ígéret érvénytelen. A közjegyzői okirat egy közjegyző által készített írásbeli okirat.

Az ajándékozási szerződések elkészítése során nem szokatlan az ajándékozó számára jogok vagy biztosítékok biztosítása, mint például lakáshasználati jogok, haszonélvezeti jogok, terhelési és elidegenítési tilalmak vagy elővásárlási jogok.

Lakáshasználati jog

A lakáshasználati jog egy használati jog, és az ingatlan-nyilvántartás C-lapján van bejegyezve. A lakáshasználati jog az a dologi jog, amely egy ingatlanban vagy az elajándékozott objektumban (ház, lakás, …) való lakhatásra jogosít. Ez a jog egy személyhez kötött jog, és senkire sem ruházható át, halállal ez a jog megszűnik.

Ahhoz, hogy a lakáshasználati jogot bejegyeztessék az ingatlan-nyilvántartásba, szükséges egy szerződés, jogok biztosításával együtt, valamint egy bejegyzési engedély. A lakáshasználati jog lehet időben korlátozott vagy élethosszig tartó.

Egy lakáshasználati jog megszüntetése, illetve törlése a jogosult hozzájárulása nélkül a legtöbb esetben nagyon nehéz.

A jogbirtokostól a lakáshasználati jogot csak akkor lehet megvonni, ha „tarthatatlanná vált helyzet” áll fenn. Lehetőség van a lakáshasználati jog „kifizetésére” is, ennek előfeltétele azonban a jogosult hozzájárulása.

Egy lakáshasználati joggal terhelt dolog elidegenítése esetén számolni kell azzal, hogy az elidegenített objektum értékét veszti, és emellett a lakáshasználati jog fennmarad, mivel ez egy dologi jog, amely a dolgon fennáll.

A lakáshasználati jog az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nélkül csak a tulajdonossal szemben érvényes, de harmadik felekkel szemben nem nyújt védelmet. Ahhoz, hogy a védelem harmadik felekkel szemben is biztosított legyen, szükséges az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés.

Haszonélvezeti jog

„A haszonélvezet az a jog, hogy egy idegen dolgot, az anyag sérelme nélkül, minden korlátozás nélkül élvezzünk.”

A haszonélvező a dolog gazdasági tulajdonosa, és minden „gyümölcsöt” (hozamot) beszedhet (például: egy fa almái, egy tehén teje, bérleti díj,…).

A lakáshasználati joggal ellentétben a haszonélvezeti jog biztosításakor több jogot biztosítanak. A haszonélvező maga használhatja vagy bérbe adhatja a dolgot, azonban nem terhelheti meg vagy idegenítheti el. Minden bevételt, amit a haszonélvező szerez, megtarthatja. Azonban kötelessége a dolog fenntartása.

A haszonélvezetből származó bevételekből a haszonélvező törvényi kötelezettsége a dolgon javításokat, kiegészítéseket és előállításokat végezni. A fenntartás, javítás, kiegészítés és előállítás saját forrásból csak kifejezett írásbeli megállapodás esetén kötelező.

A haszonélvezeti jog harmadik félre történő átruházása jogi szempontból lehetséges, azonban az „eredeti” haszonélvező halálával megszűnik.

Ahogy a lakáshasználati jog esetében is, az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés nem feltétlenül szükséges, illetve bejegyzés nélkül csak a polgári jogi tulajdonossal szemben érvényes. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés átfogó védelmet biztosít harmadik felekkel szemben is. Röviden, az ingatlan harmadik félre történő elidegenítése esetén is fennmarad vele szemben.

A haszonélvezeti jog egy személyhez kötött jog, és harmadik félre történő esetleges átruházás esetén is mindig az „eredeti” jogosult halálával megszűnik. Nem örökölhető, kivéve, ha a jogot a haszonélvező örököseire is kiterjesztették.

Terhelési és elidegenítési tilalom

Ha egy ingatlanon terhelési és elidegenítési tilalom áll fenn, a tulajdonos a jogosult hozzájárulása nélkül nem idegenítheti el vagy terhelheti meg azt. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel harmadik felekkel szemben is abszolút hatállyal bír.

Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés azonban csak akkor megengedett, ha a tilalmat házastársak, bejegyzett élettársak, szülők és gyermekek, örökbefogadott vagy nevelt gyermekek, vagy azok házastársai vagy bejegyzett élettársai között alapították.

A terhelési és elidegenítési tilalom egy személyhez kötött jog, nem ruházható át, és a jogosult halálával megszűnik.

Ha nincs rokoni kapcsolat (élettársak lakásvásárlása), a terhelési és elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése jogi szempontból nem lehetséges. Amennyiben ez azonban összhangban van a kitűzött célokkal, alternatívaként elővásárlási jogot lehet alapítani az ingatlanra a felek között. Így a szerződő fél nem tudja titokban harmadik félre elidegeníteni a megszerzett ingatlanrészt.

Elővásárlási jogok

Az elővásárlási jog feljogosítja az elővásárlásra jogosultat, hogy egy dolgot harmadik fél előtt megszerezzen. A terhelt ingatlan elidegenítése esetén a tulajdonos köteles értesíteni az elővásárlásra jogosultat, illetve harmadik felekkel csak felfüggesztő feltétellel köthet szerződéseket.

Az elővásárlási jog gyakorlásának feltétele, hogy a tulajdonos és a vevőjelölt között kötelező érvényű ajánlat vagy szerződés álljon fenn. Az ajánlatnak megfelelőnek kell lennie, tartalmaznia kell az eladásra vonatkozó minden lényeges elemet, mint például a vételárat, jogokat és kötelezettségeket stb.

Az elővásárlásra jogosult értesítése után az ajánlat már nem módosítható. Az elővásárlásra jogosultnak ingó dolgok esetén 24 órája van az elővásárlási jogának „gyakorlására”, ingatlanok esetén ez 30 nap. Ha azonban az ajánlat hiányos (pl.: lényeges tartalmi elemek nincsenek megemlítve, a vételár nincs megemlítve…), az elővásárlási határidő nem kezdődik meg.

Az elővásárlási jog az Osztrák Polgári Törvénykönyv szerint csak akkor gyakorolható, ha egy dolgot eladnak, nem vonatkozik ajándékozásra, cserére stb. Ha azonban a dolgot elajándékozzák vagy öröklik, akkor az elővásárlási jog fennmarad.

Az elővásárlási jog egy személyhez kötött jog, amely nem örökölhető. Az elővásárlási jog a következő okokból szűnhet meg:

Végrendelet

Kötelesrészről való lemondás

Annak érdekében, hogy az örökhagyó biztos lehessen abban, hogy halála után nem merülnek fel jogviták, létezik a kötelesrészről való lemondás. A kötelesrészről le lehet mondani életében vagy a hagyatéki eljárás során. A kötelesrészről való lemondás alakisághoz kötött, közjegyzői okirat szükséges hozzá. A kötelesrészről való lemondás különösen ajánlott életében tett ajándékozások esetén. Ha a szülők életükben a gyermeknek ajándékozzák a családi házat, és az apa röviddel ezután elhalálozik, az anya érvényesítheti kötelesrész iránti igényét a gyermekkel szemben. Ha azonban az anya részéről van kötelesrészről való lemondás, a gyermek biztonságban van.

Annak érdekében, hogy elkerüljék az ezzel kapcsolatos vitákat a kötelesrészre jogosultak között, célszerű már életében, különösen ingatlanátruházások esetén, kötelesrészről való lemondásokat tenni. A kötelesrészre jogosultaknak joguk van pénzköveteléseket támasztani az örökhagyó halála után, ha az életében mást nevezett meg örökösnek. Lemondás esetén ez az igény megszűnik. A kötelesrész fontos szerepet játszik az örökösödési vitákban.