Az internetes gyűlölet az általános nyelvhasználatban olyan célzott sértő, diszkriminatív, fenyegető vagy lealacsonyító internetes megnyilvánulásokat jelöl, amelyek egyes személyek vagy meghatározott csoportok ellen irányulnak. Az ilyen tartalmak például közösségi média kommentekben, fórumokon, híroldalakon, videókban vagy képeken jelennek meg. Ezek a bejegyzések gyakran személyes jellemzőket támadnak, mint például a származás, vallás, nem, szexuális orientáció vagy politikai meggyőződés.

Az internetes gyűlölet jogilag elsősorban akkor válik relevánssá, ha személyiségi jogok sérülnek vagy bűncselekményt követnek el. Döntő jelentőségű azonban minden esetben, hogy az adott ügyben melyik konkrét igény vagy bűncselekményi tényállás valósul meg, például jogsértéstől való tartózkodás, a médiatörvény szerinti kártérítés, az elkövetőre vonatkozó tájékoztatás vagy olyan büntetőjogi tényállások, mint a becsületsértés, rágalmazás, internetes zaklatás vagy közösség elleni uszítás.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

A gyűlöletkeltő bejegyzések megjelenési formái és tipikus példái

A gyűlöletkeltő bejegyzések számos különböző formában jelennek meg az interneten. Gyakran közösségi hálózatokon, hírportálok kommentmezőiben, vitafórumokon vagy üzenetküldő szolgáltatásokon keresztül terjednek. Az elkövetők eközben gyakran kihasználják az internet látszólagos névtelenségét, hogy másokat célzottan megtámadjanak vagy nyilvánosan megszégyenítsenek.

A gyűlöletkeltő bejegyzésekre jellemző, hogy nem csupán kritikát fogalmaznak meg, hanem tudatosan leértékelnek, sértegetnek vagy megfélemlítenek. Az ilyen bejegyzések gyakran személyes tulajdonságok vagy egy adott csoporthoz való tartozás ellen irányulnak.

Tipikus példák:

• Sértő kommentek vagy szitkozódások a közösségi hálózatokon közzétett bejegyzések alatt
• Pletykák vagy hamis állítások terjesztése egy személy hírnevének károsítása érdekében
• Magánjellegű képek vagy információk közzététele valaki nyilvános megszégyenítése céljából

A mémek, manipulált képek vagy videók is tartalmazhatnak gyűlöletet. Még a látszólag humoros tartalmak is hordozhatnak lealacsonyító vagy diszkriminatív üzenetet. Pontosan ezért az érintettek gyakran csak későn ismerik fel, hogy személyiségi jogaik sérültek.

Érintett személyek és különösen védett csoportok

Alapvetően bárki az internetes gyűlölet célpontjává válhat. Különösen gyakran érinti azonban azokat az embereket, akik a nyilvánosság előtt szerepelnek vagy valamely társadalmi kisebbséghez tartoznak. Ide tartoznak például az újságírók, politikusok, aktivisták vagy a közösségi médiában nagy eléréssel rendelkező személyek.

Sok gyűlöletkeltő bejegyzés bizonyos személyes jellemzők miatt támad embereket. Ilyenek például:

• etnikai származás vagy nemzetiség
• vallás vagy politikai meggyőződés
• nem, szexuális orientáció vagy nemi identitás

Az ilyen támadások célja gyakran az, hogy embereket nyilvánosan lealacsonyítsanak vagy kiszorítsanak a társadalmi párbeszédből. Ha a gyűlölet csoportok ellen irányul és sérti azok méltóságát, az olyan büntetőjogi tényállásokat is kimeríthet, mint a közösség elleni uszítás.

Ezen túlmenően magánszemélyek is hirtelen gyűlöletkampányok középpontjába kerülhetnek, például egy nyilvános internetes bejegyzés vagy egy közösségi hálózatokon kialakult konfliktus után.

