Büntetés szigorítása visszaesés esetén
Büntetés szigorítása visszaesés esetén
A Btk. 39. § szabályozza a minősített visszaesés esetén alkalmazandó büntetés szigorítását. A törvény előírja, hogy az elkövetőnek már két korábbi elítélése legyen olyan cselekmények miatt, amelyek ugyanazon káros hajlamon alapulnak, és hogy ezeket a büntetéseket legalább részben letöltötték (ideértve az előzetes letartóztatás beszámítását is). Ha az elítélt elkövető a 19. életévének betöltése után ismét ilyen cselekményt követ el, a szabadságvesztés vagy pénzbüntetés törvényi felső határa alapvetően felével emelkedik, de legfeljebb húsz év szabadságvesztésre. A Btk. 39. § (2) bekezdése határidőket állapít meg, amelyek lejártát követően a korábbi büntetések figyelmen kívül maradnak.
A Btk. 39. § lehetővé teszi a bíróság számára, hogy a kiszabható büntetés felső határát felével megemelje, ha az elkövető a 19. életévének betöltése után ismét ugyanazon káros hajlamból követ el bűncselekményt, és korábban már kétszer elítélték ilyen cselekmények miatt szabadságvesztésre.
Alapelv
A Btk. 39. § célja, hogy szigorúbban szankcionálja a makacs, egy bizonyos káros hajlamon alapuló bűnelkövetői magatartást. A rendelkezés ott szigorítja a büntetési keretet, ahol a visszaesés veszélye és a bűnözői hajlam tartóssága különösen nyilvánvaló.
Az alkalmazás feltételei
- Az elkövetőt már kétszer elítélték olyan cselekmények miatt, amelyek ugyanazon káros hajlamon alapulnak.
- Ezeket a korábbi büntetéseket legalább részben le kellett tölteni. Ide tartoznak azok az időszakok is, amelyek az előzetes letartóztatás beszámításával letöltöttnek minősülnek.
- Az elkövető az új cselekményt a 19. életévének betöltése után követi el.
- A (2) bekezdés szerinti határidők nem érvényesülhetnek: egy korábbi büntetés figyelmen kívül marad, ha annak letöltése óta több mint öt év telt el (különösen súlyos, legalább tíz évvel fenyegetett bűncselekmények esetén tíz év). Felfüggesztett ítéletek esetén a határidő csak az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik.
A bíróság megállapítja azokat a tényeket, amelyek alátámasztják ezeket a feltételeket, és a büntetés kiszabása keretében dönt az alkalmazhatóságról.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációJogkövetkezmény
Ha a bíróság megállapítja a feltételek fennállását, a kiszabható büntetés felső határát felével megemeli; azonban az időbeli maximális büntetés 20 évben korlátozott marad. A 39. § keretmódosító hatású: A konkrét büntetés mértéke az újonnan meghatározott felső határon belül a bíróság mérlegelési jogkörében marad.
Példák az „ugyanazon káros hajlamra” (Szemléltetés)
- Ismétlődő vagyon elleni bűncselekmények (pl. azonos mintázatú többszörös lopások),
- ismételten személyek ellen irányuló erőszakos bűncselekmények hasonló elkövetési móddal,
- többszörösen elkövetett, hasonló jellegű szexuális bűncselekmények.
A bíróság dönti el, hogy egy hajlam azonos jellegű-e a bűncselekmény indítékai, elkövetési módjai és az összkép alapján.
Más rendelkezésekkel való viszony
A Btk. 39. § a büntetés kiszabásának általános szabályai, valamint a különös súlyosító és enyhítő körülmények mellett érvényesül. A visszaesést megalapozó tények egyidejűleg súlyosító körülményként is értékelhetők; a bíróságnak azonban el kell kerülnie a megengedhetetlen kettős értékelést, és a mérlegelést érthetően meg kell indokolnia.
Gyakorlat és bírósági felülvizsgálat
A bíróság elvégzi a feltételek teljesítéséhez szükséges tényállás-megállapításokat, és azokat az ítéletben dokumentálja. A 39. § alkalmazása a büntetés kiszabása keretében mérlegelési jogkörben hozott döntés marad; hibás tényállás-megállapítások vagy a határidők elbírálásában elkövetett jogi hibák fellebbezési és felülvizsgálati okot szolgáltatnak.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Rückfallrecht verschärft den Strafrahmen, wenn die Taten ein persistentes Gefährdungspotential zeigen; es ist ein Instrument zur Abwehr wiederholter Straffälligkeit, nicht zur pauschalen Bestrafung“
Jogorvoslat az alkalmazás ellen
Aki a 39. § alkalmazását jogellenesnek tartja, annak a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásban kell kifogásolnia a formai vagy anyagi hibákat. A jogállami ellenőrzés különösen azt vizsgálja, hogy a korábbi elítélések megfelelnek-e a törvényben előírt jellemzőknek, és hogy a határidőkre vonatkozó szabályokat helyesen alkalmazták-e.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.
Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.
Irodánk:
- megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
- elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
- gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
- támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
- védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“
