Eltiltási igény

Az eltiltási igény a tisztességtelen cselekmények elleni fellépéshez a gyakorlatban a legfontosabb igény – miért?

• Kielégíti a gyors megoldás iránti igényt
• Az igényjogosult számára kedvező bizonyítási teher szabályozással rendelkezik
• Vétkességtől független

Mikor áll fenn versenyjogi eltiltási igény?

A tisztességtelen piaci magatartás miatti eltiltási igénynek alapvetően két feltétele van:

• Az alperes eltiltási kötelezettsége
• E kötelezettség megsértésének veszélye

Az eltiltási igény megalapozásához mindkét elemnek fenn kell állnia.

Mit jelent ez részletesen?

Eltiltási kötelezettség

Az eltiltási kötelezettség abszolút jogok veszélyeztetése vagy megsértése, jogügyletek vagy speciális magatartási normák, mint amilyenek az UWG tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó szabályai, következtében keletkezhet.

Ha tehát egy vállalkozó megsérti a versenyjog valamely tényállását – például azzal, hogy egy versenytársat versenyellenesen akadályoz, vagy megtévesztő üzleti gyakorlatokat alkalmaz –, vagy ilyen jogsértés várható, köteles ezt a magatartást abbahagyni.

Jogsértés veszélye

Az eltiltási igény feltételezi egy másik fél jogi érdekeibe való fenyegető jövőbeli beavatkozás veszélyét.

Attól függően, hogy már történt-e versenyjogi jogsértés, ebben az összefüggésben különbséget teszünk…

• … egy megelőző eltiltási igény között

Ha még nem sértették meg a versenyjogot, akkor is fennállhat megelőző eltiltási igény, amennyiben elegendő jel utal az első jogsértés veszélyének fennállására.

Attól kell tartani, hogy a panaszos vállalkozó jogi érdekeibe való beavatkozás a potenciális alperes részéről a közeljövőben bekövetkezik.

Mivel a vállalkozó itt nem egy már megtörtént beavatkozás ellen védekezik, hanem meg akarja akadályozni, hogy egyáltalán bekövetkezzen, a megelőző igény keletkezéséhez konkrét jeleknek kell lenniük arra, hogy egy jogsértés közvetlenül fenyeget.

A potenciális alperes magatartása ebben az esetben mérvadó.

Az első jogsértés veszélyére utaló jelek lehetnek például előkészítő cselekmények, reklámbejelentések vagy azon állítások, hogy valaki egy jog jogosultja.

Egy védjegy puszta bejelentése ehhez még nem elegendő, mivel ez önmagában még nem mond semmit a jogosult végső, tisztességtelen piaci magatartás szempontjából releváns cselekményéről.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Vor Gericht muss der Unterlassungskläger das Vorliegen einer Erstbegehungsgefahr beweisen!“

• … és egy valódi eltiltási igény között

Ha már történt versenyjogi beavatkozás, akkor valódi eltiltási igényről beszélünk, amely az ismétlődés veszélyének fennállását feltételezi.

Aggodalomnak kell tehát fennállnia, hogy a versenytárs ismételten beavatkozik az igényjogosult tisztességtelen piaci magatartás ellen védett jogi érdekeibe.

Az ismétlődés veszélyének feltételezéséhez az egyedi eset körülményei a mérvadóak. A komoly aggodalom feltételezéséhez jövőbeli zavarok jeleinek kell fennállniuk.

Az előző beavatkozás jellege és a tisztességtelenül eljáró fél szándéka, amely magatartása egészében megmutatkozik, fontos támpontokat adnak az értékeléshez.

Különösen a beavatkozás kifogásolása utáni cselekedetei és az esetlegesen már folyamatban lévő bírósági eljárás során tanúsított magatartása adhat felvilágosítást arról, hogy jövőbeli jogsértés várható-e.

Egy eltiltási egyezség ajánlata vagy a tárgyalás előtti kárenyhítés például utalhat az ismétlődés veszélyének megszűnésére vagy hiányára.

Az alperes részéről a már megtörtént beavatkozás vehemens védelme a tárgyaláson viszont arra utaló jel, hogy további tisztességtelen piaci magatartás miatti zavarok következhetnek be a részéről.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Im Gegensatz zur Rechtslage bei der vorbeugenden Unterlassungsklage, wird das Bestehen einer Wiederholungsgefahr durch die bereits eingetretene Zuwiderhandlung vermutet.“

Ez azt jelenti, hogy nem a felperesnek kell bizonyítania annak fennállását a bíróság előtt, hanem feltételezzük, hogy fennáll az ismétlődés veszélye, amíg az alperes nem bizonyítja, hogy ilyen veszély már nem áll fenn.

Az ismétlődés veszélye később is megszűnhet – például a körülmények megváltozása miatt, vagy mert az alperes mégis beleegyezik az eltiltásba. Ez hatással lehet a felek költségviselésére.

Ha az ismétlődés veszélye csak a tárgyalás során szűnik meg, az alperesnek kell viselnie a per költségeit az ismétlődés veszélyének vélelme elve alapján, kivéve, ha bizonyítani tudja, hogy az ismétlődés veszélye már a tárgyalás megkezdése előtt sem állt fenn.

Ha az ismételt jogsértés veszélye már a keresetindítás előtt megszűnik, az eltiltási igény feltételei eleve nem állnak fenn, és a felperesnek kell viselnie a költségeket.

A per előtti megszűnésre utaló jelek például a kárenyhítés, egyezségi ajánlat vagy a kifogásolt állapot megszüntetése.

Természetesen a versenytárs tisztességtelen piaci magatartása tévedésen is alapulhat. Ha megszünteti a káros körülményeket, megszűnik a jogsértés veszélye, és ezzel együtt az eltiltási igény feltétele is.

A jogsértő előzetes figyelmeztetése alapvetően nem szükséges, de ismét fontos jel lehet az ismétlődés veszélyének fennállására, ha a figyelmeztetés ellenére folytatja a káros magatartást.

Időpont

A jogsértés veszélyének (első jogsértés veszélye vagy ismétlődés veszélye) legkésőbb az elsőfokú tárgyalás befejezésének időpontjában fenn kell állnia.

Aktív perbeli legitimáció – Ki perelhet?

Eltiltási igénye a tisztességtelen piaci magatartás miatti jogsértés következtében elsősorban mindenkinek van, aki közvetlenül és konkrétan érintett általa.

Ezenkívül bizonyos esetekben a következő személyek is érvényesíthetik a versenyjogi eltiltási igényt:

• Közvetlenül nem érintett versenytársak
  Bizonyos jogsértések potenciálisan hátrányos hatással lehetnek a jogsértő valamennyi versenytársára.
  Ilyen esetekben azok a versenytársak is érvényesíthetik az eltiltási igényt, akiket a jogsértés nem érintett közvetlenül, még akkor is, ha csak pusztán absztrakt veszély áll fenn arra, hogy tisztességtelen piaci magatartás ellen védett jogaik sérülhetnek.
  Versenytárs minden olyan vállalkozó, aki azonos vagy hasonló jellegű árukat vagy szolgáltatásokat állít elő, vagy hoz forgalomba.
  Az itt feltételezett vállalkozói minőséget tágabb értelemben kell érteni. Igényjogosult mindenki, aki önállóan végzett, jövedelemszerzésre irányuló vagy legalább gazdasági célokat szolgáló tevékenységet folytat.

• Szövetségek
  Ezenkívül a vállalkozások gazdasági érdekeinek előmozdítására alakult egyesületek (például az Ügyvédi Kamara) is indíthatnak pert.
  Továbbá a Munkavállalók és Alkalmazottak Szövetségi Kamarája, az Osztrák Gazdasági Kamara, az Osztrák Mezőgazdasági Kamarák Elnöki Konferenciája, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség és a Szövetségi Versenyhivatal is jogosult jogérvényesítésre.

• Fogyasztók
  Egyedi fogyasztók perindítási jogosultsága alapvetően nem biztosított.
  A jogi helyzet a fogyasztó közvetlen érintettsége esetén még vitatott.
  A Fogyasztói Információs Egyesület (VKI) korlátozottan perképes, ha fogyasztóvédelmi tényállások érintettek.

Passzív perbeli legitimáció – közvetlen elkövető / közvetett elkövető

Alperesek lehetnek

• Elsősorban a közvetlen elkövető, akitől a jogsértés ered
• Társtettesek, felbujtók és segítők – Továbbá mindenki, aki lehetővé tette vagy elősegítette a jogsértést
• Vállalkozás tulajdonosai felelősek a vállalkozásukban dolgozó személyekért

Elévülés

Az eltiltási igény a tudomásra jutástól számított hat hónap elteltével elévül.

Fontos pontok

• Az eltiltási igény a gyakorlatban a legfontosabb, mert gyors megoldást ígér, az igényjogosult számára kedvező bizonyítási teher szabályozással rendelkezik és vétkességtől független
• Feltételezi az alperes eltiltási kötelezettségét egy versenyjogi tényállás alapján, valamint e kötelezettség megsértésének veszélyét
• Attól függően, hogy már fennáll-e tisztességtelen piaci magatartás miatti jogsértés, különbséget teszünk megelőző és valódi eltiltási igény között
• A megelőző eltiltási igény első jogsértés veszélyét feltételezi, amelynél egy jövőbeli, közelgő jogsértés konkrét aggodalmának kell fennállnia. Ezt a felperesnek kell bizonyítania a bíróság előtt.
• A valódi eltiltási igény esetén ismétlődés veszélyének kell fennállnia egy újabb jogsértés tekintetében. Fennállását vélelmezik, demográfiailag adottnak tekintik, amíg az alperes az ellenkezőjét nem bizonyítja. Ez nagy előnyt jelent a felperes számára.
• A jogsértés veszélyének (első jogsértés veszélye, illetve ismétlődés veszélye) az elsőfokú tárgyalás befejezésének időpontjában fenn kell állnia.
• Az igényt elsősorban versenytársak és szövetségek érvényesíthetik.
• Lehetséges alperesek a közvetlen, de a közvetett elkövető is, valamint a vállalkozás tulajdonosai.
• Az eltiltási igény a tudomásra jutástól számított hat hónapon belül érvényesíthető.