Törvényes öröklés
A törvényes öröklés szabályozza, hogy ki kapja az elhunyt személy vagyonát, ha nincs végrendelet. Ausztriában először a legközelebbi hozzátartozók jogosultak örökölni, például gyermekek, házastársak vagy szülők. Ha nincsenek közeli rokonok, távolabbi családtagok lépnek a helyükbe. A sorrendet és az arányokat az ABGB 730. §-a és az azt követő szakaszok szabályozzák.
A törvényes öröklés akkor lép életbe, ha
- nincs (érvényes) végrendelet vagy (érvényes) öröklési szerződés,
- amennyiben a végrendelet vagy az öröklési szerződés nem érinti az elhunyt teljes örökölhető vagyonát, vagy
- amennyiben az örökösök nem jutnak hozzá az örökséghez, például azért, mert lemondtak az örökségről.
Törvényes örökösök
A törvényes örökösök közé tartoznak
- a házastárs
- a bejegyzett élettárs
- a gyermekek és leszármazottaik, azaz az unokák, dédunokák stb.
- a szülők és leszármazottaik
- a nagyszülők vagy leszármazottaik
- a dédszülők.
Figyelem: Az elhunyttal sógorságban álló személyeknek nincs törvényes öröklési joguk. Ugyanez vonatkozik az élettársakra is, amennyiben más törvényes örökösök vannak.
Figyelem: Azok a gyermekek, akiknek szülei nem házasok, egyenlő elbírálás alá esnek azokkal a gyermekekkel, akiknek szülei házasok.
A rokonok törvényes öröklési joga
A rokonok a törvényes öröklés keretében meghatározott sorrendben jutnak örökséghez. Négy csoport (parentéla) létezik:
- a gyermekek és leszármazottaik, azaz az unokák, dédunokák stb.
- a szülők és leszármazottaik
- a nagyszülők vagy leszármazottaik
- a dédszülők.
Az elhunyt házastársának is van törvényes öröklési joga. A házastárs öröklési joga a rokonok öröklési jogát a körülményektől függően kizárhatja vagy csökkentheti.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció„Fiatal az öreg előtt” elv
A négy parentéla között a törvényes öröklés keretében a „fiatal az öreg előtt” elv érvényesül: gyermekek a szülők (és leszármazottaik) előtt, szülők a nagyszülők (és leszármazottaik) előtt, nagyszülők a dédszülők előtt. Ezért mindig a legalacsonyabb parentélát kell meghatározni. Csak ez a parentéla örököl. Soha nem örökölhet több parentéla egymás mellett.
Ez az elv biztosítja, hogy először a saját gyermekek, és csak ezt követően az ősök és távolabbi rokonok kerülnek sorra helyettesítőként.
1. Parentéla
Az 1. parentéla az elhunyt közvetlen leszármazottait foglalja magában, azaz gyermekeket, unokákat, dédunokákat és további leszármazottakat. Ha az 1. parentélában vannak személyek, a 2., 3. és 4. parentéla semmit sem örököl.
Csak akkor, ha az 1. parentélában senki sincs, száll át az örökség a törvényes öröklés keretében a 2. parentélára.
2. Parentéla
A 2. parentéla az elhunyt szüleit és azok leszármazottait foglalja magában, azaz a testvéreket, unokaöcsöket és unokahúgokat, valamint további leszármazottakat.
Ha a 2. parentélában sincs senki, mert az elhunyt mindkét szülője már nem él, és a szülőknek sincsenek élő leszármazottai, akkor a törvényes öröklés keretében a 3. parentéla kerül sorra.
3. Parentéla
A 3. parentéla az elhunyt anyai és apai nagyszülőpárjait és azok leszármazottait foglalja magában, azaz nagybácsikat és nagynéniket, unokatestvéreket, valamint további leszármazottakat.
Ha a 3. parentélában sincs már senki, akkor a törvényes öröklés keretében az örökség a 4. parentélára száll.
4. Parentéla
Ide tartoznak az elhunyt dédszülőpárjai, de nem azok leszármazottai.
Példák
Példa: Az elhunytnak volt egy gyermeke és egy nővére/húga. Az elhunyt szülei még élnek.
Megoldás: A gyermek örököl (1. parentéla). A szülők és lányuk (2. parentéla) kiesnek.
Példa: Az elhunytnak nem voltak gyermekei, de volt egy nővére/húga. Az elhunyt szülei is már elhunytak.
Megoldás: Nincsenek gyermekek és a gyermekeknek sincsenek leszármazottai (1. parentéla). Ezért a szülők és a szülők leszármazottai (2. parentéla) jöhetnek szóba. A szülők már elhunytak. A szülőknek azonban van egy lányuk, aki még él (az elhunyt nővére/húga). A nővér/húg örököl.
„Öreg a fiatal előtt” elv
Egy parentélán belül a törvényes öröklés keretében először az elhunyt gyermekei (1. parentéla), szülei (2. parentéla), nagyszülei (3. parentéla) örökölnek.
