Ügyvéd sítúra-balesetekhez Ausztriában

Ügyvédeink a peren kívüli és bírósági jogi képviseletre szakosodtak polgári eljárásokban és büntetőeljárásokban ausztriai síbalesetek kapcsán.

Sítúra-balesetek jogi következményei

Hat telephely

Ausztriában található hat telephelyünk ideális elhelyezkedése lehetővé teszi számunkra, hogy Önt minden baleseti helyszínen, Ausztria összes téli sportterületén optimálisan képviseljük.

Német ügyfeleink különösen nagyra értékelik, hogy ügyvédi irodánk Németországban is engedélyezett. Ez megkönnyíti a kommunikációt a német „házi ügyvéddel” és a német jogvédelmi biztosítóval. Mi vagyunk az optimális „fordítók” a német jogról az osztrák jogra.

Megbeszélés videókonferencián keresztül

A síbalesetek gyakran otthonától távol történnek. Erre is van megoldásunk. Minden videokonferencián vagy telefonon keresztül történő megbeszélés lebonyolítása számunkra magától értetődő. Ezzel sok utazási költséget takaríthat meg.

Jogvédelmi biztosítás

Minden jogvédelmi biztosítást elfogadunk.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Igények sítúra-baleset után

Egy ausztriai sítúra-baleset esetén szinte minden esetben osztrák jog alkalmazandó. Az összes érintett személy valamennyi igényét ezért osztrák jog szerint kell vizsgálni. Más csak akkor érvényes, ha a baleset okozója és a baleset áldozata ugyanabban a külföldi államban rendelkezik lakóhellyel.

Egy sítúra-baleset esetén kártérítési igények merülhetnek fel az alábbiakért:

1. Fájdalom
2. Anyagi károk
3. Mentési költségek
4. Gyógyulási költségek
5. Meghiúsult kiadások
6. Elmaradt jövedelem
7. Átalányköltségek

Ezen igényekért a felelősség azt terheli, aki a balesetet vétkesen és jogellenesen okozta. Aki baleseti áldozatként érvényesíteni, vagy baleset okozójaként elhárítani kívánja ezen igényeket, annak a kezdetektől fogva mindent helyesen kell tennie.

Sérüléssel járó balesetek esetén a baleset körülményeit mindig a rendőrség vizsgálja ki. Ennek során már apró hibák is költséges következményekkel járhatnak a vallomás során.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Fájdalom

A fájdalomdíj a sérültnek mind a sítúra-baleset következtében már felmerült fájdalmait és kellemetlen érzéseit, mind pedig a jövőben bekövetkező következményes és késői károkat hivatott megtéríteni.

A fájdalomdíj összegét napi díjak alapján számítják ki, különbséget téve enyhe, közepes és súlyos fájdalmak között. Ezeket a különböző bírósági körzetekben részben eltérő összegben ítélik meg.

Példaként a Salzburgi Tartományi Bíróság egy olyan testi sértés esetén, amely 3 nap erős, 8 nap közepes és 21 nap enyhe fájdalommal jár, várhatóan körülbelül 5 520,00 EUR fájdalomdíjat ítélne meg.

Anyagi károk

A dologi károk magukban foglalják azon cseréjének vagy javításának tárgyak költségeit, amelyek a sítúra-baleset következtében megsemmisültek vagy megsérültek. A dologi károkat, mint például a sítúra-balesetben megsérült sítúra-felszerelést is meg kell téríteni.

A kártérítési igény célja, hogy a károsultnak kompenzációt nyújtson az elszenvedett veszteségért. Ha már használt tárgyak, pl. egy régi sítúra-felszerelés sérül meg, felmerül az „újra cserélés” elve. Ez erősen használt tárgyak esetén ahhoz vezethet, hogy csak a sérült tárgy időértékét térítik meg.

Mentési költségek

A mentési költségek magukban foglalják a baleset helyszínéről történő mentés költségeit. Ha tehát egy sítúra-baleset miatt helikopteres mentésre van szükség, akkor a sérült ezeket a költségeket is követelheti a baleset okozójától.

FIGYELEM: Amennyiben a mentési költségeket egy biztosító megtérítette, az ezzel kapcsolatos, a károkozóval szembeni igények átszállnak a biztosítóra.

Gyógyulási költségek

A gyógyulási költségek magukban foglalják a kezelések, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a kezelésekre való utazások költségeit.

FIGYELEM: Amennyiben a szolgáltatásokat a társadalombiztosítási szerv nyújtotta, az ezzel kapcsolatos, a károkozóval szembeni igények átszállnak a társadalombiztosítási szervre.

Meghiúsult kiadások

A meghiúsult kiadások azok a kiadások, amelyeket bár nem maga a sítúra-baleset okozott, de a sítúra-baleset miatt feleslegessé váltak. A baleset áldozatát megilleti a meghiúsult kiadások megtérítésének joga.

A meghiúsult kiadások megtérítésének igénye alá tartoznak többek között a már nem szükséges szállodai szoba költségei, egy már nem igénybe vehető nyaralás utazási költségei, valamint a lemondási díjak.

Elmaradt jövedelem

Az elmaradt jövedelem magában foglalja a baleseti áldozat minden kárát, amely a keresőképesség csökkenéséből vagy elvesztéséből ered.

Ha a baleset áldozata a sítúra-baleset következtében jövedelemkiesést szenved, akkor a baleset okozójának meg kell térítenie a jövedelemkiesést.

Az elmaradt jövedelmet a baleset okozójának már enyhe gondatlanság esetén is meg kell térítenie.

Elmaradt haszon

Elmaradt haszon mindig akkor áll fenn, ha a károsult elveszít egy még a jövőben rejlő lehetőséget, amelynek bekövetkezése már nagyrészt biztos volt.

Egy már küszöbön álló, de a sítúra-baleset időpontjában még nem véglegesített szakmai előléptetés elmaradása elmaradt haszonnak minősül, ha a baleset áldozata tartós sérülések miatt már nem képes a magasabban fizetett munka elvégzésére.

Az elmaradt hasznot a baleset okozójának súlyos gondatlanság esetén kell megtérítenie.

Átalányköltségek

A átalányköltségek a károsultnak a sítúra-baleset következtében felmerült összes egyéb kiadásának megtérítésére szolgálnak. Ez alatt különösen a következmények rendezésére fordított saját időráfordítás értendő. Példák erre a rendőrségi kihallgatásra fordított kiadások.

Az „átalányköltségek” címen általában legfeljebb 200,00 €-t ítélnek meg, amennyiben magasabb költségek nem igazolhatók.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Felelősség sítúra-balesetekért

Egy sítúra-baleset következményeiért való felelősség a baleset okozójának jogellenes és vétkes magatartását feltételezi.

Összefoglaltuk Önnek a legfontosabb példákat:

A FIS magatartási szabályainak be nem tartása

A síelők és snowboardosok FIS-szabályait a Nemzetközi Síszövetség (Fédération Internationale des Ski) fogadta el. A FIS-szabályok 1967-ből származnak, és azóta kétszer, legutóbb 2002-ben frissítették őket.

A FIS-szabályok célja a síbalesetek és snowboardbalesetek elkerülése. A szabályok legfőbb alapelve a „figyelmesség”. A sípálya használóinak ütközése esetén a FIS magatartási szabályainak be nem tartása általában felelősséget von maga után a baleset következményeiért.

Sítúrázás alkohol befolyása alatt

A pályán, a közúti forgalomtól eltérően, nincs törvényi felső határ a véralkoholra (véralkoholszint-határ). Az alkohol befolyása alatt végzett sítúrázás kockázata ennek ellenére magas.

Sítúra-baleset esetén az alkohol befolyása többféleképpen is megnyilvánul: Ha a baleset okozója ittas, az szinte mindig súlyos gondatlanságot eredményez. A baleset okozója ekkor dologi károk esetén a sérült tárgyak új értékéért, valamint a baleset áldozatának jövedelemkieséséért is felel. Ha viszont a baleset áldozata ittas, akkor a bíróság gyakran megállapítja a baleset áldozatának közrehatását. A baleset áldozatának kártérítési igénye ekkor százalékosan csökken.

Az ittasság tehát közvetlen hatással van az érvényesíthető igények terjedelmére és összegére.

Aki alkohol befolyása alatt sítúrázik és emiatt korlátozott, az elköveti a testi épség veszélyeztetésének bűncselekményét – még akkor is, ha senki sem sérült meg. Aki alkohol befolyása alatt másokat megsérül, az gondatlan testi sértést követ el, amelyet a súlyosan gondatlan okozás miatt súlyosabban büntetnek.

Sítúrázás drog befolyása alatt

A drog befolyása alatt történő síelésre ugyanaz vonatkozik, mint az alkohol befolyása alatt végzett sítúrázásra. A drog befolyása alatt végzett sítúrázás mind a baleset okozójának, mind a baleset áldozatának súlyos hátrányokat okozhat.

Hibás sítúra-felszerelés

A sítúra-felszerelés hibája balesetekhez és sérülésekhez vezethet. Több forgatókönyv is elképzelhető:

1. Saját hibák
2. Sítúra-síelést árusító eladó hibája
3. Szakműhely hibája
4. Sítúra-síelést kölcsönző hibája
5. Sítúra-síelést gyártó hibája

Saját hibák

A Legfelsőbb Bíróság (OGH) 3 Ob 38/97b számú határozatában az FIS-szabály 1. számú előírásának figyelembevételi kötelezettségéből vezette le, hogy az alpesi síelő magatartási kötelezettségei közé tartozik a kötés beállításának szakemberrel történő elvégeztetése. Ez sítúra-balesetekre is vonatkozik.

Aki maga karbantartja a sífelszerelést, nagy kockázatot vállal. Ha pl. a síkötést maga állította be, és egyenes haladás közben a kötés kioldása miatt esés következik be, akkor az önhibából eredő hibás beállítás esés okának minősül, amennyiben az elesett személynek nem sikerül más okot bizonyítania.

Idegen hibák

Sítúra-síelést árusító eladók, sítúra-sí szervizek, sítúra-sí kölcsönzők, importőrök és sítúra-sí gyártók szakvállalkozásként felelnek a hibás felszerelésért vagy hibás beállításokért.

Annak bizonyítási terhe, hogy hibás sítúra-felszerelés okozta a balesetet, a felperest, azaz általában a baleset áldozatát terheli. Ehhez elegendő az úgynevezett „látszatbizonyíték”. A látszatbizonyíték lehetővé teszi, hogy tapasztalati tételek alapján következtetéseket vonjunk le bizonyított tényekből a bizonyítandó tényekre. Például az OGH a 3 Ob 38/97b számú határozatában a kötés egyenes lejtőn, esés előtti kioldásának bizonyított tényéből arra a bizonyítandó tényre következtetett, hogy a beállítás hibás lehetett. Ekkor annak a feladata, aki a kötést beállította, hogy bizonyítsa, egy másik esemény legalább annyira okozója volt az esésnek.

Hibás felvonóberendezések

Egy liftjegy megvásárlásával vagy a pálya sítúra keretében történő használatáért fizetett díjjal szerződés jön létre a felvonóüzemeltető és az utas között. A felvonóüzemeltető a fizető sítúrázóval szemben a megkötött szerződés alapján felel. Ezáltal a sítúrázóra különösen kedvező felelősségi szabályok vonatkoznak.

A szállítási szerződés fő kötelezettsége az utas felvonóval történő szállítása. Ezenkívül fennáll a szerződéses mellékkötelezettség, hogy az utasok testi épségét ne veszélyeztesse.

Ezenkívül a felvonóüzemeltető vétkességtől független felelőssége is lehetséges a Vasúti és Gépjármű-felelősségi Törvény (EKHG) rendelkezései alapján, ami az utas számára szintén előnyös.

A felvonóüzemeltetőnek különösen arról kell gondoskodnia, hogy mind maga a szállítási berendezés, mind a be- és kiszállási pontok az utasok szállítására biztonságos és veszélytelen állapotban legyenek.

Ezenkívül a felvonóvállalat felelőssége, hogy a kijelölt sípályák és síútvonalak biztonságos állapotban legyenek, és hogy rendezett mentőszolgálat álljon rendelkezésre.

Ha a felvonóüzemeltető megszegi ezeket a kötelezettségeket, és emiatt az utas kárt szenved, akkor a felvonóüzemeltető felel.

A síterület nem megfelelő biztosítása

A lejtő típusától függően különbséget kell tenni a szervezett síterület, mint a sípályák, síútvonalak és különleges területek összessége, valamint a szabad síterület, mint a szervezett síterületen kívüli terep között.

A felvonóüzemeltetőnek kell vállalnia a felelősséget az általa szervezett síterület jelöléséért, szélességéért, előkészítéséért, ellenőrzéséért, valamint az alpesi és lavinaveszély elleni védelemért. A szervezett síterületet általában a kötelezően elvégzendő jelöléséről, valamint a veszélyek (különösen zuhanás-, ütközés- és lavinaveszély) elleni biztosításáról, valamint a pálya előkészítéséről lehet felismerni.

A pályabiztosítási kötelezettség a szállítási szerződésből ered, így a felvonóüzemeltető érvényes jeggyel rendelkező pályahasználóval szemben alapvetően felelős a szervezett síterület biztonságos és veszélytelen állapotáért, bármilyen vétkesség esetén.

Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a sípályákon a teljes közlekedésbiztonság nem érhető el. Ezért a felvonóüzemeltetőre vonatkozó kötelezettségekkel szemben nem támaszthatók túlzott követelmények.

A felvonóüzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettsége alapvetően csak a pályaszélig terjed, amelyet vagy természetes adottságok határoznak meg, vagy a felvonóüzemeltető mesterségesen, széljelölésekkel is felismerhetővé tehet. Általános vélemény szerint azonban a pályabiztosítási kötelezettség magában foglalja a pálya közvetlen közelében (kb. 2 méter) lévő rendkívüli veszélyforrásokat is.

Az üzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettségének konkrét terjedelme mindig az egyedi eset körülményeitől függ. Konkrétan azt kell figyelembe venni, hogy milyen intézkedések lehetségesek és ésszerűek a felvonóüzemeltető számára a veszély elkerülése érdekében.

Azoknak a pályahasználóknak, akik nem rendelkeznek érvényes liftjeggyel (mint gyakran a sítúrázók), egy kijelölt pálya üzemeltetője az ABGB 1319a. §-a szerint felel az út állapotáért, miközben a felelősség itt szándékosságra és súlyos gondatlanságra korlátozódik.

Az úgynevezett szabad síterületre vonatkozóan viszont a felvonóüzemeltetőnek nincsenek közlekedésbiztonsági kötelezettségei; itt csupán az ingerencia elve alapján felel a létrehozott atipikus veszélyekért.

Hibásan vezetett sítúrák

A sítúrázó és a sítúravezető között szintén szerződés jön létre, amelynek keretében a sítúravezető díj ellenében, bizonyos időtartamra oktatja a sítúrázót az alpesi sítúrázás ismereteire és készségeire, vagy vezeti őt a hegyre. Egy bizonyos képzési eredmény általában nem tartozik a kötelezettségek közé.

A szerződéses viszonyból mellékkötelezettségként adódik a vendég testi épségének megőrzésére vonatkozó kötelezettség. A szerződéses viszony egyik sajátossága a sítúravezető és a sítúrázó közötti alá- és fölérendeltségi viszony.

A sítúravezető felel a sítúrázónak a vezetett sítúra során bekövetkezett balesetekből eredő károkért. Ha a sítúravezetőt egy síiskolán keresztül foglalták, akkor a síiskola saját hibájáért vagy túravezetőinek hibájáért szerződés alapján felel. A sítúravezető maga ekkor a síiskola tulajdonosának teljesítési segédje, és a sítúrázóval szemben csak deliktuális alapon felel.

A sítúravezetők vagy a síiskola általi felelősségkizárás személyi sérülések, például testi sértések esetén nem lehetséges. Dologi károk, például megrongált síruhák esetén a síiskola és a sítúravezető kizárhatja a felelősséget az enyhe gondatlanságért, amennyiben ezt szerződésben, pl. általános szerződési feltételek formájában, rögzítik.

A vezetett sítúrák résztvevőinek a pályán ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint más pályahasználóknak. Különösen be kell tartaniuk az általános magatartási szabályokat, főleg az FIS-szabályokat. Ha a sítúrázót baleset esetén saját hiba terheli, akkor általában felelősségmegosztást kell alkalmazni.

Lavinák

A lavinaveszély felismerhetőségét nagy bizonytalansági tényezők jellemzik. Az Európai Lavinaveszély Skála szerint 5 veszélyességi fokozatot különböztetnek meg, a kiváltási valószínűségtől függően.

Az illetékes hatóságok rendszertelen időközönként, valamint a veszélyhelyzet változásakor lavinahelyzet-jelentéseket tesznek közzé. Ezenkívül a közeli meteorológiai állomások és hóréteg-mérő állomások adatai alapján következtetéseket lehet levonni egy esetlegesen fennálló lavinaveszélyre vonatkozóan.

A felvonóüzemeltetőn kívül, aki szerződéses mellékvállalásai alapján felelős a pályahasználók testi épségéért, különösen az önkormányzatok kötelesek a lavinaveszély megelőzésére. A lavinabizottságok tagjai viszont általában tisztán önkéntes alapon tanácsot adnak, és ezért csak tudatos cselekedet esetén lennének felelősek.

Ha a szervezett síterületen lavinabaleset történik, akkor a felvonóüzemeltető vétkes magatartás esetén felel. Ennek feltétele, hogy a veszély felismerhető volt. A lavinabizottság tagjait viszont nem terheli felelősség.

Szabad terepen, vezetett sítúra esetén a sítúravezetőt terheli a felelősség. Azok a sítúrázók, akik saját maguk indulnak útnak, maguk felelnek a jólétükért.

Pályagépek, motoros szánok

A pályakarbantartó gépek és motoros szánok használata az üzemeltetéshez szükséges utakra korlátozódik.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a síelőket a pályakarbantartó gépek használata nem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti jobban, mint amennyire feltétlenül szükséges a megfelelő pályakarbantartás biztosításához. Beláthatatlan helyeken figyelőállásokat kell felállítani.

Továbbá a pályakarbantartó gépeken is megfelelő figyelmeztető berendezéseket (villogó fény) kell felszerelni. Tolatáskor vagy beláthatatlan helyeken a pályakarbantartó gép vezetőjének dudát kell működtetnie vagy szakaszos sípjelet kell adnia.

Motoros szánokon is megfelelő figyelmeztető berendezéseket (például bekapcsolt fényszórókat vagy egy rúdra erősített, magasan álló zászlócskát) kell felszerelni.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Eljárások sítúra-balesetek után

Aki balesetbe keveredett, annak azonnal jogi segítséget kell biztosítania magának.

Polgári peres eljárás

A károsultnak magánjogi igényeit a polgári bíróságok előtt kell érvényesítenie.

Ha büntetőeljárás indul a baleset okozója ellen, akkor a polgári jogi igények már egy esetleges büntetőeljárásban is érvényesíthetők magánfélként.

Büntetőeljárás

Ha a baleseti ellenfél megsérül a sítúra-baleset során, vagy a felszerelés megsérül, akkor ez büntetőjogi következményekkel járhat a baleset okozójára nézve:

• Rongálás
• Testi épség veszélyeztetése
• Gondatlan testi sértés
• Gondatlan emberölés

Érintetlen harmadik felek is büntetőjogilag felelősségre vonhatók segítségnyújtás elmulasztása vagy sérült cserbenhagyása esetén.

Közigazgatási (büntető) eljárás

A közigazgatási jogban számos törvény található, amelyek alkalmazási köre a téli sporttevékenységgel összefüggésben is releváns. Különösen a „freeriding” vagy az „erdei utakon” való közlekedés közigazgatási szabálysértést jelenthet.

A közigazgatási törvények megsértése a legtöbb esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kiszabott bírsággal jár.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Teendők sítúra-baleset után

Ha Ön maga is sítúra-balesetbe keveredett, vagy szemtanúja volt egy sítúra-balesetnek, akkor – amennyiben nem Ön az áldozat – mindenképpen segítséget kell nyújtania. A segítségnyújtás elmulasztása sérülés esetén bűncselekmény.

1. Baleseti helyszín biztosítása

Először is biztosítsa a baleset helyszínét. Szúrja a síléceket keresztbe a baleset helyszíne fölé a hóba, vagy lengetessen egy kabátot, hogy figyelmeztesse a mögötte érkező síelőket. A biztosításnak mindig elsődleges prioritása van, bármilyen súlyosak is legyenek a sérülések. Semmit sem ér, ha a baleseti segítők a biztosítás hiánya miatt megsérülnek a mögöttük érkező síelőktől.

2. Elsősegély nyújtása

Feltétlenül nyújtson elsősegélyt a sérült személyeknek. Ügyeljen arra, hogy a sérült személyeket a lehető legmelegebben tartsa. Egy baleset sokkja télen könnyen életveszélyes kihűléshez vezethet.

3. Segítség hívása

Ha további segítségre van szükség, hívja a segélyhívót a 112-es európai segélyhívó számon. Csak akkor tegye le a telefont, ha a segélyhívó rögzítette az összes adatot, és a beszélgetés befejeződött. Ha telefonos riasztás nem lehetséges, akkor más módon kell segítséget hívni, amennyiben ez veszélytelenül lehetséges. Ha ez nem lehetséges veszélytelenül, akkor tanácsos a baleseti helyszínen maradni. Sérült személyeket csak a legvégső esetben szabad egyedül hagyni.

4. Bizonyítékok biztosítása

Biztosítson minden bizonyítékot. Csak akkor kezdje meg a bizonyítékok biztosítását, ha a baleset áldozatát Ön vagy más személyek ellátják.

5. Rendőrség értesítése

Ha Ön testi sértéssel járó balesetet okoz, köteles értesíteni a rendőrséget. A rendőrség értesítésének mindenképpen meg kell történnie, amint a legcsekélyebb gyanú is felmerül egy kisebb sérülésre – még akkor is, ha az áldozat ezt nem tartja szükségesnek. A rendőrség értesítésének elmulasztása a testi sértés okozója részéről bűncselekmény.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Bizonyítékok rögzítése sítúra-baleset után

Biztosítson minden bizonyítékot. Ehhez a legjobb, ha mobiltelefonja kameráját használja fényképek és videók készítéséhez.

1. Személyes adatok rögzítése

Az FIS 10. szabálya kimondja, hogy minden pályahasználó, akár tanú, akár résztvevő, akár felelős, akár nem, baleset esetén meg kell adnia személyes adatait.

Első lépésként dokumentálja a balesetben érintett összes személyt, a tanúkat és a később érkezett segítőket is. A dokumentációhoz ideális esetben fényképezze le a személyek igazolványait vagy személyre szabott síbérleteit, vagy készítsen videót minden személyről, ahogy az illető megadja nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét.

2. Baleseti jegyzőkönyv készítése

Egy sítúra-baleset bizonyítékainak rögzítéséhez a baleset dokumentálása szükséges:

1. Baleseti helyszín
2. Résztvevők
3. A baleset lefolyása
4. Sérülések
5. Anyagi károk
6. A tanúk pozíciója a baleset időpontjában
7. A tanúk elmondása
8. Egy elmenekült személy személyleírása (pl. baleset okozója)
9. Segítségnyújtások
10. További lefolyás

3. Ügyvéd értesítése

Testi sérüléssel járó balesetek esetén a rendőrség is vizsgálatot végez. Egy sítúra-baleset áldozatainak vagy okozóinak a rendőrségi kihallgatás előtt feltétlenül fel kell venniük a kapcsolatot ügyvédi irodánkkal.

Már a kihallgatás során elkövetett apró hibák is helyrehozhatatlan következményekhez vezethetnek a jövőjére nézve. Ezért általában az ügyvéd által írásban tett nyilatkozat a jobb választás, mint egy szóbeli kihallgatás előzetes jogi tanácsadás nélkül.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció