Haláleseti ajándékozás

A haláleseti ajándékozás egy kétoldalú ajándékozási szerződés, amelyet már életében megkötnek. Az ajándékozó kötelezi magát, hogy a megajándékozottnak egy bizonyos tárgyat csak a halála után ingyenesen átruház. Addig az ajándékozó megtartja a teljes rendelkezési jogot.

A végrendelettel ellentétben ez a rendelkezés nem egyoldalúan visszavonható. A megajándékozott a szerződés megkötésével egy érvényesíthető igényt szerez, amely csak a halállal válik esedékessé. Öröklés esetén nem örökösnek, hanem hagyatéki hitelezőnek minősül.

A haláleseti ajándékozás jogszabályi alapja

A haláleseti ajándékozás az osztrák öröklési jogban 2017 óta kifejezetten szabályozott. A § 603 ABGB szerint egy élők között alapított, de halasztó feltételhez kötött jogügyletről van szó.

Ahhoz, hogy egy ilyen ajándékozás érvényes legyen, a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• Szerződés elfogadással: Szükséges az ajándékozó és a megajándékozott közötti akaratmegegyezés.
• Közjegyzői okirat formája: Az egész szerződés – beleértve az elfogadást is – közjegyzői okiratba kell foglalni. A későbbi szerződésmódosítások is közjegyzői okirati formát igényelnek.
• Nincs visszavonási fenntartás: Az ajándékozó nem tarthat fenn általános visszavonási jogot. Egy szerződéses elállási záradék érvénytelenné teszi az ajándékozást.

Ha ezek a feltételek teljesülnek, akkor egy jogilag kötelező vagyonjuttatásról van szó, amely automatikusan a halálesettel válik hatályossá.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Joghatások a halál előtt

A kötelező hatály ellenére az ajándékozó marad az ígért dolog tulajdonosa, és azt alapvetően továbbra is használhatja, pl. bérbe adhatja vagy hasznosíthatja. Azonban nem tehet semmit, ami meghiúsítja a szerződés teljesítését, például elajándékozhatja vagy eladhatja a tárgyat. Ha mégis harmadik fél részére történik rendelkezés, a megajándékozottnak kártérítési igénye keletkezik a hagyaték ellen.

Joghatások a halál után

Az ajándékozó halálával válik esedékessé a kötelezettség: A megajándékozottnak most már érvényesíthető kiadási igénye van. Nem kell örökösnek lennie, hanem a szerződést a halotti anyakönyvi kivonattal együtt felhasználhatja pl. az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés kérelmezésére.

Fontos: A tárgy a hagyaték része marad, és terhelhető adósságokkal. Az örökhagyó hitelezői elsőbbséget élveznek. A megajándékozottnak ezért meg kell várnia, hogy a hagyaték elegendő-e az igényének kielégítésére.

Kötelesrész joga és a „szabad negyed”

A haláleseti ajándékozásokra is érvényes: Az örökhagyó nem rendelkezhet teljes vagyonával. A törvény szerint egy negyednek kötetlennek kell maradnia, az úgynevezett „szabad negyednek”. Ez a kötelesrészre jogosultak védelmét szolgálja.

Ha ezt a minimális mértéket alulmúlják, az örökösök megtámadhatják az ajándékozást. A megajándékozottnak bizonyos körülmények között részeket kell kiadnia. Ezenkívül a juttatás beszámítódik a kötelesrész-igényekbe. Az ajándékozás időpontjától függően akár teljes egészében is.

Ajándékozás tárgya

Az ajándékozás tárgya lehet bármely forgalomképes dolog, amennyiben az gazdasági értékkel bír. Ez magában foglalja mind a testi, mind a nem testi dolgokat. Például készpénz, bútorok, fotóalbumok vagy vállalati részesedések ajándékozhatók.

Mindig fenn kell állnia az ajándékozási szándéknak. Ha valaki kötelezettség alapján ad át valamit, az nem minősül ajándékozásnak.

A haláleseti ajándékozás ingatlan-nyilvántartási bejegyzése

A haláleseti ajándékozás önmagában nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel nincs külön bejegyzési forma erre a szerződéstípusra.
Nem megengedett az ingatlan-nyilvántartásba való tulajdonjog-korlátozásra vonatkozó megjegyzés sem. Ez azt jelenti: A megajándékozottnak az ajándékozó halála előtt nincs ingatlan-nyilvántartási védelme.

Kihatás a kötelesrész-igényekre

A haláleseti ajándékozás a kötelesrész számításánál úgy kezelendő, mint egy más halál esetére szóló juttatás. Ez azt jelenti:

• Beszámítás: Az ígért juttatás fiktíven hozzáadódik a hagyatékhoz, mintha a halál időpontjában történt volna.
• A kötelesrész csökkentése: Ha az örökhagyó az ajándékozással túllépte a „szabad negyedet”, az kötelesrész-sértésekhez vezethet.
• Kötelesrészbe való beszámítás: Az ajándékozott dolog értékét le kell vonni a megajándékozott kötelesrész-igényéből, ha ő maga is kötelesrészre jogosult.
• Más kötelesrészre jogosultak kereseti joga: Ha a kötelesrész sérül, a kitagadott hozzátartozók bizonyos körülmények között kiadási igényeket érvényesíthetnek a megajándékozottal szemben.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Az ajándékozó jogállása

A halál időpontjáig az ajándékozó marad:

• az ajándékozott tárgy korlátlan tulajdonosa,
• használatra jogosult (pl. bevételek, használat),
• de köteles mindent mellőzni, ami a szerződés teljesítését veszélyezteti.

Például nem ajándékozhatja el, nem adhatja el vagy nem terhelheti meg a tárgyat, ha ezzel meghiúsulna a szerződés.
Ha az ajándékozó megszegi ezt a kötelezettséget, a megajándékozott (illetve annak örökösei) kártérítési igényt érvényesíthetnek a hagyaték ellen.

Fontos:
Az ajándékozó nem tarthat fenn szerződéses elállási jogot. A későbbi egyoldalú módosítások is jogilag érvénytelenek, amennyiben azokat nem újból közjegyzői okirat formájában egyeztették.

A megajándékozott jogállása

A megajándékozott a szerződés megkötésével megszerzi:

• az ajándékozott dolog átruházására vonatkozó kötelmi jogilag biztosított igényt,
• amely csak az ajándékozó halálával válik esedékessé.

Nem válik automatikusan tulajdonossá, hanem például ingatlanok esetében érvényesítenie kell az igényt, pl. az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel a szerződés és a halotti anyakönyvi kivonat bemutatásával.

Fontos:

• A megajándékozott nem örökös, hanem a hagyaték hitelezője.
• Az ő igénye megelőzi a hagyományos örökösét, tehát elsőbbséggel kell kielégíteni.
• Harmadik felekkel szemben, akiknek az ajándékozott tárgyat jogtalanul továbbadták, csak kivételesen áll fenn igény, például idegen követelési jogokba való beavatkozás esetén.
• A megajándékozott a szerződésre is hivatkozhat, ha öröklésre érdemtelen lenne, mivel nem végintézkedésről van szó.

Halasztó hatály

A haláleseti ajándékozás hatálya csak az ajándékozó halálával érvényesül (tehát halasztó feltételhez kötött).
Ez azt jelenti:

• A megajándékozott kezdetben csak kötelmi jogi várakozást szerez.
• Nincs tulajdonjog, nincs rendelkezési jog és nincs bejegyzési jog a halál bekövetkezése előtt.
• Nincs hozzáférés a megajándékozott hitelezői részéről, amíg a haláleset nem következett be.

Az ajándékozás szempontjából jogilag a halál időpontja a mérvadó, nem a szerződéskötés időpontja. Ez különösen fontos a kötelesrész számításánál és annak kérdésénél, hogy mikor minősül egy ajándékozás „megtörténtnek”.

Különbségek a vagyonátruházás egyéb formáihoz képest

Végrendelet

A végrendelet egy egyoldalú, bármikor visszavonható akaratnyilatkozat. Általában kézzel írva vagy közjegyző előtt készül, és csak a halál után lép hatályba.
Különbség a haláleseti ajándékozáshoz képest: A végrendelethez nem szükséges szerződéses partner, és bármikor megváltoztatható vagy visszavonható mások beleegyezése nélkül. A haláleseti ajándékozás viszont szerződésileg kötelező, és csak közös megegyezéssel szüntethető meg.

Öröklési szerződés

Az öröklési szerződés egy kétoldalú szerződés házastársak vagy jegyesek között, amely kötelezően rendezi a hagyatékot (egészben vagy részben). Ez is közjegyzői okirat alá tartozik.
Különbség a haláleseti ajándékozáshoz képest: Az öröklési szerződés tipikusan a teljes vagyont érinti, míg a haláleseti ajándékozás egyes vagyonértékeket. Ezenkívül az öröklési szerződés nem köthető tetszőleges személyekkel – az ajándékozás viszont igen.

Haláleseti átadás

Itt egy tárgyat már életében fizikailag átadnak, azzal a megállapodással, hogy azt csak az átadó halála után lehet véglegesen megtartani.
Különbség: A haláleseti átadás jogilag érvénytelen, ha nem végintézkedésként, alakszerűen készült. Hiányzik a haláleseti ajándékozás szerződéses biztonsága – különösen ingatlanok esetében jogilag nincs védelem a címzett számára.

Haláleseti megbízás

Ez egy harmadik személynek szóló megbízás arról, hogy az ajándékozó halála után egy tárgyat egy bizonyos személynek adjon át.
Különbség: A kedvezményezettnek nincs közvetlen igénye a hagyaték ellen. A haláleseti ajándékozás viszont jogilag érvényesíthető igényt biztosít szerződés alapján.

Haláleseti tartozáselengedés

A haláleseti tartozáselengedés azt jelenti, hogy a hitelező kijelenti, egy követelésről halálával lemond.
Különbség: Az uralkodó vélemény szerint ez nem ajándékozás, és az ügylet nem alakszerűséghez kötött. A jogalap egyoldalú – ellentétben a haláleseti ajándékozással, amely kétoldalú szerződés.

Halasztó feltételhez kötött ajándékozás

Az ajándékozások feltételekhez (pl. gondozási kötelezettség) köthetők, amelyek bekövetkezésükkor válnak hatályossá.
Különbség: Ha a halasztó feltétel az ajándékozó halálára vonatkozik, és nem közjegyzői okirati formát választanak, érvénytelenség fenyeget. Csak a szigorú alaki követelmények betartása és visszavonási fenntartás hiánya esetén tekinthető egy ilyen konstrukció haláleseti ajándékozásnak.

Jogok fenntartásával történő ajándékozás

Itt egy tárgyat már életében átruháznak, azonban jogok fenntartásával – pl. haszonélvezet, lakhatási jog vagy elidegenítési tilalom.
Különbség: Az ajándékozás azonnal hatályos; a megajándékozott már tulajdonossá válik, még akkor is, ha az ajándékozó megtartja a használatot. A haláleseti ajándékozásnál az ajándékozó haláláig tulajdonos marad.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Irodánk elkíséri Önt a haláleseti ajándékozási szerződések jogbiztos kialakításában. Ellenőrizzük az alaki követelményeket, a kötelesrész védelmét és az adózási szempontokat.

Keressen minket egy kötelezettségmentes első konzultációra.
Kerülje el az alaki hibákat, védje vagyonát és gondoskodjon tiszta viszonyokról.

Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció

Gyakran ismételt kérdések – GYIK