Az internetes gyűlölet pszichológiai és társadalmi következményei

Az internetes gyűlöletnek gyakran súlyos következményei vannak az érintett személyekre nézve. A támadások gyakran nyilvánosan történnek, és nagyon gyorsan elterjedhetnek. Ezáltal sok érintett jelentős érzelmi megterhelést él át, mivel a sértő tartalmak tartósan láthatóak maradnak, és sokan olvassák őket.

A leggyakoribb személyes következmények közé tartoznak:

• félelem, stressz és egyéb pszichológiai következmények
• visszavonulás a közösségi hálózatokról vagy a nyilvános élettől

Ha a gyűlöletkeltő bejegyzések hosszabb időn keresztül jelentkeznek vagy különösen intenzívek, depressziót vagy súlyos pszichológiai megterhelést is kiválthatnak. Szélsőséges esetekben az érintettek akár önkárosító gondolatokról vagy öngyilkossági szándékról is beszámolnak.

Az egyéni következmények mellett társadalmi hatások is jelentkeznek. Az internetes gyűlölet oda vezethet, hogy az emberek kevésbé nyíltan fejezik ki a véleményüket, vagy visszahúzódnak a nyilvános vitáktól.

Az internetes gyűlölet elleni jogi védelem Ausztriában

Az osztrák jog az interneten is védi az embereket a sértő és diszkriminatív támadásoktól. Az internet jogilag nem számít jogon kívüli térnek, hanem ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, mint a mindennapi vagy a klasszikus médiában történő kommunikációra. Aki másokat a hálón sérteget, fenyeget vagy megszégyenít, polgári jogi és büntetőjogi felelősségre vonható.

Fontos lépés volt az internetes gyűlölet elleni törvény, amely 2021 óta hatályos. Ez a törvény több eljárást egyszerűsített le, és az érintetteknek gyorsabb lehetőségeket biztosított a jogérvényesítésre. Különösen a személyiségi jogok állnak a fókuszban, vagyis a becsülethez, a magánélethez és a saját méltóság védelméhez való jog.

Az érintettek például a következő jogi lehetőségekre támaszkodhatnak:

• Jogsértéstől való tartózkodásra irányuló igények, ha sértő vagy diszkriminatív tartalmakat tettek közzé
• Jogellenes tartalmak törlésére irányuló igények, például súlyos személyiségi jogsértések esetén

A polgári jogi igények mellett büntetőjogi rendelkezések is alkalmazhatók, például becsületsértés, rágalmazás, közösség elleni uszítás vagy internetes zaklatás esetén. A jog így több eszközt kínál a gyűlöletkeltő bejegyzések elleni hatékony fellépéshez. Ezek túlnyomórészt kógens jogszabályok, amelyeket saját feltételekkel gyakran nem lehet érvényesen kizárni.

Az internetes gyűlölet esetén igénybe vehető jogi utak áttekintése

1. Platform-út: bejelentés, belső panasz, vitarendezés, panasz a KommAustriához
2. Polgári jog: tartózkodásra kötelezés, megszüntetés, részben kártérítés
3. Médiajog: kártérítés a médiatulajdonossal szemben
4. Büntetőjog: feljelentés vagy magánvád
5. Tájékoztatás/Azonosítás: bírósági felderítés, illetve szolgáltatói adatszolgáltatás

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) által hozott javulások

A digitális szolgáltatásokról szóló rendelettel (DSA) az Európai Unió új szabályokat alkotott az online platformok számára. Ezen előírások célja, hogy jobban megvédjék a felhasználókat a jogellenes tartalmaktól, és fokozottabb felelősséget hárítsanak a platformokra.

Ausztriában a DSA kísérő törvény egészíti ki ezeket az európai előírásokat. Ezáltal az érintetteknek ma már világosabb eljárások és gyorsabb lehetőségek állnak rendelkezésükre a gyűlöletkeltő bejegyzések elleni fellépéshez.