Ezen személyek leszármazottai csak akkor kerülnek sorra, ha szüleik már elhunytak. Az (ős-)unokák tehát csak akkor örökölnek, ha szüleik örököltek volna, de már elhunytak. Az elhunyt testvérei, unokahúgai és unokaöccsei tehát csak akkor örökölnek, ha szüleik örököltek volna, de már elhunytak.
Példa: Az elhunytnak nem voltak gyermekei, de volt egy nővére/húga és egy unokaöccse (a nővér/húg fia). Az elhunyt szülei is már elhunytak.
Megoldás: Nincsenek gyermekek és a gyermekeknek sincsenek leszármazottai (1. parentéla). Ezért a szülők és a szülők leszármazottai (2. parentéla) jöhetnek szóba. A szülők már elhunytak. A szülőknek azonban van egy lányuk, aki még él (az elhunyt nővére/húga). A nővér/húg örököl. Az ő fia (az elhunyt unokaöccse) semmit sem örököl, mivel az anyja még él.
Több leszármazott
Több leszármazott esetén az örökséget fejenként osztják fel közöttük.
Példa: Az elhunytnak három gyermeke van.
Megoldás: Minden gyermek egyenlő arányú részt kap az örökségből.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációA házastársak törvényes öröklési joga
Az elhunyt házastársának is van törvényes öröklési joga. Az örökrész nagysága attól függ, hogy a házastárs milyen rokonok mellett örököl.
- A gyermekek és e gyermekek leszármazottai mellett a házastárs egyharmadot örököl.
- Az elhunyt szülei mellett a házastárs kétharmadot örököl.
- Minden egyéb esetben a házastárs, illetve a bejegyzett élettárs örökli a teljes hagyatékot.
A házastárs tehát egyharmaddal csökkenti az 1. parentéla öröklési igényét, és kétharmaddal a szülők öröklési igényét. A 2. parentéla leszármazottai, valamint a teljes 3. és 4. parentéla viszont üres kézzel távoznak, ha van házastárs.
Figyelem: Ez a szabályozás nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a házastársat, ha a gyermekek ragaszkodnak kétharmados részük kifizetéséhez. A házastársaknak ezért mindig végrendeletet kell készíteniük, és ideális esetben gyermekeikkel, valamint szüleikkel kötelesrészről való lemondásban kell megállapodniuk. Így biztosítható, hogy a másik házastárs kapja meg először mindent, és a gyermekek csak mindkét házastárs halála után kerülnek sorra.
Megjegyzés: Ezek a rendelkezések a bejegyzett élettársi kapcsolatokra is vonatkoznak.
Élettársak
A törvényes öröklés keretében az élettársak csak akkor örökölnek, ha nincs más törvényes örökös. Ezért csak a hagyományos örökösök és az állam előtt kerül sorra. Öröklési jogi értelemben élettárs egyébként csak az, aki az örökhagyó halála előtt legalább az utolsó három évben közös háztartásban élt vele.
Figyelem: Ez a törvényi szabályozás, különösen a hosszú ideig tartó élettársi kapcsolatok esetében, többnyire nem felel meg az elhunyt akaratának. Az élettársaknak ezért mindig végrendeletet kell készíteniük, és ideális esetben a törvényes örökösökkel átfogóan kell rendezniük a további öröklést. Ha ez nem történik meg, az élettársak üres kézzel távoznak, amint bármilyen távoli rokon is van.
Nincsenek törvényes örökösök
A törvényes öröklés egyébként is csak akkor lép életbe, ha nincs érvényes végrendeleti rendelkezés, ha az nem foglalja magában a teljes vagyont, vagy ha az örökösök nem fogadják el az örökséget.
Ha ezekben az esetekben egyetlen törvényes örökös és élettárs sincs, akkor a hagyaték az államra száll.
A törvényes öröklés hátrányai
A törvényes öröklés sok esetben jelentős hátrányokkal jár egy érvényes végrendeleti rendelkezéshez képest.
Egy hátrány a véletlenszerűség. Még ha csak egy gyermek is van, az is elhunyhat a szülőkkel egy időben, pl. autóbalesetben. Ekkor az örökség távoli rokonokra vagy a legrosszabb esetben az államra száll, annak ellenére, hogy az örökhagyó ezt az esetet inkább másképp rendezte volna, és közeli barátait részesítette volna előnyben.
További hátrány, hogy a törvényes öröklés csak vagyoni részeket ruház át. Ez nagyon sok esetben jogvitákhoz vezet az egyes vagyonelemek helyes értékelésével kapcsolatban. Gyakran kell a vagyont felosztani, és lakásokat, valamint értékeket értékesíteni, mert egyetlen örökös sem képes a többieket kifizetni. Így elvesznek a kedves emlékek és a családi otthonok.
Egy végrendelet tehát mindig jobb módja annak, hogy rendezzük a saját hagyatékunkat.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Gerade bei der gesetzlichen Erbfolge entstehen häufig Unsicherheiten über die richtige Verteilung des Erbes. Eine rechtliche Vertretung sorgt dafür, dass Ihre Ansprüche gesichert und Streitigkeiten frühzeitig vermieden werden“