Az összes érintett elkövetőként való kezelése

Az összes érintett elkövetőként való kezelése

A Btk. 12. §-a szabályozza, hogy nem csak az az elkövető, aki közvetlenül maga követ el bűncselekményt. Azokat a személyeket is elkövetőként kezelik, akik másokat a bűncselekmény elkövetésére buzdítanak vagy bármilyen módon hozzájárulnak ahhoz. A törvény ezzel biztosítja, hogy a „háttérben álló személyek” és a közreműködők is felelősségre vonhatók legyenek. Nem az a lényeg, hogy ki hajtja végre a cselekményt, hanem az, hogy ki milyen módon támogatja vagy teszi lehetővé azt.

Nem csak az az elkövető, aki maga követi el a bűncselekményt, hanem az is, aki felbujt vagy hozzájárul ahhoz.

A Btk. 12. §-ának alapelve

A jogalkotó tudatosan az elkövető fogalmának széles értelmezése mellett döntött. Ezzel azokat a személyeket is felelősségre vonják, akik a háttérben tevékenykednek, de a bűncselekmény végrehajtásához döntőek. Így elkerülhető, hogy a büntethetőség csak a „végrehajtót” sújtsa, miközben a főkolomposok vagy támogatók büntetlenül maradnak.

Az elkövetés formái

Közvetlen elkövető

A közvetlen elkövető az a személy, aki maga követi el a bűncselekményt.
Példák:

• Lopás esetén elviszi az idegen dolgot.
• Testi sértés esetén maga üti meg az áldozatot.

Társtettes

Közvetlen elkövetők több személy is lehetnek együtt. Társtettességről akkor beszélünk, ha két vagy több személy tudatosan és szándékosan együttműködik, és a bűncselekményt közösen valósítják meg.
Példa: Két személy együtt rabol ki egy üzletet, az egyik tartja a fegyvert, a másik üríti a kasszát. Mindketten elkövetők.

Felbujtás (§12 második eset)

A felbujtó az, aki másban kiváltja a bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározást. Tehát rá kell vennie a másikat a bűncselekmény elkövetésére.

• A befolyásolás szavakkal, gesztusokkal vagy más eszközökkel történhet.
• Büntetendő már a kísérleti felbujtás is, azaz ha a felbujtó megpróbál valakit rávenni, még akkor is, ha a bűncselekményt később nem hajtják végre.

Példa:
Egy személy ráveszi ismerősét, hogy lopást kövessen el, azzal az ígérettel, hogy megosztja vele a zsákmányt. Még ha az ismerős nem is cselekszik, a felbujtás büntetendő.

Bűnsegély (§ 12 harmadik eset)

A bűnsegély különösen széles körű, és magában foglal minden olyan cselekményt, amely megkönnyíti vagy lehetővé teszi egy bűncselekmény elkövetését. Ide tartoznak mind a fizikai hozzájárulások, mind a pszichikai hozzájárulások.

Fizikai hozzájárulások:

• Eszközök vagy fegyverek biztosítása
• A menekülőautó vezetése
• Figyelés, hogy jön-e a rendőrség
• Információk szerzése a bűncselekmény tárgyáról

Pszichikai hozzájárulások:

• Egy már elhatározott bűncselekmény elkövetőjének bátorítása vagy megerősítése
• Rábeszélés a cselekmény végrehajtására, aggályok ellenére
• „Hátszelet biztosítani” vagy biztonságérzetet kelteni

Különbség az elkövetés és a bűnsegély között

Társtettes: A bűncselekményt a másikkal együtt hajtja végre.

Bűnsegéd: Támogatja a bűncselekményt anélkül, hogy maga hajtaná végre azt.
Példa: Aki lopásnál maga nyúl a dologhoz, az társtettes. Aki csak az autót biztosítja az elszállításhoz, az bűnsegéd.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Die Grenze zwischen Beitragstäterschaft und Mittäterschaft ist oft entscheidend, weil sie über das Strafmaß und die rechtliche Bewertung der Beteiligung bestimmt“

A bűncselekményhez való hozzájárulás hatékonysága és korlátai

• Még egy fel nem használt hozzájárulás is büntetendő lehet. Példa: Valaki átad egy fegyvert, amelyet nem használnak fel, de ezzel megerősíti a bűncselekmény elkövetésére irányuló elhatározást.
• Egy hozzájárulásnak okozatinak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy lehetővé kell tennie, meg kell könnyítenie vagy biztosítania kell a bűncselekményt.
• A bűncselekmény tervétől való csekély eltérések is beszámíthatók, amennyiben azok az előreláthatóság keretein belül maradnak.

Akcesszoritás

Egy központi alapelv szerint nincs minőségi akcesszoritás. Ez azt jelenti, hogy még ha a közvetlen elkövető nem is büntethető, például mert beszámíthatatlan, a felbujtók vagy bűnsegédek attól még büntethetők lehetnek.

Ezzel szemben érvényes a mennyiségi akcesszoritás. Ha a főcselekményt egyáltalán nem kezdik meg, és a kísérleti szakasz alatt marad, akkor a bűnsegéd sem büntethető.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „§ 12 StGB sorgt dafür, dass nicht nur derjenige, der die Tat ausführt, belangt wird, sondern auch die Personen im Hintergrund, die anstiften oder unterstützen.“

Gyakorlati példák

Egy menekülőautó-vezető, aki egy rablás után elviszi az elkövetőket, bűnsegédnek minősül. Egy személy, aki mást betörésre rávesz, felbujtóként kezelendő, még akkor is, ha maga nincs jelen a bűncselekmény helyszínén. Valaki, aki megerősíti barátját abban az elhatározásban, hogy testi sértést kövessen el, pszichikai hozzájárulást nyújt, és ezzel szintén a bűnsegély alá esik. Egy személy, aki egy rablásban aktívan részt vesz és fenyegetéseket tesz, megfelel a társtettesség feltételeinek.

Elhatárolás

A Btk. 12. §-a kizárólag büntetendő cselekményekre vonatkozik, azaz tényállásszerű, jogellenes és vétkes magatartásra. Azok a cselekmények, amelyek ugyan megfelelnek a tényállásnak, de jogosultsági vagy mentességi okok miatt nem büntetendők, nem tartoznak e rendelkezés hatálya alá.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.

Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.

Irodánk:

• megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
• elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
• gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
• támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
• védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“

Gyakran Ismételt Kérdések – GYIK