Tartalomjegyzék
Bizonyos körülmények között egy versenyjogi jogsértés kártérítési igényt is vonhat maga után. Azonban ehhez a jogosultnak bizonyítania kell, hogy a kárt a kötelezett tisztességtelen piaci magatartása okozta.
Milyen károk téríthetők meg?
Tényleges kár
Olyan károk téríthetők meg, amelyek vagyoni érték sérelmét vagy megsemmisülését jelentik, vagy abból erednek, hogy a károsultnak a károkozással összefüggő kiadásokat kell teljesítenie.
Elmaradt haszon
Az elmaradt haszon is megtéríthető a kártérítési igény segítségével. Ennek mértékét az határozza meg, hogy a jogosult a dolgok rendes menete szerint milyen hasznot ért volna el.
Ebben az esetben már egy jövedelemszerzési lehetőség elvesztése is a megtérítendő károk közé tartozhat.
Elszenvedett sérelem és egyéb személyes hátrányok
Nem vagyoni károk – olyan károk, amelyeket nem vagyoni érték sérelme okoz, hanem egyéni jogi érdek, például a személyiségi jog, a testi épség, a becsület, a jó hírnév stb. megsértése vált ki – szintén megtérítendők, ha különleges körülmények állnak fenn.
Ez – röviden szólva – akkor áll fenn, ha súlyos sérelmekről van szó, vagy a jogosult társadalmi megbecsülése különösen súlyosan sérül. Egy versenytárs magatartása miatti egyszerű bosszúság tehát nem elegendő.
További feltételek
Okozati összefüggés és adekváció
A versenytárs versenyjogi jogsértése, amelyet a jogosult kifogásol, okozati összefüggésben kell, hogy álljon az általa elszenvedett kárral.
E tekintetben őt terheli a bizonyítási teher.
Továbbá nem eshet kívül a mindennapi élettapasztalaton, hogy egy ilyen jogsértés éppen ehhez a kárhoz vezetett. A károkozó cselekmény tehát nem lehetett csupán rendkívüli körülmények láncolata révén a kár feltétele. (Adekváció)
Jogellenesség
A kár megtérítésének további feltétele, hogy a kötelezett magatartása ténylegesen jogellenes volt.
Egy magatartás egyszerűen jogellenes, ha az a versenyjogban törvényileg rögzített tényállásokat sérti.
Felróhatóság
Az abbahagyási és az eltávolítási igénnyel ellentétben a kártérítési igény a kötelezett felróhatóságát feltételezi.
A felróhatóság alapvetően gondatlan vagy szándékos cselekmény esetén fennáll.
A versenyjogi kártérítési igény keretében általában elegendő a károkozó magatartás tekintetében a csekély gondatlanság. Csak egyes, törvényileg szabályozott esetekben szükséges a szándékos jogsértő cselekmény.
Ha a károkozót figyelmeztetik cselekményének jogellenességére egy felszólítással, és ennek ellenére sem hagyja abba azt, ezáltal felróhatóság alapozható meg.
Aktív perbeli legitimáció – Ki jogosult keresetet indítani?
Aki kártérítési igényt érvényesíthet, a versenyjogi kártérítési igény tekintetében nincs kifejezetten szabályozva a törvényben.
- Versenytársak elsősorban kártérítésre jogosultak.
- Fogyasztók?
A jogi helyzet a fogyasztó közvetlen érintettsége esetén még vitatott.
A fogyasztóknak alapvetően a törvény nem biztosít egyéni igényt. Mivel azonban a versenyjog – bár lényegében a versenytársak egymás közötti védelmét szolgálja – a fogyasztókat is védeni hivatott, a joggyakorlat egyedi esetekben, a fogyasztók közvetlen érintettsége miatt, kivételesen nekik is saját kártérítési igényt biztosított.
Németországban a törvényt most e tekintetben reformálni fogják.
Passzív perbeli legitimáció – Ki a kártérítésre kötelezett?
- A közvetlen elkövető, aki a kárt felróhatóan okozta
- Az, aki a jogsértést lehetővé tette vagy elősegítette – azaz a tettestársak, felbujtók és segítők
- A vállalkozás tulajdonosai felelősek a működésükben részt vevő személyek cselekedeteiért.
Mikor évül el az igény?
A versenyjogi kártérítési igény három év alatt évül el.
