Végrendeleti alapítvány

Végrendeleti alapítvány

A végrendeleti alapítvány a vagyonátruházás különleges formája. Az örökhagyó végrendeletében úgy rendelkezik, hogy vagyonának egy része vagy egésze egy alapítvány céljára rendeltetik. Ez az alapítvány csak az alapító halála után lép hatályba. Ez rendszerint a magánalapítvány magánalapítványokról szóló törvény (PSG) értelmében vett.

A létrehozás egy végrendeleti alapítványi nyilatkozattal történik, amelyet közjegyzői okirat formájában kell elkészíteni. Az élők közötti alapítványtól eltérően a végrendeleti nyilatkozat révén nem jön létre előzetes alapítvány. Sokkal inkább az alapítás az alapító halálával felfüggesztő feltételhez kötött.

A végrendeleti alapítvány azt jelenti, hogy az örökhagyó végrendeletében egy alapítványnak szentel vagyont, amely csak a halála után jön létre.

Végrendeleti alapítvány létrehozása

• Hatálybalépés: Az alapítvány csak a megfelelő hatósági vagy bírósági aktussal (jóváhagyás, illetve cégjegyzékbe való bejegyzés) válik jogképessé.
• Végrendelettel: Az örökhagyó az alapítványt örökösként vagy hagyományosként jelöli meg.
• Alaki követelmények: Magánalapítvány esetén kötelező a közjegyzői okirat, és be kell tartani az alapító okirat minimális tartalmi követelményeit is.
• Különlegesség: Nincs előzetes alapítvány, hanem a halál által felfüggesztő feltétel.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Eine Stiftung von Todes wegen eröffnet große Gestaltungsmöglichkeiten, erfordert jedoch eine präzise rechtliche und steuerliche Ausarbeitung, um den letzten Willen tatsächlich durchzusetzen.“

Az alapító okirat minimális tartalma

A végrendeletnek különösen a következő pontokat kell tartalmaznia:

1. A vagyon rendeltetése
2. Alapítványi cél
3. Kedvezményezettek: vagy konkrét személyek, vagy egy szerv, amely meghatározza őket; elmarad, ha a közösség a kedvezményezett.
4. A magánalapítvány neve és székhelye
5. Az alapító adatai: név, cím, születési dátum
6. Az időtartam meghatározása: határozott vagy határozatlan időre történő alapítás

Adózási szempontok

Magánalapítványnak történő vagyonátruházás esetén különböző adózási következményeket kell figyelembe venni. Alapvetően minden ingyenes juttatást 2,5%-os alapítványi belépési adó terhel. Ingatlanok bevitele esetén további 3,5%-os ingatlanátruházási adó, valamint 1,1%-os telekkönyvi bejegyzési díj merül fel. Bizonyos feltételek mellett azonban a terhelés jelentősen magasabb lehet: Ha nincs a magánalapítványokról szóló törvénnyel összehasonlítható alapítvány, vagy speciális kivételi tényállások érvényesülnek, az adó 25%.

Fontos kivételt képez az véglegesen adózott tőkevagyon, amelyet végrendeleti magánalapítványnak szentelnek. Ez mentesül az alapítványi belépési adó alól. Az adómentesség alá azonban nem tartoznak a társasági részesedések, amennyiben az ezekhez kapcsolódó jövedelmekre a 27,5%-os különleges adókulcs alkalmazandó.

Az alapítók számára ez azt jelenti, hogy mind a rendelt vagyon típusa, mind összetétele döntő mértékben befolyásolja az adóterhelést. Ezért elengedhetetlen a gondos jogi és adózási tervezés az alapítvány kívánt céljának lehető legjobb elérése érdekében.

Következmények a kedvezményezettek és örökösök számára

• Nincs kettős beszámítás: Nem kerül kétszeresen figyelembevételre, hogy a vagyon az alapítványnak lett-e szentelve, vagy egyidejűleg kedvezményezetti státusz is biztosítva lett. Csak a ténylegesen rendelt vagyon a mérvadó.
• Kifizetések: Minden olyan kifizetést hozzá kell számítani, amelyet a kedvezményezett az örökhagyó haláláig megkapott, és a halál után még megkap.
• Bizonytalanság a jövőbeli kifizetésekkel kapcsolatban: A kötelesrészre jogosultaknak a becsült jövőbeli kifizetéseket is be kell számítaniuk, még akkor is, ha azok jogilag nem érvényesíthetők.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Gerade bei der Einbindung von Pflichtteilsberechtigten ist anwaltliche Begleitung unverzichtbar, da andernfalls das Risiko von Streitigkeiten und erheblichen Steuerbelastungen besteht.“

Gazdasági szempontú megközelítés

A magánalapítványoknak nyújtott klasszikus juttatások mellett a kötelesrész számításánál gazdasági vagyoneltolódások is szerepet játszhatnak. Ide tartoznak különösen a társasági szerződésekben szereplő utódlási szabályok, amelyek bizonyos személyeket kedvezményeznek, valamint a külföldi alapítványoknak nyújtott juttatások. Az olyan hasonló konstrukciókat is figyelembe veszi a joggyakorlat, amelyek gazdaságilag egyoldalú kedvezményezést eredményeznek. Mindig a gazdasági szempontú megközelítés a döntő: nemcsak a vagyonátruházás formai szerkezete a mérvadó, hanem annak tényleges hatása a kötelesrészre jogosultak helyzetére.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

A végrendeleti alapítvány létrehozása összetett, és számos jogi, valamint adózási buktatóval jár. Már kisebb formai hibák is a végrendelet érvénytelenségéhez vezethetnek. Hasonlóképpen adózási hátrányok is fenyegethetnek, ha a létrehozás vagy a célmeghatározás nem pontosan van kialakítva.

Egy specializált ügyvédi iroda, mint a miénk, támogatja Önt abban, hogy

• az alapítvány jogilag biztonságos létrehozását elvégezze,
• az adóterhelést optimalizálja,
• a vagyon kívánt célhoz kötését biztosítsa, és
• az alapítványt minden szükséges nyilvántartásba bejegyezze.

Ezáltal Ön biztos lehet abban, hogy utolsó akarata jogilag és gazdaságilag a lehető legjobban megvalósul.

Gyakran ismételt kérdések – GYIK