Egy központi újdonság elsősorban a platformok szerepét érinti. A közösségi hálózatok vagy más online szolgáltatások üzemeltetőinek mostantól:

• könnyen hozzáférhető bejelentési funkciókat kell biztosítaniuk a jogellenes tartalmakhoz
• gyorsan ellenőrizniük kell a bejelentett tartalmakat, és szükség esetén el kell távolítaniuk azokat

Ezen túlmenően az érintettek állami panaszkezelő szervhez fordulhatnak, ha a platformok nem reagálnak megfelelően a bejelentésekre. Ausztriában ezt a feladatot többek között az osztrák hírközlési hatóság (KommAustria) látja el, mint az online platformokért felelős hatóság.

Az új szabályozások biztosítják, hogy a digitális szolgáltatások nagyobb felelősséget viseljenek, ha a platformjaikon keresztül gyűlölet terjed.

Jogellenes tartalmak bírósági eltávolítása

A gyűlöletkeltő bejegyzések elleni különösen hatékony eszköz a bírósági tartózkodásra kötelező végzés. Ez az eljárás lehetővé teszi az érintettek számára, hogy gyorsan eltávolíttassák a jogellenes tartalmakat az internetről anélkül, hogy meg kellene várniuk egy elhúzódó bírósági eljárást.

A kérelem akkor nyújtható be, ha egy bejegyzés jelentősen sérti az emberi méltóságot vagy a személyiségi jogokat. A bíróság ekkor megvizsgálja a kérelmet, és előzetes szóbeli tárgyalás nélkül tartózkodásra kötelező végzést bocsáthat ki.

Ennek az eljárásnak az előnye elsősorban a gyorsaságban rejlik. Ha a feltételek teljesülnek, a bíróság elrendelheti, hogy az elkövető:

• azonnal távolítsa el a jogellenes bejegyzést
• a jövőben tartózkodjon a hasonló tartalmaktól

Különösen súlyos esetekben a bíróság kiegészítőleg ideiglenes végrehajthatóságot is elrendelhet. Ezáltal a tartalmat már akkor törölni kell, ha a döntéssel szemben még kifogást emelnek is. Ez az eljárás azt hivatott biztosítani, hogy a káros tartalmak ne maradjanak hosszú ideig láthatóak az interneten.

A gyűlöletkeltő bejegyzések büntetőjogi következményei

A gyűlöletkeltő bejegyzések nemcsak polgári jogi igényeket vonhatnak maguk után, hanem büntetendőek is lehetnek. Ha az internetes tartalmak sértik egy személy becsületét vagy méltóságát, gyakran a büntető törvénykönyv rendelkezései lépnek életbe. A döntő minden esetben az, hogy milyen súlyos a támadás, és konkrétan milyen kijelentéseket tettek közzé.

A gyűlöletkeltő bejegyzések különösen gyakran merítik ki a becsület elleni bűncselekmények körébe tartozó tényállásokat. Ide tartoznak például a sértegetések vagy a hamis állítások, amelyek alkalmasak egy személy nyilvános lealacsonyítására. Meghatározott csoportok vagy egyének elleni célzott támadások is büntetendőek lehetnek.

A gyűlöletkeltő bejegyzésekkel kapcsolatos tipikus büntetőjogi tényállások:

• Becsületsértés és rágalmazás, ha valakit nyilvánosan szidalmaznak vagy valótlan tényállításokkal támadnak
• Közösség elleni uszítás, ha személyek vagy csoportok elleni gyűlöletet vagy erőszakot szítanak

Ezen túlmenően az internetes zaklatás is büntetőjogilag releváns lehet, ha valakit az interneten ismételten megszégyenítenek, fenyegetnek vagy masszívan zaklatnak. A büntetőjog ezzel hivatott biztosítani, hogy a személyi méltóság elleni digitális támadások ne maradjanak következmények nélkül.

Anonim elkövetők felderítése

Sok gyűlöletkeltő bejegyzést álnéven vagy anonim módon tesznek közzé. Ezáltal az érintetteknek gyakran nehéz azonosítani a felelős személyt és jogi lépéseket tenni. Az osztrák jog azonban kínál lehetőségeket az elkövetők kilétének megállapítására.

