Szavatosság & Kártérítés

Irodánk szakszerűen képviseli Önt minden szavatossági és kártérítési jogvitában.

Sowohl Gewährleistungs- als auch Schadenersatzrecht wirken auf den ersten Blick sehr einfach, haben aber zahlreiche rechtliche Tücken. Zudem existiert eine Vielzahl von Rechtsprechung, die den eigentlich recht kurzen Gesetzestext in verschiedene Richtungen interpretiert und auslegt.

Szavatosság

Bizonyára Ön is ismeri a problémát: Egy ügyfél teljesen felháborodva felhívja Önt, azt állítja, hogy szolgáltatásában különféle hibák vannak, nem akarja (teljesen) kifizetni a munkadíját, és ingyenes javításokat követel Öntől.

Bár az ilyen helyzetek bosszantóak és jelentősen befolyásolják a napi működést, vállalkozóként semmilyen esetben sem szabad ellenőrizetlenül elfogadni az ilyen követeléseket.

Ha Ön ellenérték fejében nyújt szolgáltatásokat (például egy vállalkozási szerződés keretében), automatikusan szavatossági kötelezettsége keletkezik. Az Ön szavatossági felelőssége független a felróhatóságtól. Az „engem nem terhel semmilyen hiba” kifogással tehát nem kerülheti meg a szavatossági jogot.

Szavatossági kötelezettsége keretében lehetőség van a hiányzó rész javítására, pótlására vagy cseréjére. Ügyfelének tehát alapvetően nincs joga azonnal munkadíj-csökkentést követelni Öntől, vagy elállni a szerződéstől. Ha Ön teljesíti kötelezettségeit, alapvetően jogosult a teljes munkadíjra.

Ha mind a javítás, mind a csere lehetetlen, vagy aránytalanul nagy költséggel jár Önnek, akkor ügyfelének joga van a munkadíj csökkentését vagy – amennyiben nem csekély hibáról van szó – a szerződés felbontását (=elállás) kérni. Ez akkor is érvényes, ha Ön megtagadja a javítást vagy a cserét, azokat nem végzi el ésszerű határidőn belül, azok jelentős kellemetlenséggel járnak ügyfele számára, vagy az Ön személyében rejlő okok miatt elfogadhatatlanok ügyfele számára.

Kártérítés

Más forgatókönyv: Az Ön szolgáltatása kifogástalan (és ezért hibátlan a szavatossági jog értelmében), azonban Önnek baleset történik, és kárt okoz ügyfele tulajdonában. Ebben az esetben Önt terheli a felróhatóság – a szavatossági jog keretében fennálló felelősség kizárt. Ügyfelének sokkal inkább kártérítési igénye van.

A kártérítési igény jogi feltételei a következők:

• Kár

• Jogellenesség

• Okozati összefüggés

• Felróhatóság.

Ha ezen feltételek közül csak egy is hiányzik, nincs kártérítés.

Kár

A törvény kár alatt „olyan hátrányt ért, amelyet valakinek a vagyonában, jogaiban vagy személyében okoztak”. Ez a kárfogalom széleskörű, és a kézzelfogható, anyagi károk („törött csempe”) és az immateriális károk („becsület megsértése”) mellett magában foglal minden testi és lelki egészségkárosodást is.

Jogellenesség

A kárnak jogellenesnek kell lennie. A kár jogellenessége mindig kizárt, ahol igazoló okok állnak fenn. Az egyik legfontosabb igazoló ok a jogos védelem. Ez akkor áll fenn, ha az elkövető csak olyan védekezést alkalmaz, amely szükséges ahhoz, hogy elhárítson egy jelenlegi vagy közvetlenül fenyegető jogellenes támadást saját vagy más életére, egészségére, testi épségére, szabadságára vagy vagyonára.

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor a kártérítési igény – a kár bekövetkezésétől függetlenül – jogellenesség hiányában kizárt.

Okozati összefüggés

Egy (jogellenes) kár csak annak róható fel, akinek a cselekedete okozati összefüggésben állt a kár bekövetkezésével – más szóval: aki a kárt okozta. Teljesen érthető, ha most vállat vonva gondolja: „Ezek a jogászok – biztosan mindig egyértelmű, ki okozta a kárt…”

A gyakorlat azt mutatja, hogy ez nem így van. Különösen nagyobb építési projektek esetén gyakran még a bíróságon is hevesen vitatkoznak arról, hogy ki milyen kárt okozott állítólag.

Felróhatóság

A kártérítési igény legfontosabb feltétele a felróhatóság. Ez szándékosságra és gondatlanságra oszlik, utóbbi pedig enyhe és súlyos gondatlanságra tagozódik. Míg a szándékosság alatt – laikus nyelven szólva – a „tudatos” károkozás érthető (és így az átlagos vállalkozó esetében általában nem lesz gyakorlati relevanciája –) a gondatlan cselekvés éppen az építőiparban mindennapos.

Enyhe gondatlanság alatt olyan cselekedeteket értünk, amelyek során a kellő gondosságot ugyan figyelmen kívül hagyták, de ez egy hasonló helyzetben egy gondos emberrel is megtörténhetne. Ezzel szemben a súlyos gondatlanság ott kezdődik, ahol ez már nem áll fenn.

Ez a megkülönböztetés központi jelentőségű a kártérítési igény mértéke szempontjából. Ez enyhe gondatlanság esetén kisebb, mint súlyos gondatlanság esetén, súlyos gondatlanság esetén pedig kisebb, mint szándékosság esetén.

Minden világos?

Elvesztette a fonalat? Nem csoda. Mind a szavatossági, mind a kártérítési jog első pillantásra nagyon egyszerűnek tűnik, de számos jogi buktatót rejt. Emellett számos ítélkezési gyakorlat létezik, amely az egyébként meglehetősen rövid törvényszöveget különböző irányokba értelmezi és magyarázza.

Minél előbb, annál jobb

Felelősségi kockázatát már előzetesen minimalizálhatja. Rendelkezik-e biztosítékkal az alábbiak révén:

• professzionálisan elkészített (nem az internetről összeollózott) Általános Szerződési Feltételekkel (ÁSZF)?
• professzionális szerződések ügyfelekkel, beszállítókkal és együttműködő partnerekkel
• professzionális munkaszerződésekkel?
• egy korlátolt felelősségű társaság (Kft.)?

Ha ezen kérdések közül akár csak egyre is „igen is, meg nem is”, „nem”, „talán”, „nincs ötletem” stb. választ kell adnia, akkor itt az ideje, hogy felvegye velünk a kapcsolatot.

Jogbiztonság tanácsadás révén

A felelősségi jog minden területén az Ön kompetens partnerei vagyunk, és az első tanácsadástól a bírósági képviseletig mindig Ön mellett állunk. Hosszú éves műszaki tapasztalataink alapján különösen az építőiparban tevékenykedő vállalatok számára vagyunk a megfelelő választás.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció