Földrajzi jelzések
Földrajzi jelzések
Gyakran látnak el árukat származási jelzéssel, hogy egy bizonyos hírnévre vagy minőségre utaljanak, vagy egyéb előnyös asszociációt keltsenek a potenciális vásárlókban.
Bizonyos körülmények között az ilyen származási jelzések tisztességtelen versenyjogi védelemben részesülhetnek.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációMi védett?
A TRIPS-megállapodás (Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights) keretében, amely a szellemi tulajdonjog területén minimális szabványokat szabályoz, és a WTO (World Trade Organisation) minden tagjára nézve kötelező, a földrajzi eredetmegjelöléseket a következőképpen határozzák meg:
„Olyan adatok, amelyek egy árut egy tagállam területéről vagy egy régióból, illetve az adott területen belüli egy helyről származónak jelölnek, amennyiben az áru meghatározott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható.”
Az, hogy egy megnevezés ebben az értelemben egy bizonyos helyre utal-e, és hogy ez a terület hogyan van körülhatárolva, az uralkodó piaci felfogás szerint dől el.
Jogilag ez a védelmi kör továbbá kiterjed a szolgáltatások eredetét jelölő földrajzi adatokra is.
Nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett származási jelzések is védettek, amelyek révén a megcélzott fogyasztói kör az árut egy bizonyos hellyel és ezáltal bizonyos tulajdonságokkal hozza összefüggésbe.
Példák: Bécsi Szent István-székesegyház vagy országos színek elhelyezése egy terméken
Az olyan megjelölések, mint az „eredeti” vagy a „valódi” különleges jelentőséggel bírnak:
„Eredetinek” nevezhető egy áru, ha az a megnevezett gyártótól származik, vagy különleges kapcsolatban áll a név viselőjével. Továbbá, csak az áru első előállítója hozhatja forgalomba azt „valódiként”.
Különleges jogi védelem alatt állnak továbbá a borok és a szeszes italok.
Óvatosan az általános megnevezésekkel – nincs védelem!
Előfordul, hogy az eredeti földrajzi eredetmegjelölések tiszta általános megnevezésekké válnak, immár csak leíró jellegűek, és ezáltal elveszítik védelmi igényüket.
Itt ismét a piaci felfogás az irányadó. Az ilyen átalakulás és a tisztességtelen versenyjogi védelem elvesztése akkor feltételezhető, ha az érintett fogyasztói körnek már csak egy elhanyagolható része látja az adott megjelölésben az áru eredetére vonatkozó utalást.
Példák: bécsi szelet vagy olasz saláta.
Egyes megnevezések csak látszólag földrajzi eredetmegjelölések, valójában azonban eleve csak egy puszta általános megnevezésről van szó. Például a „hamburger” megnevezés az adott ételre nem specifikus Hamburg városára.
Hogyan védett?
A földrajzi jelzések tisztességtelen versenyjogi védelmében természetesen különösen a megtévesztés tilalma játszik jelentős szerepet, mivel egy termék egy származási jelzés használatával jelentősen egyedivé tehető, és ezáltal kiemelhető a piacon. Főként bizonyos minőségi és árképzési elképzelések ébreszthetők fel ezáltal a megcélzott címzetti körben, és pozitívan befolyásolható a potenciális vásárlók döntési folyamata.
Jogi szempontból egy származási jelzés már akkor releváns, ha alkalmas arra, hogy a megcélzott vevőkör nem elhanyagolható részét, illetve az átlagosan tájékozott fogyasztót befolyásolja a döntésében. A megtévesztés puszta veszélye már elegendő.
A megtévesztés tilalmán túl az agresszív üzleti gyakorlatok tilalma és egy vállalkozás lejáratásának tilalma is jelentőséget kaphat.
Különlegességként a földrajzi jelzésekre vonatkozóan megtévesztő, agresszív vagy lejárató beavatkozások esetén az a kivétel érvényes, hogy a védelem attól függetlenül fennáll, hogy a jogsértő verseny céljából járt-e el.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultáció
