A büntetés kiszabásának általános elvei

A büntetés kiszabásának általános elvei

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 32. §-a tartalmazza a büntetés kiszabásának elveit az osztrák büntetőjogban. Konkretizálja az alkotmányos bűnösségi elvet, és hidat képez egy bűncselekmény absztrakt büntetési kerete és az egyedi eset konkrét büntetése között.
A norma kötelezi a bíróságot, hogy a súlyosbító és enyhítő körülményeket egymással szemben mérlegelje, vegye figyelembe az elkövető személyiségét és a büntetés életére gyakorolt következményeit, és biztosítsa, hogy a büntetés se túlzottan szigorú, se elbagatellizáló ne legyen.
Ezzel a büntetés igazságos egyensúlyt teremt a cselekmény jogellenessége, az elkövető bűnössége és a társadalmi felelősség között.

A büntetés kiszabása az ítélet azon része, amelyben a bíróság meghatározza a büntetés mértékét és fajtáját. Mérce kizárólag az elkövető bűnössége, és nem a közérdek, nem a cselekmény következményeinek véletlenje. A Büntető Törvénykönyv (StGB) 32. §-a kötelezi a bíróságot, hogy minden büntetést egyedileg és a bűnösségnek megfelelően határozzon meg.

Alapelv

Az elkövető bűnössége a büntetés kiszabásának egyedüli alapja. A bíróságnak azt a büntetést kell kiszabnia, amely megfelel a cselekmény jogellenes tartalmának és a személyes felelősségnek.
Ennek során figyelembe veszi a kár súlyosságát, a kötelezettségszegés mértékét, a cselekmény előkészítését és tervezését, valamint a végrehajtás módját. Minél megfontoltabb és kíméletlenebb a cselekmény, annál szigorúbb a büntetés.

Az osztrák büntetőjog elutasítja a merev büntetési sémákat. Minden büntetést egyedileg kell kiszabni és indokolni.

Súlyosbító és enyhítő körülmények mérlegelése

A súlyosbító és enyhítő körülmények a büntetés kiszabásának központi elemei. Nem használhatók fel kétszeresen, ha már a tényállásban is szerepelnek.

Súlyosbító körülmények többek között:

• Többszörös bűncselekmény elkövetése vagy ismétlés,
• különös kíméletlenség vagy brutalitás,
• tervszerű előkészítés,
• önző indítékok,
• közöny a jogilag védett értékek iránt.

Enyhítő körülmények többek között:

• Beismerés vagy bűnbánat,
• hosszú eljárási idő,
• eddigi feddhetetlenség,
• Kártérítés, megbánás vagy közreműködés a felderítésben,
• Cselekvés különleges személyes szükséghelyzetben.

Ezen tényezők súlyozása a bíróság mérlegelési jogkörébe tartozik, de mindig érthetően indokolni kell.

A személyiség és a társadalmi következmények jelentősége

A bíróság köteles figyelembe venni a büntetés hatásait az elkövető jövőbeli életére is.
Meghatározó, hogy a büntetés lehetővé teszi-e és hogyan a társadalmi reintegrációt.
A cél nem a megtorlás, hanem egy olyan büntetés, amely a jogkövető magatartásra ösztönzi az elkövetőt anélkül, hogy tartósan kiszorítaná a társadalomból.

A büntetés szigorúsága

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 32. §-ának 3. bekezdése objektív kritériumokat sorol fel a büntetés szigorúságára vonatkozóan. A büntetés annál szigorúbb,

• minél nagyobb az okozott kár vagy veszély,
• minél több kötelezettséget sértettek meg,
• minél alaposabban megfontolták vagy előkészítették a cselekményt,
• minél kíméletlenebbül hajtották végre,
• és minél kevesebb óvatosság állt útjában.

Ezzel biztosítani kell, hogy a büntetés megfeleljen a cselekmény cselekményi jogellenességének és szándékbeli jogellenességének egyaránt.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Gerechtigkeit entsteht nicht durch Härte, sondern durch die Abwägung von Tat, Schuld und menschlicher Verantwortung.“

Gyakorlati példák

1. példa – Ismételt vagyon elleni bűncselekmények:
Egy vádlott több hasonló csalási esetet követ el. A bíróság a többszörös bűncselekmény elkövetését súlyosbító körülményként veszi figyelembe, és jelentős szabadságvesztést szab ki, mivel a kitartó bűnözés fokozott veszélyt mutat.

2. példa – Beismerés és jóvátétel:
Egy elkövető teljes mértékben megtéríti az okozott kárt, és hiteles beismerő vallomást tesz. A bíróság ebben súlyos enyhítő körülményeket lát, és jelentősen csökkenti a szabadságvesztést.

3. példa – Súlyos erőszakos bűncselekmény:
Kiskorúak elleni szexuális bűncselekmény esetén hosszú szabadságvesztést szabnak ki, hogy tükrözze a cselekmény magas jogellenes értékét és a súlyos társadalmi zavaró hatást.

4. példa – Túlzottan hosszú eljárási idő:
Egy eljárás sok éven át húzódik anélkül, hogy a vádlott ezért felelős lenne. Ez a túlzott időtartam enyhítő hatással van a büntetés mértékére.

Kettős értékelés tilalma

A kettős értékelés tilalma védelmet nyújt ugyanazon körülmény miatti kettős terhelés ellen.
Ha egy jellemző, mint például a „többszörös bűncselekmény elkövetése”, már egy büntetőjogi norma szövegében súlyosbító tényezőként szerepel, akkor a büntetés kiszabásakor nem értékelhető újra súlyosbító körülményként.
Az ellene való vétés semmisségi okot képez a Büntetőeljárási Törvénykönyv (StPO) 281. § (1) bekezdés 11. pontjának harmadik esete szerint.

Viszony a prevencióhoz és a büntetés céljához

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 32. §-a egyértelművé teszi, hogy a büntetések nem csupán általános megelőző hatásúak lehetnek.
Elsősorban az egyéni bűnösség igazságos szankcionálását szolgálják (speciális prevenció mint következmény, nem cél).
A bíróságnak egyensúlyt kell teremtenie az elrettentés, a reszocializáció és a bűnösségnek való megfelelés között.
Ezzel az osztrák büntetőjog az emberre fókuszál, és nem csupán a büntetés szigorára.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.

Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.

Irodánk:

• megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
• elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
• gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
• támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
• védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“

Gyakran Ismételt Kérdések – GYIK