A Törvényszék mint esküdtszéki és ülnöki bíróság az az ítélkezési forma, amelyet a legsúlyosabb és társadalmilag legérzékenyebb büntetőügyekben alkalmaznak. Itt nem egyetlen bíró, hanem egy többtagú bíróság dönt, amely hivatásos bírákból és laikus bírákból áll. Ez az összetétel megváltoztatja az egész eljárást, mert a bizonyítékok értékelése, a meggyőződés kialakítása és a bűnösség kérdése nemcsak jogilag, hanem társadalmilag is megítélésre kerül.

Ebben az ítélkezési formában magas büntetési tétellel járó bűncselekményekről, szexuális erőszakról, emberölésről, terrorizmusról, súlyos rablásról, milliós károkról és szervezett bűnözésről van szó. Aki ilyen bíróság előtt áll vádlottként, az nem egy normális büntetőbíró, hanem egy maximális beavatkozási intenzitású törvényszék előtt áll.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

A Törvényszék mint esküdtszéki és ülnöki bíróság hatásköre és ítélkezési formája

A Törvényszék mint esküdtszéki vagy ülnöki bíróság hatásköre kötelezően az elkövetett bűncselekményből adódik. Ezt a törvény írja elő, és sem a bíróság, sem az ügyészség nem befolyásolhatja. Amint egy bűncselekményi tényállás a törvényileg meghatározott bűncselekményi körök egyikébe tartozik, az eljárást ebben az ítélkezési formában kell lefolytatni. Ezzel a konkrét bűncselekmény vádiratával eldől, hogy a bűnösségről és a büntetésről egyetlen bíró vagy hivatásos bírákból és laikus bírákból álló kollégiumi bíróság dönt.

A Törvényszék mint esküdtszéki bíróság

Az esküdtszéki bíróság két részből áll. A törvényszéki tanács három hivatásos bíróból áll. Az esküdtszék nyolc esküdtből áll. Az esküdtek döntenek a bűnösség kérdéséről, míg a hivatásos bírák vezetik az eljárást, és a bűnösség megállapítása után határozzák meg a büntetést. Ezáltal az a kérdés, hogy egy személy bűnös-e, nemcsak jogilag, hanem társadalmilag is megítélésre kerül.

A Törvényszék mint ülnöki bíróság

Az ülnöki bíróságon a hivatásos bírák és az ülnökök együtt döntenek a bűnösségről és a büntetésről. Általában a bíróság egy hivatásos bíróból és két ülnökből áll. Különösen súlyos bűncselekmények esetén azonban a törvény kibővített összetételt ír elő, amelyben két hivatásos bíró és két ülnök vesz részt. Ez az ítélkezési forma ötvözi a jogi szakértelmet a lakosság igazságszolgáltatásban való részvételével.

Bűncselekményi hatáskör

A Törvényszék mint esküdtszéki vagy ülnöki bíróság hatásköre különösen súlyos bűncselekményekhez kapcsolódik. Ezek közé tartoznak többek között

• Emberölés
• súlyos rablás nagyon magas kárösszegekkel
• gyújtogatás és szándékos közveszély okozása
• Nemierőszak és kiskorúak súlyos szexuális bántalmazása
• Súlyos hivatali visszaélés és súlyos korrupciós bűncselekmények
• Súlyos pénzügyi bűncselekmények
• Terrorista egyesülés és szervezett bűnözés

Ha ilyen bűncselekményi tényállás áll fenn, az eljárást nem egyetlen bíró előtt lehet lefolytatni, hanem az arra kijelölt kollégiumi bíróság előtt kell tárgyalni.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Az összetételre vonatkozó igény és védelmi jogok

A bíróság törvényileg előírt összetétele központi védelmi jog. Az összetétel hibája azonban nem vezet automatikusan az ítélet hatályon kívül helyezéséhez. Az ilyen összetételi hiányosságot csak akkor lehet érvényesíteni, ha azt vagy az ügyészség már a vádiratban megemlíti, vagy a vádlott a vádirat elleni fellebbezési határidőn belül kifejezetten kifogásolja. Ha ez az igény elmarad, még egy objektíve hibás összetétel is gyakran gyógyultnak minősül.

Nemek szerinti összetételi szabályok szexuális bűncselekmények esetén

Szexuális bűncselekmények esetén a bíróságnak nemek szerint kiegyensúlyozottan kell összeállnia. Az esküdtszéki bíróságban legalább két esküdtnek, az ülnöki bíróságban legalább egy bírónak vagy egy ülnöknek a vádlott neméhez és a feltételezett sértett neméhez kell tartoznia. Ez az előírás biztosítja, hogy a nemi szférát érintő cselekményeket ne egyoldalúan ítéljék meg.

Esküdtek és ülnökök tevékenysége

Az ülnökök a főtárgyaláson teljes körűen gyakorolják a bírói hivatalt. A hivatásos bírákkal együtt egyenlő jogokkal döntenek a bűnösségről és a büntetésről, részt vesznek a teljes bizonyítékok értékelésében és minden tanácskozásban.

Az esküdtek csak abban a mértékben tevékenykednek, amelyet a büntetőeljárási törvény az esküdtszéki bíróságra előír. Központi feladatuk a bűnösség kérdésének eldöntése a törvényileg szabályozott kérdésfeltevési eljárásban. A hivatásos bírák ezután ezen az alapon határozzák meg a jogi következményeket.

Az esküdtek és ülnökök kiválasztására, kinevezésére és részvételére vonatkozó jogi feltételeket az 1990. évi esküdtszéki és ülnöki törvény szabályozza.

Esküdtek és ülnökök feltételei

Az esküdt vagy ülnök tisztsége tiszteletbeli tisztség és állampolgári kötelesség. Ez a lakosság törvényileg előírt részvétele az igazságszolgáltatásban. Csak osztrák állampolgárok nevezhetők ki, akik 25 és 65 év közöttiek, egészségileg képesek egy tárgyalást követni, és megfelelően beszélik a bíróság nyelvét.

A tisztségből kizártak többek között azok a személyek, akiknek nem törölték a bírósági elítélését, akik ellen folyamatban van súlyos büntetőeljárás, valamint az igazságszolgáltatás és bűnüldözés tagjai, különösen bírák, ügyészek, ügyvédek, közjegyzők, rendőrök és az igazságügyi igazgatás munkatársai. Azok a személyek sem nevezhetők ki, akiknek nincs fő lakóhelyük Ausztriában.

Elnöklés, tanácskozás és szavazás

Minden esküdtszéki és ülnöki bíróságban egy hivatásos bíró elnököl. Ő vezeti a tárgyalást, a tanácskozást és a szavazást, és meghatározza a kérdések megfogalmazását, amelyekről az esküdtek és ülnökök szavaznak.

Minden döntés előtt tanácskozásra kerül sor. Először az esküdtek és ülnökök adják le szavazatukat, majd a hivatásos bírák, az elnök pedig utoljára szavaz. A tartózkodás elvileg megengedhetetlen.

Ezek a szabályok közvetlenül a büntetőeljárási törvényből erednek, és egyformán kötik az esküdteket, ülnököket és hivatásos bírákat.

A bíróság szótöbbséggel hozza meg döntéseit. Szavazategyenlőség esetén a bíróság a vádlottra kedvezőbb véleményt választja. A büntetőeljárási törvény 32. § (1) bekezdése szerinti ülnöki bíróságban az elnök szavazata megakadályozza, hogy a bíróság a vádlottra hátrányos bűnösségi döntést hozzon.

Döntések a főtárgyaláson kívül

Még ha a főtárgyaláson esküdtszéki vagy ülnöki bíróság is dönt, a nyomozati eljárás ellenőrzése egyetlen bíró hatáskörébe tartozik. Az elnöklő hivatásos bíró egyedül dönt az előzetes letartóztatásról, a házkutatásokról, a lefoglalásokról, a telefonlehallgatásokról, az iratbetekintésről és a nyomozati intézkedések megengedhetőségéről. Ezzel az egész nyomozati nyomás már a főtárgyalás előtt bírósági ellenőrzés alatt áll.

Fellebbezési út

A Törvényszék ezekben az eljárásokban az egyetlen tényállási fokozat. Az egész bizonyítási eljárás kizárólag ott zajlik. Az ítélet ellen semmisségi panasz nyújtható be a Legfelsőbb Bírósághoz és fellebbezés az Fellebbviteli Bírósághoz. A Legfelsőbb Bíróság jogi hibákat és eljárási hiányosságokat vizsgál, az Fellebbviteli Bíróság pedig a büntetés mértékét és a jogi következményeket. A bűnösség kérdését a fellebbezési fokon nem állapítják meg újra.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Az ügyvédi képviselet előnyei az Ön számára

A Törvényszék előtti büntetőeljárás esküdtszéki vagy ülnöki bíróságként az állami büntetőhatalom legintenzívebb formája. A büntetési tételek magasak, az alapjogokba való beavatkozások masszívak, és sok döntő irányváltás már jóval a főtárgyalás előtt megtörténik.

Az ügyvédi védelem hozzájárul ahhoz, hogy

• a törvényileg előírt ítélkezési forma ellenőrzésre kerüljön,
• az esetleges összetételi hibákat felismerjék és határidőn belül orvosolják,
• a hatáskört ne fogadják el ellenőrizetlenül,
• a bizonyítási eljárás strukturáltan történjen, és ne az ügyészség egyoldalúan határozza meg,
• a nyilatkozatok és beismerések megfontoltan történjenek, és később ne legyenek hátrányosak,
• a jogorvoslati lehetőségeket már a kezdetektől figyelembe vegyék.

Különösen az esküdtszéki vagy ülnöki bíróságok előtti eljárásokban nemcsak a bűncselekményi tényállás határozza meg az eredményt, hanem elsősorban a védelem minősége, hogy egy eljárás uralható marad-e, vagy ellenőrizhetetlenné válik-e. Ezekben az ítélkezési formákban a bíróság és a laikus bírák olyan meggyőződéseket alakítanak ki, amelyeket később aligha lehet korrigálni. Ezért a korai és strukturált védelem központi szerepet játszik.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

GYIK – Gyakran Ismételt Kérdések

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció