Síbaleset
Ügyvéd / Büntetőjogi védő síbalesetekhez Ausztriában
A legtöbb síbaleset Salzburg, Tirol, Vorarlberg, Karintia, Stájerország, Felső-Ausztria és Alsó-Ausztria téli sportterületein történik. Négy irodánk van Ausztriában, így minden baleseti helyszínen optimálisan tudjuk Önt képviselni.
Német ügyfeleink különösen nagyra értékelik, hogy ügyvédi irodánk Németországban is engedélyezett. Ez megkönnyíti a kommunikációt a német „házi ügyvéddel” és a német jogvédelmi biztosítóval. Mi vagyunk az optimális „fordítók” a német jogról az osztrák jogra.
A síbalesetek gyakran távol az otthontól történnek. Erre is van megoldásunk. Minden megbeszélés videokonferencia vagy telefon útján történő lebonyolítása számunkra magától értetődő. Ez sok utazási költséget takarít meg Önnek.
Ismerkedés céljából ingyenes és kötelezettségmentes első konzultációt kínálunk. Kívánt időpontját közvetlenül online kiválaszthatja és rögzítheti.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációViselkedés síbaleset után
Ha Ön maga síbalesetbe keveredett, vagy síbaleset tanúja volt, akkor – amennyiben nem Ön az áldozat – mindenképpen segítséget kell nyújtania. A segítségnyújtás elmulasztása sérülés esetén bűncselekmény.
1. Baleseti helyszín biztosítása
Először biztosítsa a baleset helyszínét. Szúrja a síléceket keresztbe a hóba a baleset helyszíne fölött, vagy lengetessen egy kabátot, hogy figyelmeztesse a mögötte érkező síelőket. A biztosításnak mindig elsődleges prioritása van, függetlenül attól, hogy milyen súlyosak a sérülések. Semmit sem ér, ha a baleseti segítők a biztosítás hiánya miatt megsérülnek a mögöttük érkező síelőktől.
2. Elsősegély nyújtása
Mindenképpen nyújtson elsősegélyt a sérült személyeknek. Ügyeljen arra, hogy a sérült személyeket a lehető legmelegebben tartsa. Egy baleset sokkja az időjárásban könnyen életveszélyes kihűléshez vezethet.
3. Segítség hívása
Ha további segítségre van szükség, hívja a segélyhívót a 112-es európai segélyhívó számon. Csak akkor tegye le a telefont, ha a segélyhívó rögzítette az összes adatot, és a beszélgetés befejeződött. Ha telefonos riasztás nem lehetséges, akkor más módon kell segítséget hívni, amennyiben ez veszélytelenül lehetséges. Ha ez nem lehetséges veszélytelenül, akkor tanácsos a baleseti helyszínen maradni. Sérült személyeket csak a legvégső esetben szabad egyedül hagyni.
4. Bizonyítékok biztosítása
Biztosítson minden bizonyítékot. Csak akkor kezdje meg a bizonyítékok biztosítását, ha a baleset áldozatát Ön vagy más személyek ellátják.
5. Rendőrség értesítése
Ha Ön testi sértéssel járó balesetet okoz, köteles értesíteni a rendőrséget. A rendőrséget mindenképpen értesíteni kell, amint a legkisebb sérülés gyanúja is felmerül – még akkor is, ha az áldozat ezt nem tartja szükségesnek. A rendőrség értesítésének elmulasztása a testi sértés okozója részéről bűncselekmény.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációBizonyítékok biztosítása síbaleset után
Biztosítson minden bizonyítékot. Ehhez a legjobb, ha mobiltelefonja kameráját használja fényképek és videók készítéséhez.
1. Személyes adatok rögzítése
A FIS 10. számú szabálya kimondja, hogy minden síelőnek, legyen az tanú vagy résztvevő, felelős vagy sem, baleset esetén meg kell adnia személyes adatait.
Első lépésként dokumentálja a balesetben érintett összes személyt, a tanúkat és a később érkezett segítőket is. A dokumentációhoz ideális esetben fényképezze le a személyek igazolványait vagy személyre szabott síbérleteit, vagy készítsen videót minden személyről, ahogy az illető megadja nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét.
2. Baleseti jegyzőkönyv készítése
A síbaleset bizonyítékainak biztosításához a síbaleset dokumentálása szükséges:
- Baleseti helyszín
- Résztvevők
- A baleset lefolyása
- Sérülések
- Anyagi károk
- A tanúk pozíciója a baleset időpontjában
- A tanúk elmondása
- Egy elmenekült személy leírása (pl. baleset okozója)
- Segítségnyújtások
- További lefolyás
3. Tájékoztassa az ügyvédet / büntetőjogi védőt
Testi sértéssel járó balesetek esetén a rendőrség is vizsgálatot végez. Síbaleset áldozatainak vagy okozóinak feltétlenül fel kell venniük a kapcsolatot ügyvédi irodánkkal, mielőtt a rendőrség kihallgatná őket.
Már a kihallgatás során elkövetett apró hibák is helyrehozhatatlan következményekhez vezethetnek a jövőjére nézve. Ezért általában az ügyvéd által írásban tett nyilatkozat a jobb választás, mint egy szóbeli kihallgatás előzetes jogi tanácsadás nélkül.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Ohne anwaltliche Vertretung ist eine Einvernahme als Unfallopfer oder Unfallverursacher nicht ratsam.“
Igények síbaleset után
Ausztriában történt síbaleset esetén szinte minden esetben osztrák jog alkalmazandó. Ez akkor is érvényes, ha minden balesetben érintett fél külföldi. A károsult személyek minden igényét ezért osztrák jog szerint kell vizsgálni.
Síbaleset esetén kártérítési igények merülnek fel a következőkre:
- Fájdalom
- Anyagi károk
- Mentési költségek
- Gyógyulási költségek
- Meghiúsult kiadások
- Elmaradt jövedelem
- Átalányköltségek
A síbalesetért az a személy felel, aki azt vétkesen és jogellenesen okozta. A bíróságok a felelősség megítélésekor a FIS-szabályokat és a POE-pályarendtartási tervezetet tekintik döntő gondossági normáknak.
Fájdalom
A fájdalomdíj célja, hogy a sérültnek a síbalesetből eredő fájdalmait és kellemetlen érzéseit megtérítse. Nem ritka, hogy a síbalesetek során az érintettek testi sérüléseket szenvednek. Gyakoriak például a vágások, zúzódások, csonttörések és agyrázkódások. Azonban minden következményes és későbbi kár is fájdalomdíj formájában térítendő.
A fájdalomdíj összegét napi díjak alapján számítják ki, különbséget téve az enyhe, közepes és súlyos fájdalmak között. Ezeket a különböző bírósági körzetekben részben eltérő összegben ítélik meg.
Például a salzburgi tartományi bíróság egy olyan testi sértés esetén, amely 3 nap erős fájdalommal, 8 nap közepes fájdalommal és 21 nap enyhe fájdalommal jár, várhatóan kb. 5 520,00 EUR fájdalomdíjat ítélne meg.
Anyagi károk
Az anyagi károkat, mint például a síbalesetben megsérült sífelszerelést, a baleset okozójának jogellenes és vétkes okozása esetén meg kell térítenie. A kártérítési igény célja, hogy a károsultnak a elszenvedett veszteségért kártérítést nyújtson.
Használt dolgok pótlásakor felmerül az „új az régiért” probléma, ami ahhoz vezethet, hogy csak a sérült dolog időértékét térítik meg.
Mentési költségek
Ha például síbaleset miatt helikopteres mentés szükséges, a sérült ezeket a költségeket a baleset okozójától követelheti.
Gyógyulási költségek
A gyógyítási költségek magukban foglalják például a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, kezelések és utazási költségeket is.
FIGYELEM: Amennyiben a szolgáltatásokat a társadalombiztosítási szerv nyújtotta, az ezzel kapcsolatos, a károkozóval szembeni igények átszállnak a társadalombiztosítási szervre.
Meghiúsult kiadások
A károsultat megilleti a meghiúsult kiadások megtérítésének igénye. Ide tartoznak például a már nem szükséges szállodai szoba költségei, egy nem átruházható nyaralás utazási költségei, valamint a lemondási díjak.
Elmaradt jövedelem
Ha a baleset áldozata jövedelemkiesést szenved, azt a baleset vétkes okozójának meg kell térítenie.
Elmaradt haszon
Elmaradt haszonról akkor beszélünk, ha a károsult elveszít egy még a jövőben lévő esélyt, amelynek bekövetkezése korábban már szinte biztos volt. Ez lehet például egy már küszöbön álló, de még nem rögzített szakmai előléptetés elmaradása, mert a baleset áldozata tartós sérülések miatt már nem képes rá.
Az elmaradt hasznot a baleset okozójának súlyos gondatlanság esetén meg kell térítenie.
Átalányköltségek
A károsultat ezenkívül átalányösszegű költségtérítés is megilleti a síbalesettel összefüggésben felmerült kiadások megtérítésére. Ez alatt különösen a saját időráfordítás vagy az orvosokhoz, illetve gyógytornászokhoz való utazási költségek értendők.
Az „Átalányköltségek” címen általában legfeljebb 200,00 €-t ítélnek meg, amennyiben magasabb költségeket nem igazolnak.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációFelelősség síbalesetekért
A FIS magatartási szabályainak be nem tartása
A pályahasználók ütközése esetén a FIS magatartási szabályainak be nem tartása általában felelősséget von maga után a baleset következményeiért.
Síelés alkohol befolyása alatt
A közúti forgalomtól eltérően a sípályán nincs törvényi felső határ a véralkoholra (ezrelékhatár). Az alkohol befolyása alatt történő síelés kockázata azonban továbbra is magas.
Síbaleset esetén az alkohol befolyása többféleképpen is megnyilvánul. Ha a baleset áldozata ittas, akkor a bíróság gyakran megállapítja az áldozat részleges felelősségét. Ha a baleset okozója ittas, akkor ez szinte mindig súlyos gondatlanságot eredményez. A baleset okozója ekkor anyagi károk esetén a sérült dolgok új értékéért, valamint a baleset áldozatának jövedelemkieséséért is felel.
Az alkohol tehát közvetlen hatással van az érvényesíthető igények mértékére és összegére.
Aki alkohol befolyása miatt síelés közben korlátozott, testi épség veszélyeztetésének bűncselekményét követi el – még akkor is, ha senki sem sérült meg. Aki alkohol befolyása miatt másokat megsérül, gondatlan testi sértést követ el, amelyet a súlyosan gondatlan okozás miatt súlyosabban büntetnek.
Síelés drogok befolyása alatt
A drogok befolyása alatt történő síelésre ugyanaz vonatkozik, mint az alkohol befolyása alatt történő síelésre.
Hibás sífelszerelés
A sífelszerelés hibája balesetekhez és sérülésekhez vezethet. Több forgatókönyv is elképzelhető:
- Saját hibák
- Síeladó hibája
- Szakműhely hibája
- Sí kölcsönző hibája
- Sígyártó hibája
Saját hibák
A Legfelsőbb Bíróság (OGH) 3 Ob 38/97b számú határozatában az FIS-szabály 1. számú figyelmességi követelményéből vezette le, hogy az alpesi síelő magatartási kötelezettségei közé tartozik a kötés beállításának szakemberrel történő elvégeztetése.
Aki maga tartja karban a sífelszerelést, nagy kockázatot vállal. Ha például a síkötést maga állította be, és egyenes haladás közben a kötés kioldása miatt esés következik be, akkor az önhibából eredő hibás beállítás esés okának minősül, amennyiben az elesett személynek nem sikerül más okot bizonyítania.
Idegen hibák
A síeladó, síműhelyek, síkölcsönzők, importőrök és sígyártók szakvállalkozásként felelnek a hibás felszerelésért vagy hibás beállításokért.
Azt, hogy a hibás sífelszerelés okozta a balesetet, a felperesnek, azaz általában a baleset áldozatának kell bizonyítania, elegendő az úgynevezett „látszatbizonyíték”. A látszatbizonyíték lehetővé teszi, hogy tapasztalati tételek alapján következtetéseket vonjunk le bizonyított tényekből a bizonyítandó tényekre. Például az OGH a 3 Ob 38/97b számú határozatában abból a tényből, hogy a kötés egyenes lejtőn, az esés előtt kioldott, arra következtetett, hogy a beállítás hibás lehetett. Ekkor annak a személynek a dolga, aki a kötést beállította, bizonyítania, hogy egy másik esemény legalább annyira okozója volt az esésnek.
Hiányos felvonóberendezések
A felvonójegy megvásárlásával szerződés jön létre a felvonóüzemeltető és az utas között. A felvonóüzemeltető a szállítási szerződés alapján felel az érvényes jeggyel rendelkező utasnak. Ennek eredményeként az utasra különösen kedvező felelősségi szabályok vonatkoznak.
A szállítási szerződés fő kötelezettsége az utas felvonóval történő szállítása. Ezenkívül fennáll a szerződéses mellékkötelezettség, hogy az utasok testi épségét ne veszélyeztesse.
Ezenkívül a felvonóüzemeltető vétkességtől független felelőssége is lehetséges az EKHG (üzemi veszély) rendelkezései alapján, ami szintén előnyös az utas számára.
A felvonóüzemeltetőnek különösen gondoskodnia kell arról, hogy mind a szállítási rendszer maga, mind a be- és kiszállási pontok biztonságos és veszélytelen állapotban legyenek az utasok szállítása szempontjából.
Ezenkívül a felvonóvállalat felelőssége, hogy a kijelölt sípályák és síútvonalak biztosított állapotban legyenek, és hogy rendezett mentőszolgálat működjön.
A síterület hiányos biztosítása
A lejtő típusától függően különbséget kell tenni a szervezett síterület – mint a sípályák, síútvonalak és különleges területek összessége – és a szabad síterület – mint a szervezett síterületen kívüli terep – között.
A felvonóüzemeltetőnek kell vállalnia a felelősséget az általa szervezett síterület jelöléséért, szélességéért, előkészítéséért, ellenőrzéséért és az alpesi, illetve lavinaveszély elleni védelméért. A szervezett síterületet általában a kötelezően elvégzendő jelöléséről, valamint a veszélyek (különösen zuhanás-, ütközés- és lavinaveszély) elleni biztosításáról, valamint a pálya előkészítéséről lehet felismerni.
A pályabiztosítási kötelezettség a szállítási szerződésből ered, így a felvonóüzemeltető érvényes jegy birtokában alapvetően minden vétkesség esetén felelős a szervezett síterület biztonságos és veszélytelen állapotáért a pályahasználóval szemben.
Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a sípályákon a teljes közlekedésbiztonság nem érhető el. Ezért a felvonóüzemeltetőre háruló kötelezettségekkel szemben nem támaszthatók túlzott követelmények.
A felvonóüzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettsége alapvetően csak a pálya széléig terjed, amelyet vagy természetes adottságok határoznak meg, vagy a felvonóüzemeltető mesterségesen, széljelölésekkel is felismerhetővé tehet. Általános vélemény szerint azonban a pályabiztosítási kötelezettség magában foglalja a pálya közvetlen közelében (kb. 2 méter) lévő rendkívüli veszélyforrásokat is.
A közlekedésbiztonsági kötelezettség konkrét terjedelme mindig az egyedi eset körülményeitől függ. Konkrétan azt kell figyelembe venni, hogy milyen intézkedések lehetségesek és ésszerűek a felvonóüzemeltető számára egy veszély elkerülése érdekében.
Azoknak a pályahasználóknak, akik nem rendelkeznek érvényes felvonójeggyel (például túrasíelők), a kijelölt pálya üzemeltetője felel a pálya állapotáért az ABGB 1319 a. §-a szerint, ahol a felelősség szándékosságra és súlyos gondatlanságra korlátozódik.
Az úgynevezett „szabad síterületre” viszont nem vonatkoznak a felvonóüzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettségei; itt csupán az ingerencia elve keretében vállalnak felelősséget a létrehozott atipikus veszélyekért.
Hiányos különleges területek
A különleges területek közé tartoznak különösen a funparkok és hasonló létesítmények, valamint az edző- és versenypályák. Amennyiben ezeket a különleges területeket a felvonóvállalat üzemelteti, a szervezett síterület részét képezik.
A létesítmény üzemeltetőjének a közlekedésbiztonsági kötelezettségek keretében mindenképpen fenn kell tartania a létesítmény közlekedésbiztonságos és veszélytelen állapotát, és meg kell védenie a felhasználókat az felismerhető veszélyektől. Ezenkívül a funpark térbeli elhatárolása is szükséges az általános pályától.
A funparkokban történt balesetek növekvő száma, részben súlyos sérülésekkel, miatt a FIS kiadott egy „Code of Conduct for Snow Parks” című szabályzatot, amely a síelésre vonatkozó, mindenki által ismert FIS-szabályok kiegészítéseként szolgál.
Hibás síoktatás
A vendég és a síiskola tulajdonosa között síoktatói szerződés jön létre, amelynek keretében a síiskola tulajdonosa díj ellenében, meghatározott időtartamra oktatja a vendéget az alpesi síelés ismereteire és készségeire. Meghatározott képzési eredmény általában nem tartozik a kötelezettségek közé. A szerződéses jogviszonyból mellékkötelezettségként adódik a vendég testi épségének megőrzésére vonatkozó kötelezettség. A szerződéses jogviszony egyik sajátossága a síoktató és a vendég közötti alá- és fölérendeltségi viszony.
A síiskola tulajdonosa a vendéggel szemben felel a tanfolyam során bekövetkezett balesetekből eredő károkért, saját vétkessége vagy síoktatói vétkessége esetén, szerződés alapján. A síoktató maga a síiskola tulajdonosának teljesítési segédje, és a vendéggel szemben csak deliktuális alapon felel.
A síiskola által a személyi sérülésekre, például testi sértésekre vonatkozó felelősség kizárása nem lehetséges. Anyagi károk, például tönkrement síruhák esetén a síiskola kizárhatja a felelősséget az enyhe gondatlanságért, amennyiben ezt szerződésben, például általános szerződési feltételek formájában rögzítik.
A síoktatáson résztvevőknek egyébként ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint más pályahasználóknak. Különösen be kell tartaniuk az általános magatartási szabályokat, mindenekelőtt a FIS-szabályokat. Ha a vendég maga is vétkes egy balesetben, általában felelősségmegosztást kell alkalmazni.
Lavinák
A lavinaveszély felismerhetőségét nagy bizonytalansági tényezők jellemzik. Az Európai Lavinaveszély Skála szerint 5 veszélyességi fokozatot különböztetnek meg, a kiváltási valószínűségtől függően.
Az illetékes hatóságok rendszertelen időközönként, valamint a veszélyhelyzet változásakor lavinahelyzet-jelentéseket tesznek közzé. Ezenkívül a közeli meteorológiai állomások és hóréteg-mérő állomások adatai alapján következtetéseket lehet levonni egy esetlegesen fennálló lavinaveszélyre vonatkozóan.
A felvonóüzemeltetőn kívül, aki szerződéses mellékkötelezettségei alapján felelős a pályahasználók testi épségéért, különösen az önkormányzatok kötelesek a lavinaveszély megelőzésére. A lavinabizottságok tagjai viszont általában tisztán önkéntes alapon tanácsadnak, és ezért csak tudatos cselekedet esetén felelnének.
Ha a szervezett síterületen lavinabaleset történik, akkor a felvonóüzemeltető vétkes magatartás esetén felel. Ennek előfeltétele, hogy a veszély felismerhető volt.
Pályakarbantartó gépek, motoros szánok
A pályakarbantartó gépek és motoros szánok használata az üzemeltetéshez szükséges utakra korlátozódik.
Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a síelőket a pályagépek használatával nem szabad jobban akadályozni vagy veszélyeztetni, mint amennyire feltétlenül szükséges a megfelelő pályakarbantartás biztosításához. Átláthatatlan helyeken figyelmeztető posztokat kell felállítani. Ezenkívül a pályagépeken megfelelő figyelmeztető berendezéseket (villogó fény) kell elhelyezni. Hátramenetben vagy átláthatatlan helyeken a pályagép vezetőjének dudálnia kell, vagy szakaszos sípjelet kell adnia.
Motoros szánokon is megfelelő figyelmeztető berendezéseket (például bekapcsolt fényszórókat vagy egy rúdra erősített, magasan álló zászlócskát) kell felszerelni.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációEljárások síbalesetek után
Polgári peres eljárás
A károsultnak magánjogi igényeit (kártérítési igények, fájdalomdíj igények, meghiúsult kiadásokból eredő igények) a polgári bíróságok előtt kell érvényesítenie.
Ha a baleset okozója ellen büntetőeljárás indul, a polgári jogi igények már egy esetleges büntetőeljárásban is érvényesíthetők magánfélként.
Büntetőeljárás
Ha a baleseti ellenfél a síbaleset során megsérül, vagy a felszerelés megsérül, annak büntetőjogi következményei lehetnek a baleset okozójára nézve:
- Gondatlan testi sértés
- Testi épség veszélyeztetése
- Rongálás
- Gondatlan emberölés
Az érintetlen harmadik feleknek is lehetnek büntetőjogi következményei segítségnyújtás elmulasztása vagy sérült személy cserbenhagyása esetén.
Polgári jogi igények a magánfélként való csatlakozás keretében már a büntetőeljárásban is érvényesíthetők.
Közigazgatási (büntető) eljárás
A közigazgatási jogban számos törvény található, amelyek alkalmazási köre a téli sporttevékenységekkel összefüggésben is releváns. Különösen a „freeride” vagy az „erdei utakon” való közlekedés közigazgatási szabálysértést jelenthet.
A közigazgatási törvények megsértése a legtöbb esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kiszabott bírsággal jár. Szívesen adunk tanácsot a bírságok elleni jogorvoslati lehetőségekről.