A bíróságok bizonyos feltételek mellett nyomozati intézkedéseket rendelhetnek el a bejegyzés mögött álló személy felderítésére. Ez különösen az úgynevezett magánvádas bűncselekményeknél fontos. Ide tartozik például az internetes becsületsértés vagy rágalmazás.

Ilyen esetekben az áldozatnak kérnie kell a bíróságtól, hogy gyűjtsenek adatokat a felhasználó azonosításához. A bíróság ezután dönt arról, hogy elrendelik-e a megfelelő intézkedéseket. Ide tartozhatnak például a szolgáltatókhoz vagy távközlési vállalatokhoz intézett adatkérések.

Ez a szabályozás megkönnyíti az érintettek joghoz jutását, mivel már nem kell saját maguknak fáradságos munkával kutatniuk az elkövető kiléte után.

A platformok és szolgáltatók tájékoztatási kötelezettsége

Az online platformok és internetes szolgáltatások központi szerepet játszanak a tartalmak terjesztésében. Ezért a törvény kötelezi a meghatározott szolgáltatókat arra, hogy bizonyos feltételek mellett információkat bocsássanak rendelkezésre a felhasználókról.

Ha a bíróság megfelelő végzést bocsát ki, a szolgáltatóknak át kell adniuk a felhasználó azonosításához rendelkezésre álló adatokat. Ezek az információk segíthetnek például egy jogellenes bejegyzés szerzőjének megállapításában és a jogi lépések megindításában.

A tájékoztatási kötelezettség elsősorban a technikai infrastruktúrát biztosító szolgáltatókat érinti, mint például:

• Tárhelyszolgáltatók, amelyek weboldalakat vagy tartalmakat tárolnak
• Online platformok, amelyeken a felhasználók bejegyzéseket tehetnek közzé

Fontos azonban, hogy az ilyen tájékoztatás nem kérhető tetszőlegesen. Rendszerint bírósági döntésre van szükség, amely megvizsgálja, hogy a beavatkozás indokolt-e. Ez hivatott biztosítani az egyensúlyt a személyiségi jogok és az adatvédelem között.

Kártérítés az áldozatok számára

A gyűlöletkeltő bejegyzések nemcsak egy ember méltóságát sérthetik, hanem konkrét jogi igényeket is megalapozhatnak. Ha egy közzététel következtében egy személy becsülete, magánélete vagy személyes integritása csorbul, az áldozat pénzbeli kártérítést követelhet.

Az osztrák médiatörvény (MedienG) előírja, hogy az érintettek kártérítést követelhetnek az elszenvedett személyiségi jogsérelemért, ha egy médiatartalomban történő közzététel révén személyiségi jogaik sérülnek. Ilyen igények merülhetnek fel például rágalmazás (MedienG 6. §), a legszemélyesebb életszférába való beavatkozás (MedienG 7. §) vagy a kilét meg nem engedett felfedése (MedienG 7a. §) esetén.

A kártérítés összegét a bíróság az egyedi eset körülményei alapján mérlegeli. Ennek során a bíróság különösen a médium elérését, a közzététel intenzitását, valamint az érintett személyre gyakorolt hatásokat veszi figyelembe.

Ezen igények révén biztosítható, hogy az érintettek ne csak jogi védelmet kapjanak, hanem az elszenvedett hátrányokért ellentételezésben is részesüljenek.

Támogatás és tanácsadási ajánlatok az érintetteknek

Sokan érzik magukat kezdetben tehetetlennek egy gyűlöletkeltő bejegyzés után. A támadások gyakran nyilvánosan történnek, és gyorsan elterjedhetnek. Ezért fontos tudni, hogy az érintetteknek nem kell egyedül cselekedniük.

Ausztriában több tanácsadó központ és támogatási ajánlat áll rendelkezésre. Ezek az intézmények segítenek a gyűlöletkeltő bejegyzések besorolásában, a bizonyítékok rögzítésében és a lehetséges jogi lépések megvizsgálásában.

A támogatás például a következő területekre terjedhet ki:

• jogi orientáció, például hogy milyen igények vagy feljelentések lehetségesek
• pszichoszociális tanácsadás, ha a támadások erős személyes megterhelést okoznak

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

A No Hate Speech bizottság szerepe Ausztriában

A jogi intézkedések mellett a prevenciónak is fontos szerepe van az internetes gyűlölet elleni küzdelemben. Ausztriában ezért a No Hate Speech bizottság különböző szervezetek platformjaként működik együtt.

A bizottság a tudomány, a politika, a közigazgatás, a civil társadalom és a gazdaság szakértőit fogja össze. Közös céljuk a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos tudatosság növelése és ellenstratégiák kidolgozása.

E kezdeményezés központi feladatai közé tartozik:

• A nyilvánosság érzékenyítése a gyűlöletbeszéd hatásaival kapcsolatban
• Az internetes diszkrimináció elleni projektek és kampányok támogatása

Bejelentési eljárás és az online platformok felelőssége

Az online platformok központi felelősséget viselnek a gyűlöletkeltő bejegyzések kezelésében. Mivel a kommunikáció nagy része ma már közösségi hálózatokon, videóportálokon vagy vitaplatformokon keresztül zajlik, ezeknek a szolgáltatásoknak világos eljárásokat kell biztosítaniuk a jogellenes tartalmak kezelésére.

Az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete kötelezi a platformüzemeltetőket, hogy könnyen hozzáférhető bejelentési funkciókat alakítsanak ki a felhasználók számára. Ezáltal az érintettek vagy más személyek jelenthetik azokat a tartalmakat, amelyek törvényt vagy platformszabályokat sértenek.

A bejelentést követően a platformoknak ellenőrizniük kell a tartalmat, és szükség esetén el kell távolítaniuk azt, ha jogsértés áll fenn. A bejelentési eljárás tipikus lépései például:

• A bejegyzés jelentése a platform integrált panaszkezelő funkcióján keresztül
• A tartalom ellenőrzése a platformüzemeltető által, és döntés a törlésről vagy letiltásról

Ha a platformok nem kezelik megfelelően a panaszokat, az érintettek kiegészítőleg hatósági panaszkezelési eljárást indíthatnak. Ausztriában többek között a KommAustria működik illetékes szervként az online platformokkal kapcsolatos bizonyos jogvitákban.

A törvényi előírások azt hivatottak biztosítani, hogy a jogellenes tartalmakat gyorsabban eltávolítsák, és a platformok komolyan vegyék a felhasználókkal szembeni felelősségüket.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Az internetes gyűlölet nem csekély súlyú bűncselekmény. A sértő vagy diszkriminatív tartalmak súlyosan sérthetik a személyiségi jogokat, és mind polgári jogi, mind büntetőjogi következményeket vonhatnak maguk után. Ennek ellenére sok érintett nem tudja, milyen jogi lehetőségek állnak valójában rendelkezésre, és hogyan tudják azokat hatékonyan érvényesíteni.

Egy ügyvéd segít a helyzet jogi megítélésében, a bizonyítékok megfelelő rögzítésében és a jogellenes tartalmak elleni megfelelő lépések megtételében. Pontosan az interneten számít gyakran a gyors cselekvés, hogy a sértő vagy hírnévrontó tartalmakat hamar eltávolítsák.

Ügyvédi támogatással különösen az alábbi előnyökből profitál:

• A törlések és a jogsértéstől való tartózkodásra irányuló igények gyors érvényesítése, például bírósági tartózkodásra kötelező végzés útján
• A lehetséges büntetőjogi tényállások professzionális vizsgálata, mint például becsületsértés, rágalmazás, internetes zaklatás vagy közösség elleni uszítás
• Kártérítési és sérelemdíj-igények érvényesítése, ha személyiségi jogai sérültek

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Gyakran ismételt kérdések – GYIK

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció