Síbalesetekkel foglalkozó ügyvéd Ausztriában

Ügyvédeink a peren kívüli és bírósági jogi képviseletre szakosodtak polgári eljárásokban és büntetőeljárásokban ausztriai síbalesetek kapcsán.

Síbalesetek jogi következményei

Hat telephely

Ideális elhelyezkedésű hat ausztriai irodánk lehetővé teszi számunkra, hogy Önt minden baleseti helyszínen, Ausztria összes síterepén optimálisan képviseljük.

Német ügyfeleink különösen nagyra értékelik, hogy ügyvédi irodánk Németországban is engedélyezett. Ez megkönnyíti a kommunikációt a német „házi ügyvéddel” és a német jogvédelmi biztosítóval. Mi vagyunk az optimális „fordítók” a német jogról az osztrák jogra.

Megbeszélés videókonferencián keresztül

A síbalesetek gyakran otthonától távol történnek. Erre is van megoldásunk. Minden videokonferencián vagy telefonon keresztül történő megbeszélés lebonyolítása számunkra magától értetődő. Ezzel sok utazási költséget takaríthat meg.

Jogvédelmi biztosítás

Minden jogvédelmi biztosítást elfogadunk.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Igények síbaleset után

Ausztriában történt síbaleset esetén szinte minden esetben osztrák jog alkalmazandó. Az összes érintett személy valamennyi igényét ezért osztrák jog szerint kell vizsgálni. Más csak akkor érvényes, ha a baleset okozója és az áldozat ugyanabban a külföldi államban rendelkezik lakóhellyel.

Síbaleset esetén kártérítési igények merülhetnek fel

1. Fájdalom
2. Anyagi károk
3. Mentési költségek
4. Gyógyulási költségek
5. Meghiúsult kiadások
6. Elmaradt jövedelem
7. Átalányköltségek

Ezen igényekért a felelősség azt terheli, aki a balesetet vétkesen és jogellenesen okozta. Aki baleseti áldozatként érvényesíteni, vagy baleset okozójaként elhárítani kívánja ezen igényeket, annak a kezdetektől fogva mindent helyesen kell tennie.

Sérüléssel járó balesetek esetén a baleset körülményeit mindig a rendőrség vizsgálja ki. Ennek során már apró hibák is költséges következményekkel járhatnak a vallomás során.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Fájdalomdíj

A fájdalomdíj a sérültnek mind a síbaleset következtében már felmerült fájdalmakat és kellemetlenségeket, mind a jövőben bekövetkező következményes és későbbi károkat hivatott megtéríteni.

A fájdalomdíj összegét napi díjak alapján számítják ki, különbséget téve enyhe, közepes és súlyos fájdalmak között. Ezeket a különböző bírósági körzetekben részben eltérő összegben ítélik meg.

Példaként a Salzburgi Tartományi Bíróság egy olyan testi sértés esetén, amely 3 nap erős, 8 nap közepes és 21 nap enyhe fájdalommal jár, várhatóan körülbelül 5 520,00 EUR fájdalomdíjat ítélne meg.

Anyagi károk

A dologi károk magukban foglalják a cseréjének vagy javításának tárgyak költségeit, amelyeket a síbaleset megsemmisített vagy megrongált. A dologi károk, mint például a síbalesetben megsérült sífelszerelés, szintén megtérítendők.

A kártérítési igény célja, hogy a károsultnak kompenzációt nyújtson az elszenvedett veszteségért. Ha már használt tárgyak, pl. egy régi sífelszerelés sérül meg, felmerül az „új az régiért” probléma. Ez erősen használt tárgyak esetén ahhoz vezethet, hogy csak a sérült tárgy időértékét térítik meg.

Mentési költségek

A mentési költségek magukban foglalják a baleset helyszínéről történő mentés költségeit. Ha tehát síbaleset miatt helikopteres mentés szükséges, akkor a sérült ezeket a költségeket is követelheti a baleset okozójától.

FIGYELEM: Amennyiben a mentési költségeket egy biztosító megtérítette, az ezzel kapcsolatos, a károkozóval szembeni igények átszállnak a biztosítóra.

Gyógyulási költségek

A gyógyulási költségek magukban foglalják a kezelések, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és a kezelésekre való utazások költségeit.

FIGYELEM: Amennyiben a szolgáltatásokat a társadalombiztosítási szerv nyújtotta, az ezzel kapcsolatos, a károkozóval szembeni igények átszállnak a társadalombiztosítási szervre.

Meghiúsult kiadások

Meghiúsult kiadások azok a kiadások, amelyeket ugyan nem maga a síbaleset okozott, de a síbaleset miatt feleslegessé váltak. A baleset áldozatának joga van a meghiúsult kiadások megtérítésére.

A meghiúsult kiadások megtérítésének igénye alá tartoznak többek között a már nem szükséges szállodai szoba költségei, egy már nem igénybe vehető nyaralás utazási költségei, valamint a lemondási díjak.

Elmaradt jövedelem

Az elmaradt jövedelem magában foglalja a baleseti áldozat minden kárát, amely a keresőképesség csökkenéséből vagy elvesztéséből ered.

Ha a baleset áldozata síbaleset következtében jövedelemkiesést szenved, akkor a baleset okozójának meg kell térítenie a jövedelemkiesést.

Az elmaradt jövedelmet a baleset okozójának már enyhe gondatlanság esetén is meg kell térítenie.

Elmaradt haszon

Elmaradt haszon mindig akkor áll fenn, ha a károsult elveszít egy még a jövőben rejlő lehetőséget, amelynek bekövetkezése már nagyrészt biztos volt.

Egy már küszöbön álló, de a síbaleset időpontjában még nem véglegesített szakmai előléptetés elmaradása elmaradt haszonnak minősül, ha a baleset áldozata tartós sérülések miatt már nem képes a magasabban fizetett munka elvégzésére.

Az elmaradt hasznot a baleset okozójának súlyos gondatlanság esetén kell megtérítenie.

Átalányköltségek

A átalányköltségek a síbaleset következtében a károsultnál felmerült összes egyéb kiadás megtérítésére szolgálnak. Ez alatt különösen a következmények rendezésére fordított saját időráfordítást kell érteni. Példák erre a rendőrségi kihallgatásra fordított kiadások.

Az „átalányköltségek” címen általában legfeljebb 200,00 €-t ítélnek meg, amennyiben magasabb költségek nem igazolhatók.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Felelősség síbalesetekért

Egy síbaleset következményeiért való felelősség a baleset okozójának jogellenes és vétkes magatartását feltételezi.

Összefoglaltuk Önnek a legfontosabb példákat:

A FIS magatartási szabályainak be nem tartása

A síelők és snowboardosok FIS-szabályait a Nemzetközi Síszövetség (Fédération Internationale des Ski) fogadta el. A FIS-szabályok 1967-ből származnak, és azóta kétszer, legutóbb 2002-ben frissítették őket.

A FIS-szabályok célja a síbalesetek és snowboardbalesetek elkerülése. A szabályok legfőbb alapelve a „figyelmesség”. A sípálya használóinak ütközése esetén a FIS magatartási szabályainak be nem tartása általában felelősséget von maga után a baleset következményeiért.

Síelés alkohol befolyása alatt

A sípályán, a közúti forgalomtól eltérően, nincs törvényes felső határa a véralkoholszintnek (véralkohol-határ). Az alkohol befolyása alatti síelés kockázata ennek ellenére magas.

Síbaleset esetén az alkohol befolyása többféleképpen hat: Ha a baleset okozója ittas, az szinte mindig súlyos gondatlanságot eredményez. A baleset okozója ekkor dologi károk esetén a sérült tárgyak új értékéért, valamint a baleset áldozatának jövedelemkieséséért is felel. Ha a baleset áldozata ittas, akkor a bíróság gyakran az áldozat részleges felelősségét állapítja meg. A baleset áldozatának kártérítési igénye ekkor százalékosan csökken.

Az ittasság tehát közvetlen hatással van az érvényesíthető igények terjedelmére és összegére.

Aki alkohol befolyása alatt síel, és emiatt korlátozott, az elköveti a testi épség veszélyeztetésének bűncselekményét – még akkor is, ha senki sem sérült meg. Aki alkohol befolyása alatt másokat megsérül, az gondatlan testi sértést követ el, ami a súlyosan gondatlan okozás miatt súlyosabban büntetendő.

Síelés drogok befolyása alatt

A drogok befolyása alatti síelésre ugyanaz vonatkozik, mint az alkohol befolyása alatti síelésre. A drogok befolyása alatti síelés mind a baleset okozójára, mind az áldozatára nézve súlyos hátrányokkal járhat.

Hibás sífelszerelés

A sífelszerelés hibája balesetekhez és sérülésekhez vezethet. Több forgatókönyv is elképzelhető:

1. Saját hibák
2. Síeladó hibája
3. Szakműhely hibája
4. Síkölcsönző hibája
5. Sígyártó hibája

Saját hibák

A Legfelsőbb Bíróság (OGH) 3 Ob 38/97b számú határozatában az FIS-szabály 1. számú figyelmességi követelményéből vezette le, hogy az alpesi síelő magatartási kötelezettségei közé tartozik a kötés beállításának szakemberrel történő elvégeztetése.

Aki maga karbantartja a sífelszerelést, nagy kockázatot vállal. Ha pl. a síkötést maga állította be, és egyenes haladás közben a kötés kioldása miatt esés következik be, akkor az önhibából eredő hibás beállítás esés okának minősül, amennyiben az elesett személynek nem sikerül más okot bizonyítania.

Idegen hibák

Síeladók, síműhelyek, síkölcsönzők, importőrök és sígyártók szakvállalkozásként felelnek a hibás felszerelésért vagy hibás beállításokért.

Annak bizonyítási terhe, hogy a hibás sífelszerelés okozta a balesetet, a felperest, azaz általában a baleset áldozatát terheli. Ehhez elegendő az úgynevezett „látszatbizonyíték”. A látszatbizonyíték lehetővé teszi, hogy tapasztalati tételek alapján következtetéseket vonjunk le bizonyított tényekből a bizonyítandó tényekre. Például az OGH a 3 Ob 38/97b számú döntésében a kötés egyenes lejtőn, esés előtti kioldásának bizonyított tényéből arra a bizonyítandó tényre következtetett, hogy a beállításnak hibásnak kellett lennie. Ekkor annak a személynek a feladata, aki a kötést beállította, hogy bizonyítsa, egy másik esemény legalább annyira okozója volt az esésnek.

Hibás felvonóberendezések

Egy felvonójegy megvásárlásával szerződés jön létre a felvonóüzemeltető és az utas között. A felvonóüzemeltető a szállítási szerződés alapján felel az érvényes jeggyel rendelkező utasnak. Ezáltal az utasra különösen kedvező felelősségi szabályok vonatkoznak.

A szállítási szerződés fő kötelezettsége az utas felvonóval történő szállítása. Ezenkívül fennáll a szerződéses mellékkötelezettség, hogy az utasok testi épségét ne veszélyeztesse.

Ezenkívül a felvonóüzemeltető vétkességtől független felelőssége is lehetséges a Vasúti és Gépjármű-felelősségi Törvény (EKHG) rendelkezései alapján, ami az utas számára szintén előnyös.

A felvonóüzemeltetőnek különösen arról kell gondoskodnia, hogy mind maga a szállítási berendezés, mind a be- és kiszállási pontok az utasok szállítására biztonságos és veszélytelen állapotban legyenek.

Ezenkívül a felvonóvállalat felelőssége, hogy a kijelölt sípályák és síútvonalak biztonságos állapotban legyenek, és hogy rendezett mentőszolgálat álljon rendelkezésre.

Ha a felvonóüzemeltető megszegi ezeket a kötelezettségeket, és emiatt az utas kárt szenved, akkor a felvonóüzemeltető felel.

A síterület nem megfelelő biztosítása

A lejtő típusától függően különbséget kell tenni a szervezett síterület, mint a sípályák, síútvonalak és különleges területek összessége, valamint a szabad síterület, mint a szervezett síterületen kívüli terep között.

A felvonóüzemeltetőnek kell vállalnia a felelősséget az általa szervezett síterület jelöléséért, szélességéért, előkészítéséért, ellenőrzéséért, valamint az alpesi és lavinaveszély elleni védelemért. A szervezett síterületet általában a kötelezően elvégzendő jelöléséről, valamint a veszélyek (különösen zuhanás-, ütközés- és lavinaveszély) elleni biztosításáról, valamint a pálya előkészítéséről lehet felismerni.

A pályabiztosítási kötelezettség a szállítási szerződésből ered, így a felvonóüzemeltető érvényes jeggyel rendelkező pályahasználóval szemben alapvetően felelős a szervezett síterület biztonságos és veszélytelen állapotáért, bármilyen vétkesség esetén.

Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a sípályákon a teljes közlekedésbiztonság nem érhető el. Ezért a felvonóüzemeltetőre vonatkozó kötelezettségekkel szemben nem támaszthatók túlzott követelmények.

A felvonóüzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettsége alapvetően csak a pályaszélig terjed, amelyet vagy természetes adottságok határoznak meg, vagy a felvonóüzemeltető mesterségesen, széljelölésekkel is felismerhetővé tehet. Általános vélemény szerint azonban a pályabiztosítási kötelezettség magában foglalja a pálya közvetlen közelében (kb. 2 méter) lévő rendkívüli veszélyforrásokat is.

Az üzemeltető közlekedésbiztonsági kötelezettségének konkrét terjedelme mindig az egyedi eset körülményeitől függ. Konkrétan azt kell figyelembe venni, hogy milyen intézkedések lehetségesek és ésszerűek a felvonóüzemeltető számára a veszély elkerülése érdekében.

Azoknak a pályahasználóknak, akik nem rendelkeznek érvényes felvonójeggyel (például sítúrázók), a kijelölt pálya üzemeltetője az ABGB 1319a. §-a szerint felel az út állapotáért, ahol a felelősség szándékosságra és súlyos gondatlanságra korlátozódik.

Az úgynevezett szabad síterületre vonatkozóan viszont a felvonóüzemeltetőnek nincsenek közlekedésbiztonsági kötelezettségei; itt csupán az ingerencia elve alapján felel a létrehozott atipikus veszélyekért.

Nem megfelelő különleges területek

A különleges területek közé tartoznak különösen a funparkok és hasonló létesítmények, valamint az edző- és versenypályák. Amennyiben ezeket a különleges területeket a felvonóvállalat üzemelteti, azok a szervezett síterület részét képezik.

Az üzemeltetőnek a közlekedésbiztonsági kötelezettségek keretében mindenképpen fenn kell tartania a létesítmény közlekedésbiztonságos és veszélytelen állapotát, és meg kell védenie a felhasználókat az felismerhető veszélyektől. Ezenkívül a funpark térbeli elhatárolása is szükséges az általános pályától.

A funparkokban történt, részben súlyos sérülésekkel járó balesetek növekvő száma miatt a FIS kiadott egy „Code of Conduct for Snow Parks” elnevezésű szabályzatot, amely a síelésre vonatkozó, mindenki által ismert FIS-szabályok kiegészítéséül szolgál.

Hibás síoktatás

A vendég és a síiskola tulajdonosa között sítanári szerződés jön létre, amelynek keretében a síiskola tulajdonosa díj ellenében, meghatározott időtartamra oktatja a vendéget az alpesi síelés ismereteire és készségeire. Meghatározott képzési eredmény általában nem tartozik a kötelezettségek közé.

A szerződéses viszonyból eredő mellékkötelezettség a vendég testi épségének megőrzése. A szerződéses viszony egyik sajátossága a sítanár és a vendég közötti alá- és fölérendeltségi viszony.

A síiskola tulajdonosa a vendéggel szemben felel a tanfolyam során bekövetkezett balesetekből eredő károkért, saját vétkessége vagy sítanárának szerződéses vétkessége esetén. Maga a sítanár a síiskola tulajdonosának teljesítési segédje, és a vendéggel szemben csak deliktuális alapon felel.

A síiskola által a személyi sérülések, például testi sértések esetén történő felelősség kizárása nem lehetséges. Anyagi károk, például megrongált síruhák esetén a síiskola kizárhatja az enyhe gondatlanságért való felelősséget, amennyiben ezt szerződésben, pl. általános szerződési feltételek formájában, megállapodják.

A síoktatások résztvevőinek egyébként ugyanazok a jogai és kötelezettségei, mint más pályahasználóknak. Különösen be kell tartaniuk az általános magatartási szabályokat, főleg a FIS-szabályokat. Ha a vendéget baleset esetén saját vétkesség terheli, akkor általában felelősségmegosztást kell alkalmazni.

Lavinák

A lavinaveszély felismerhetőségét nagy bizonytalansági tényezők jellemzik. Az Európai Lavinaveszély Skála szerint 5 veszélyességi fokozatot különböztetnek meg, a kiváltási valószínűségtől függően.

Az illetékes hatóságok rendszertelen időközönként, valamint a veszélyhelyzet változásakor lavinahelyzet-jelentéseket tesznek közzé. Ezenkívül a közeli meteorológiai állomások és hóréteg-mérő állomások adatai alapján következtetéseket lehet levonni egy esetlegesen fennálló lavinaveszélyre vonatkozóan.

A felvonóüzemeltetőn kívül, aki szerződéses mellékvállalásai alapján felelős a pályahasználók testi épségéért, különösen az önkormányzatok kötelesek a lavinaveszély megelőzésére. A lavinabizottságok tagjai viszont általában tisztán önkéntes alapon tanácsot adnak, és ezért csak tudatos cselekedet esetén lennének felelősek.

Ha a szervezett síterületen lavinabaleset történik, akkor a felvonóüzemeltető vétkes magatartás esetén felel. Ennek feltétele, hogy a veszély felismerhető volt. A lavinabizottság tagjait viszont nem terheli felelősség.

Pályagépek, motoros szánok

A pályakarbantartó gépek és motoros szánok használata az üzemeltetéshez szükséges utakra korlátozódik.

Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a síelőket a pályakarbantartó gépek használata nem akadályozhatja vagy veszélyeztetheti jobban, mint amennyire feltétlenül szükséges a megfelelő pályakarbantartás biztosításához. Beláthatatlan helyeken figyelőállásokat kell felállítani.

Továbbá a pályakarbantartó gépeken is megfelelő figyelmeztető berendezéseket (villogó fény) kell felszerelni. Tolatáskor vagy beláthatatlan helyeken a pályakarbantartó gép vezetőjének dudát kell működtetnie vagy szakaszos sípjelet kell adnia.

Motoros szánokon is megfelelő figyelmeztető berendezéseket (például bekapcsolt fényszórókat vagy egy rúdra erősített, magasan álló zászlócskát) kell felszerelni.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Eljárások síbalesetek után

Aki balesetbe keveredett, annak azonnal jogi segítséget kell biztosítania magának.

Polgári peres eljárás

A károsultnak magánjogi igényeit a polgári bíróságok előtt kell érvényesítenie.

Ha büntetőeljárás indul a baleset okozója ellen, akkor a polgári jogi igények már egy esetleges büntetőeljárásban is érvényesíthetők magánfélként.

Büntetőeljárás

Ha a baleseti ellenfél síbaleset során megsérül, vagy a felszerelés megsérül, akkor ez büntetőjogi következményekkel járhat a baleset okozójára nézve:

• Rongálás
• Testi épség veszélyeztetése
• Gondatlan testi sértés
• Gondatlan emberölés

Érintetlen harmadik felek is büntetőjogilag felelősségre vonhatók segítségnyújtás elmulasztása vagy sérült cserbenhagyása esetén.

Közigazgatási (büntető) eljárás

A közigazgatási jogban számos törvény található, amelyek alkalmazási köre a téli sporttevékenységgel összefüggésben is releváns. Különösen a „freeriding” vagy az „erdei utakon” való közlekedés közigazgatási szabálysértést jelenthet.

A közigazgatási törvények megsértése a legtöbb esetben a hatáskörrel rendelkező hatóságok által kiszabott bírsággal jár.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Teendők síbaleset után

Ha Ön maga síbalesetbe keveredett, vagy síbaleset tanúja volt, akkor – amennyiben nem Ön az áldozat – mindenképpen segítséget kell nyújtania. A segítségnyújtás elmulasztása sérülés esetén bűncselekmény.

1. Baleseti helyszín biztosítása

Először is biztosítsa a baleset helyszínét. Szúrja a síléceket keresztbe a baleset helyszíne fölé a hóba, vagy lengetessen egy kabátot, hogy figyelmeztesse a mögötte érkező síelőket. A biztosításnak mindig elsődleges prioritása van, bármilyen súlyosak is legyenek a sérülések. Semmit sem ér, ha a baleseti segítők a biztosítás hiánya miatt megsérülnek a mögöttük érkező síelőktől.

2. Elsősegély nyújtása

Feltétlenül nyújtson elsősegélyt a sérült személyeknek. Ügyeljen arra, hogy a sérült személyeket a lehető legmelegebben tartsa. Egy baleset sokkja télen könnyen életveszélyes kihűléshez vezethet.

3. Segítség hívása

Ha további segítségre van szükség, hívja a segélyhívót a 112-es európai segélyhívó számon. Csak akkor tegye le a telefont, ha a segélyhívó rögzítette az összes adatot, és a beszélgetés befejeződött. Ha telefonos riasztás nem lehetséges, akkor más módon kell segítséget hívni, amennyiben ez veszélytelenül lehetséges. Ha ez nem lehetséges veszélytelenül, akkor tanácsos a baleseti helyszínen maradni. Sérült személyeket csak a legvégső esetben szabad egyedül hagyni.

4. Bizonyítékok biztosítása

Biztosítson minden bizonyítékot. Csak akkor kezdje meg a bizonyítékok biztosítását, ha a baleset áldozatát Ön vagy más személyek ellátják.

5. Rendőrség értesítése

Ha Ön testi sértéssel járó balesetet okoz, köteles értesíteni a rendőrséget. A rendőrség értesítésének mindenképpen meg kell történnie, amint a legcsekélyebb gyanú is felmerül egy kisebb sérülésre – még akkor is, ha az áldozat ezt nem tartja szükségesnek. A rendőrség értesítésének elmulasztása a testi sértés okozója részéről bűncselekmény.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció

Bizonyítékok rögzítése síbaleset után

Biztosítson minden bizonyítékot. Ehhez a legjobb, ha mobiltelefonja kameráját használja fényképek és videók készítéséhez.

1. Személyes adatok rögzítése

Az FIS 10. szabálya kimondja, hogy minden pályahasználó, akár tanú, akár résztvevő, akár felelős, akár nem, baleset esetén meg kell adnia személyes adatait.

Első lépésként dokumentálja a balesetben érintett összes személyt, a tanúkat és a később érkezett segítőket is. A dokumentációhoz ideális esetben fényképezze le a személyek igazolványait vagy személyre szabott síbérleteit, vagy készítsen videót minden személyről, ahogy az illető megadja nevét, címét, telefonszámát és e-mail címét.

2. Baleseti jegyzőkönyv készítése

Síbaleset esetén a bizonyítékok rögzítéséhez a síbaleset dokumentálása szükséges:

1. Baleseti helyszín
2. Résztvevők
3. A baleset lefolyása
4. Sérülések
5. Anyagi károk
6. A tanúk pozíciója a baleset időpontjában
7. A tanúk elmondása
8. Egy elmenekült személy személyleírása (pl. baleset okozója)
9. Segítségnyújtások
10. További lefolyás

3. Ügyvéd értesítése

Testi sérüléssel járó balesetek esetén a rendőrség is vizsgálatot végez. Síbaleset áldozatai vagy okozói a rendőrségi kihallgatás előtt feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot ügyvédi irodánkkal.

Már a kihallgatás során elkövetett apró hibák is helyrehozhatatlan következményekhez vezethetnek a jövőjére nézve. Ezért általában az ügyvéd által írásban tett nyilatkozat a jobb választás, mint egy szóbeli kihallgatás előzetes jogi tanácsadás nélkül.

Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultáció