A feltételes büntetés-felfüggesztés és feltételes szabadlábra helyezés visszavonása
25.11.2025
A feltételes büntetés-felfüggesztés és a szabadságvesztésből való feltételes szabadlábra helyezés visszavonása A feltételes büntetés-felfüggesztés vagy a feltételes szabadlábra helyezés visszavonása a Btk. 53. §-a szerint azt jelenti, hogy egy eredetileg …
Bírósági felügyelet
25.11.2025
Bírósági felügyelet A bírósági felügyelet olyan intézkedés, amely súlyos bűncselekmények után feltételesen szabadlábra helyezett személyek ellenőrzésére és kísérésére szolgál. Célja annak biztosítása, hogy ezek a személyek a próbaidő alatt betartsák …
Pártfogó felügyelet és utasítások
25.11.2025
Pártfogó felügyelet és utasítások A Btk. 50., 51. és 52. §-ai szabályozzák, hogyan felügyelik a bíróságok a próbaidőt: elrendelik a pártfogó felügyeletet a Btk. 50. §-a szerint, meghatározzák az utasításokat …
Próbaidő
25.11.2025
Próbaidő A Büntető Törvénykönyv (StGB) 48. és 49. §-ai szabályozzák, hogy mennyi ideig tart a próbaidő, mikor kezdődik, és hogyan alakul, ha több döntés is egybeesik. A Büntető Törvénykönyv (StGB) …
Feltételes szabadságra bocsátás
25.11.2025
Feltételes büntetés-felfüggesztés A Büntető Törvénykönyv 46. és 47. §-a szabályozza annak lehetőségét, hogy egy szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés bizonyos feltételek mellett idő előtt befejezhető legyen. A cél az, …
Feltételes büntetés-felfüggesztés
25.11.2025
Feltételes büntetés-felfüggesztés A Btk. 43.–45. §-ai szabályozzák a feltételes büntetés-felfüggesztést, és lehetővé teszik a bíróság számára, hogy egy kiszabott büntetést egészben vagy részben ne hajtson végre, ha feltételezhető, hogy már …
Rendkívüli büntetésenyhítés a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés esetén
25.11.2025
Rendkívüli büntetésenyhítés a bűnüldöző hatóságokkal való együttműködés esetén A Btk. 41a. §-a szabályozza a rendkívüli büntetésenyhítést, ha egy vádlott vagy elítélt a bűnüldöző hatóságokkal való célzott együttműködés révén lényeges hozzájárulást …
Rendkívüli büntetésenyhítés az enyhítő körülmények túlsúlya esetén
25.11.2025
Rendkívüli büntetésenyhítés az enyhítő körülmények túlsúlya esetén A rendkívüli büntetésenyhítés a Büntető Törvénykönyv (StGB) 41. §-a szerint ritka esetekben lehetővé teszi a bíróság számára, hogy jelentősen az előírt minimális büntetés …
Büntetésmérés utólagos elítélés esetén
25.11.2025
Büntetésmérés utólagos elítélés esetén A büntetésmérésre vonatkozó szabályozás utólagos elítélés esetén elmagyarázza, hogyan jár el a bíróság, ha valakit utólag egy további bűncselekmény miatt ítélnek el. A bíróság gondolatban kialakítja …
Bizonyos erőszakos cselekmények büntetési tételeinek módosítása
25.11.2025
Bizonyos erőszakos cselekmények büntetési tételeinek módosítása A Büntető Törvénykönyv 39a. §-ában foglalt szabályozás kötelezően megemeli a büntetés törvényi alsó határát, ha szándékos erőszakos cselekményt bizonyos minősítő körülmények között követtek el. …
Büntetés szigorítása visszaesés esetén
25.11.2025
Büntetés szigorítása visszaesés esetén A Btk. 39. § szabályozza a minősített visszaesés esetén alkalmazandó büntetés szigorítását. A törvény előírja, hogy az elkövetőnek már két korábbi elítélése legyen olyan cselekmények miatt, …
Előzetes fogvatartás beszámítása
25.11.2025
Előzetes fogvatartás beszámítása A Büntető Törvénykönyv 38. §-a kötelezi a bíróságot, hogy azokat a fogvatartási időszakokat, amelyeket egy személy a jogerős ítélet előtt töltött, a kiszabott büntetésbe beszámítsa. Ide tartozik …
Pénzbüntetések kiszabása szabadságvesztés helyett
25.11.2025
Pénzbüntetések kiszabása szabadságvesztés helyett A törvény lehetőséget biztosít a bíróságoknak pénzbüntetés kiszabására, ha a szabadságvesztés nem feltétlenül szükséges. Ezzel megakadályozható, hogy kevésbé súlyos bűncselekményekért embereket börtönözzenek be, holott egy jelentős …
Szabadságvesztés kiszabása huszonegy év alatti személyekre
25.11.2025
Szabadságvesztés kiszabása huszonegy év alatti személyekre A Btk. 36. §-a szabályozza a szabadságvesztés kiszabását azokra a fiatal felnőttekre, akik a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötték be a 21. életévüket. Rájuk …
Büntetés kiszabása ittas állapotban
25.11.2025
Büntetés kiszabása ittas állapotban Az ittas állapot befolyásolhatja az elkövető beszámítási képességét anélkül, hogy teljesen kizárná azt. Ilyen esetekben a bíróság vizsgálja, hogy az ittas állapot milyen mértékben hat enyhítőleg …
A büntetéskiszabás különleges enyhítő körülményei
25.11.2025 | Büntetőjog
A büntetéskiszabás különleges enyhítő körülményei A különleges enyhítő körülmények olyan tényezők, amelyek azt mutatják, hogy az egyéni bűnösség súlya kisebb, annak ellenére, hogy büntetendő magatartás történt. Ezek az adott személyre, …
Különös súlyosbító körülmények a büntetés kiszabásánál
25.11.2025
Különös súlyosbító körülmények a büntetés kiszabásánál A Btk. 33. §-a olyan különös súlyosbító körülményeket sorol fel, amelyek növelhetik a büntetés mértékét. Ezek a körülmények azt mutatják, hogy a cselekmény nagyobb …
A büntetés kiszabásának általános elvei
25.11.2025
A büntetés kiszabásának általános elvei A Büntető Törvénykönyv (StGB) 32. §-a tartalmazza a büntetés kiszabásának elveit az osztrák büntetőjogban. Konkretizálja az alkotmányos bűnösségi elvet, és hidat képez egy bűncselekmény absztrakt …
Értékek és kártérítési összegek összesítése
25.11.2025
Értékek és kártérítési összegek összesítése Ha egy elkövető több hasonló bűncselekményt követ el, amelyek büntethetősége egy bizonyos pénzértéktől vagy kártól függ, a Btk. 29. §-a előírja, hogy az értékeket vagy …
Bűncselekmények halmazata
25.11.2025
Bűncselekmények halmazata Ha egy személy több cselekménnyel vagy egyetlen cselekménnyel több bűncselekményt követ el, halmazatról beszélünk. A 28. § StGB határozza meg, hogyan szabja ki a bíróság a büntetéseket ilyen …
Elkobzás
25.11.2025
Elkobzás A Büntető Törvénykönyv 26. §-a (StGB) veszélyelhárítási intézkedést rendel el. A bíróság a tárgyat érinti, nem a személyt: elvonja a bűncselekményi eszközöket és termékeket, ha azok különleges jellege további …
Vagyonelkobzás és kiterjesztett vagyonelkobzás
25.11.2025
Vagyonelkobzás és kiterjesztett vagyonelkobzás A vagyonelkobzás és a kiterjesztett vagyonelkobzás a Btk. 20. – 20c. §-ai szerint az osztrák büntetőjogban a vagyonelkobzás intézkedései. Céljuk, hogy az elkövetők ne tarthassanak meg …
Elkobzás
25.11.2025
Elkobzás A Büntető Törvénykönyv (StGB) 19a. §-a szerinti elkobzás az osztrák büntetőjog olyan intézkedése, amellyel a szándékos bűncselekménnyel összefüggő tárgyakat véglegesen elkobozzák. Ez nem büntetés, hanem a jogrend biztosítását és …
Szabadságvesztés
25.11.2025 | Büntetőjog
Szabadságvesztés A szabadságvesztés a Büntető Törvénykönyv (StGB) 18. §-a szerint az osztrák büntetőjog legsúlyosabb büntetési formája. Ez azt jelenti, hogy az elítéltet meghatározott időre megfosztják személyes szabadságától. Az időtartam a …
Pénzbüntetés
25.11.2025
Pénzbüntetés Az osztrák Büntető Törvénykönyv 19. §-a szerinti pénzbüntetés a leggyakrabban kiszabott büntetés Ausztriában. Célja, hogy anyagilag sújtsa az elkövetőket anélkül, hogy – a szabadságvesztéshez hasonlóan – megfosztaná őket személyes …
Kísérlettől való elállás
25.11.2025
Kísérlettől való elállás A kísérlettől való elállás a 16. § StGB szerint azt jelenti, hogy valaki, aki már megkezdte egy bűncselekmény végrehajtását, bizonyos feltételek mellett büntetlenül marad, ha önként nem …
A kísérlet büntethetősége
25.11.2025
A kísérlet büntethetősége A büntethető kísérlet a Btk. 15. §-a szerint akkor áll fenn, ha valaki szándékosan bűncselekményt akar elkövetni, és már közvetlenül megkezdi a cselekményt, de az nem fejeződik …
Az összes érintett elkövetőként való kezelése
25.11.2025
Az összes érintett elkövetőként való kezelése A Btk. 12. §-a szabályozza, hogy nem csak az az elkövető, aki közvetlenül maga követ el bűncselekményt. Azokat a személyeket is elkövetőként kezelik, akik …
Menthető szükséghelyzet
25.11.2025
Menthető szükséghelyzet A Btk. 10. §-a szerinti menthető szükséghelyzet bűnösséget kizáró ok. Akkor áll fenn, ha valaki rendkívüli kényszerhelyzetben bűncselekményt követ el, hogy elhárítson egy közvetlenül fenyegető, jelentős hátrányt saját …
Jogtévedés
25.11.2025
Jogtévedés A Btk. 9. §-a a jogtévedést tárgyalja. Jogtévedés akkor áll fenn, ha valaki tudatosan cselekszik, de úgy véli, hogy magatartása jogszerű. Tehát nem tényekben, hanem a jogi megítélésben téved. …
