Elkobzás
Elkobzás
A Büntető Törvénykönyv 26. §-a (StGB) veszélyelhárítási intézkedést rendel el. A bíróság a tárgyat érinti, nem a személyt: elvonja a bűncselekményi eszközöket és termékeket, ha azok különleges jellege további bűncselekmények elkövetését segíti elő. Az intézkedés nem feltételez bűnösségi ítéletet; döntő az alapbűncselekmény és a bűncselekményre való alkalmasság. A jogosult elkerülheti az elkobzást, ha megbízhatóan megszünteti a veszélyes tulajdonságot.
Az elkobzás a Büntető Törvénykönyv 26. §-a (StGB) alapján lehetővé teszi a bíróság számára, hogy olyan tárgyakat vonjon ki a forgalomból, amelyek bűncselekményt tettek lehetővé, könnyítettek meg vagy hoztak létre. A cél a megelőzés: a veszélyes vagy bűncselekményre alkalmas dolgok ne segítsék elő a jövőbeni bűncselekményeket.
Alapelv
Egy alapbűncselekmény képezi a kiindulópontot. Az érintett tárgy bűncselekménnyel kapcsolatosan áll kapcsolatban: vagy az elkövető használta az elkövetés során, arra szánta, vagy a bűncselekmény hozta létre. Ezenkívül a törvény különleges jelleget ír elő, amely valószínűvé teszi a jövőbeni bűncselekményeket. A bíróság megállapítja ezeket a tényeket és indokolja, miért szükséges a beavatkozás.
Feltételek
Feltétel egy alapbűncselekmény, azaz egy büntetéssel fenyegetett cselekmény megléte.
A tárgyat fel kellett használni a bűncselekményhez, arra szánták, vagy a bűncselekmény hozta létre.
Elegendő, ha ez az összefüggés objektíven fennáll; elítélés nem szükséges.
Az intézkedés akkor is lehetséges, ha bűnösséget kizáró okok, személyes büntethetőséget kizáró okok vagy elévülés áll fenn.
Ezzel biztosítható, hogy a veszélyes tárgyak büntetőeljárás kimenetelétől függetlenül is elkobozhatók legyenek.
Eltekintés
A jogalkotó egy kíméleti lehetőséget biztosít: a jogosult lehetőséget kap arra, hogy eltávolítsa a veszélyes tulajdonságot, és ezzel elkerülje az intézkedést. Ha egy érintetlen személynek jogai vannak a tárgyhoz, a bíróság csak akkor rendeli el az elkobzást, ha ez a személy nem nyújt garanciát a jogszerű használatra.
Különleges jelleg
Az elkobzás feltételezi, hogy a tárgy jellege miatt veszélyt jelent további bűncselekmények elkövetésére.
Ez a kritérium az úgynevezett bűncselekményre való alkalmasságra vonatkozik:
Egy tárgyat el kell kobozni, ha annak felépítése, funkciója vagy használhatósága elősegíti bűncselekmények elkövetését.
Példák: fegyverek, manipulált eszközök, büntetendő tartalmú adathordozók vagy speciálisan adaptált szerszámok. Ha a veszélyes tulajdonságot megszüntetik, például tiltott adatok törlésével vagy tiltott eszközök eltávolításával, a bíróságnak el kell tekintenie az elkobzástól.
Gyakorlati példák
A gyakorlatban jelentős különbségek mutatkoznak az elkobzás alkalmazásában.
Így a bíróság elutasította egy zsebkés elkobzását, mert nem lehetett olyan különleges jelleget megállapítani, amely további bűncselekmények elkövetésének veszélyére utalt volna.
Másként döntött egy büntetőjogilag releváns tartalmú adathordozó esetében: ebben az esetben az elkobzást indokoltnak ítélték, mert a tárgy jellege szerint alkalmas volt további bűncselekmények elkövetésére.
A jogosultnak azonban lehetőséget biztosítottak arra, hogy a veszélyes jelleget az érintett adatok törlésével megszüntesse. Ezzel szemben olyan szerszámok vagy gépek esetében, amelyek a mindennapi életben vagy a szakmai környezetben is jogszerűen használhatók, általában nem rendelnek el elkobzást, mert nem áll fenn konkrét veszély büntetendő cselekmények elkövetésére.
Eljárásjogi szempontok
Az elkobzást kifejezetten ki kell mondani az ítéletben.
Puszta feltételezés vagy vélelem nem elegendő; a bíróságnak meg kell állapítania a tényleges feltételeket. Az intézkedés önállóan is elrendelhető,
ha nem üldöznek meghatározott személyt, például ismeretlen vagy elhunyt elkövetők esetén.
Az elkobzásról szóló döntés a büntetés kiszabásának része, és jogorvoslattal megtámadható.
Viszony más intézkedésekhez
Az elkobzást el kell határolni a vagyonelkobzás egyéb eszközeitől.
Míg a vagyonelkobzás jogellenesen szerzett vagyontárgyakra vonatkozik
és a kiterjesztett vagyonelkobzás ismeretlen eredetű vagyont érint,
az elkobzás kizárólag magának a tárgynak a veszélyességére vonatkozik.
Tehát nem büntető, hanem biztosító hatású.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.
Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.
Irodánk:
- megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
- elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
- gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
- támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
- védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“
