Szabadságvesztés kiszabása huszonegy év alatti személyekre
Szabadságvesztés kiszabása huszonegy év alatti személyekre
A Btk. 36. §-a szabályozza a szabadságvesztés kiszabását azokra a fiatal felnőttekre, akik a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be a 21. életévüket. Rájuk a fiatalkorúak büntetőjogi törvényének különleges büntetési tételei vonatkoznak a JGG 19. §-a szerint.
Ezzel elismerik, hogy a fiatalok gyakran még fejlődésben vannak, és érettségük, belátásuk és felelősségtudatuk nem felel meg teljes mértékben egy felnőttének.
A törvény enyhébb büntetés kiszabását teszi lehetővé a 21 év alatti személyek számára, ha viselkedésük és személyiségük még a fiatalkori fejlődés tipikus jegyeit mutatja.
Alapelv
Az osztrák büntetőjog önállóan kezeli a fiatal felnőtteket a túlzott büntetések elkerülése érdekében. A Btk. 36. §-a kifejezetten hivatkozik a JGG 19. §-ára, amely kimondja, hogy a bíróságok a 21 év alatti személyekkel szemben főszabály szerint nem szabhatnak ki 15 évet meghaladó szabadságvesztést.
Csak különösen súlyos bűncselekmények, például testi sértés, szexuális bűncselekmények vagy terrorista szervezetekben való részvétel esetén lehet a büntetés akár 20 év is. A bíróságnak minden esetben vizsgálnia kell, hogy a cselekmény és az elkövető személyisége még tipikus fiatalkori vonásokat mutat-e.
Jelentőség
A szabályozás célja annak biztosítása, hogy a fiatal felnőttek ne kapjanak ugyanolyan büntetési keretet, mint a teljesen kifejlett elkövetők, ha érettségük még korlátozott. Ez egyfajta híd a fiatalkorúak büntetőjoga és a felnőtt büntetőjog között.
E szabályozás célja, hogy a büntetést az elkövető tényleges fejlettségi szintjéhez igazítsa. Aki 19 évesen érzelmi vagy éretlen helyzetben cselekszik, kisebb személyes felelősséget visel, mint egy tapasztalt felnőtt, aki tudatosan irányítja cselekedeteit.
Így a bíróság fenntartja a bűnösség elvét, azáltal, hogy a büntetést az egyéni bűnösség, és nem csupán a külső tényállás alapján szabja ki.
Válassza ki az időpontot most:Ingyenes első konzultációGyakorlati alkalmazás
A bírósági gyakorlatban a személyes érettségi szint központi szerepet játszik. A bíróság szakvéleményeket, iskolai végzettséget, társadalmi integrációt és életkörülményeket vesz figyelembe annak megítéléséhez, hogy a fiatalkorúak büntetőjogi törvényének rendelkezései alkalmazandók-e.
Büntetés enyhítése lehetséges, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetésekor még nem rendelkezett felnőtt érettséggel, vagy fejlődésében akadályozott volt. Ekkor olyan körülményeket is figyelembe vesznek, mint a stabil életvitel, a szakmai kilátások vagy a jogellenesség belátása.
A 21 éves korhatár szigorú jogi korlát. Döntő a bűncselekmény elkövetésének időpontjában fennálló életkor, nem az ítélet meghozatalakor.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Für Verteidiger und Gerichte ist die genaue Altersbestimmung und Beurteilung der Reife entscheidend. Schon wenige Monate können bestimmen, ob § 36 StGB anwendbar ist.“
A JGG 19. §-ának központi szabályai
Mielőtt megértenénk a fiatal felnőttek büntetési kereteit, tudnunk kell, hogy a fiatalkorúak büntetőjogi törvénye, a JGG 5. §-a általánosságban hogyan kezeli a büntetéseket.
A fiatalkorúak büntetőjoga nem elsősorban a büntetés, hanem a nevelés és a visszailleszkedés gondolatát követi. Ezért a büntetési keretek jelentősen alacsonyabbak az általános büntetőjoghoz képest.
Fiatalkorúak esetében a súlyos szabadságvesztéseket enyhébbek váltják fel:
- Az életfogytiglani szabadságvesztést 1 és 15 év közötti büntetés váltja fel, ha a fiatalkorú 16 év feletti.
- Ha 16 évnél fiatalabb, a maximális büntetés 10 év.
- Minden más büntetési tétel is felére csökken a fiatalkorúak büntetőjogában, és a törvényi minimum megszűnik.
Ezek az értékek iránymutatásul szolgálnak, amikor a JGG 19. §-át alkalmazzák a 21 év alatti fiatal felnőttekre.
A JGG 19. §-a konkrétan a következőket szabályozza a fiatal felnőttekre vonatkozóan:
- Maximális büntetés: Szabadságvesztés legfeljebb 15 évig minden olyan bűncselekmény esetén, amely nem tartozik a 4. bekezdés kivételei alá.
- Minimális büntetés: Megfelel a fiatalkorúakra vonatkozó, a JGG 5. §-a szerinti büntetési alsó határoknak, azaz általában jelentősen az általános minimális büntetések alatt van.
- Kivételek: Különösen súlyos bűncselekmények, mint például emberölés, súlyos szexuális bűncselekmények, terrorista részvétel vagy szervezett bűnözés esetén az általános büntetési tételek maradnak érvényben, legfeljebb 20 év szabadságvesztés.
- Összevont cselekmények: Ha egy személy a 21. születésnapja előtt és után is követett el bűncselekményeket, a büntetést a fiatal felnőttekre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg, amennyiben a cselekmények súlypontja a 21. életév előtt volt.
Ezek a szabályozások célja, hogy megakadályozzák, hogy a fiatalkori hibák életre szóló következményekkel járjanak. A büntetésnek az elkövető fejlettségi szintjének és tényleges érettségének kell megfelelnie, és nem csupán a külső tényállásnak.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.
Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.
Irodánk:
- megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
- elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
- gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
- támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
- védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“
