Előzetes fogvatartás beszámítása
Előzetes fogvatartás beszámítása
A Büntető Törvénykönyv 38. §-a kötelezi a bíróságot, hogy azokat a fogvatartási időszakokat, amelyeket egy személy a jogerős ítélet előtt töltött, a kiszabott büntetésbe beszámítsa. Ide tartozik mind az előzetes letartóztatás, mind a bírósági és közigazgatási őrizet. Bizonyos körülmények között külföldön töltött fogvatartási idő is figyelembe vehető. A szabályozás célja annak biztosítása, hogy senki ne maradjon tovább fogva, mint amennyi a ténylegesen kiszabott büntetésnek megfelel.
Az előzetes fogvatartást beszámítják a szabadságvesztésbe és a pénzbüntetésbe, hogy ne kerüljön sor kettős büntetésre.
Alapelv
A bíróságnak be kell számítania az előzetes fogvatartást. A beszámítást sem figyelmen kívül hagyni, sem korlátozni nem szabad. Minden olyan fogvatartási idő, amely az elítélt cselekménnyel tárgyi vagy időbeli összefüggésben áll, beleszámít a büntetés kiszabásába.
Az, hogy a bíróság feltétlen vagy feltételes szabadságvesztést szab ki, ezen nem változtat. Még ha részben feltételesen felfüggeszti is a büntetést, az előzetes fogvatartást teljes mértékben beszámítja.
E szabályozás célja az anyagi igazságosság érvényesítése: az állam ugyanazon cselekményért csak egyszer vonhatja meg az ember szabadságát. Minden, ami az ítélet előtt szabadságelvonásként elszenvedésre került, csökkenti a még letöltendő büntetés mértékét.
Beszámítható fogvatartási időszakok
A Büntető Törvénykönyv 38. § (1) bekezdése szerint többféle fogvatartási formát kell figyelembe venni:
- Előzetes letartóztatás, amelyet a később elítélt cselekmény miatt rendeltek el,
- Bírósági őrizet, ha ugyanazon büntetőeljárás során hajtották végre,
- Közigazgatási őrizet, amennyiben közvetlen összefüggésben állt a cselekménnyel,
- Külföldi előzetes fogvatartás vagy kiadatási őrizet, ha egyértelműen az osztrák eljáráshoz kapcsolódott.
A beszámítás mindig csak annyiban történik meg, amennyiben ezeket a fogvatartási időszakokat még nem számították be más büntetésbe, vagy nem kompenzálták kártérítéssel. A kettős figyelembevétel megengedhetetlen.
Nem számítanak be más, teljesen független eljárásokból származó fogvatartási időszakokat, vagy egyszerű közigazgatási őrizetet, amely nem kapcsolódik a büntetendő cselekményhez.
Eljárás és hatáskör
A beszámításról az elsőfokú bíróság dönt, mégpedig a Büntetőeljárási Törvénykönyv (StPO) 400. § (1) bekezdése szerint határozattal. A gyakorlatban a beszámításra általában már az ítélethirdetéskor sor kerül. Ha ekkor figyelmen kívül hagyták, a bíróság pótolhatja a döntést, amíg a büntetést még nem hajtották végre teljesen.
A Büntetőeljárási Törvénykönyv (StPO) 400. § (3) bekezdése szerint az ügyészséget is értesíteni kell a beszámításról. A vizsgálat hivatalból történik. Ez azt jelenti, hogy sem a vádlottnak, sem a védelemnek nem kell kérelmet benyújtania, hanem a bíróság köteles a beszámítást önállóan elvégezni.
Ahhoz, hogy a beszámítás jogszerűen megtörténhessen, a fogvatartás időtartamának pontosan megállapítottnak kell lennie. A fogvatartás kezdetének és végének dátumát és időpontját dokumentálni kell. Ha ez a pontos megállapítás hiányzik, nem történhet beszámítás.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Die Anrechnung der Vorhaft ist Ausdruck eines fairen Strafverfahrens. Sie sorgt dafür, dass jede Stunde, die jemand in Haft verbringt, rechtlich Gewicht hat und nicht verloren geht.“
Különleges esetek és kivételek
Nem minden fogvatartás számít bele a beszámításba. A pénzügyi büntetőjog kizárja a beszámítást, ha a fogvatartás közigazgatási pénzügyi büntetőeljárásból ered, és nincs közvetlen kapcsolata a büntetendő cselekménnyel. Ha egy másik eljárás már figyelembe vette a fogvatartási időt, vagy kártérítés történt, a bíróság nem végez további beszámítást.
Ha az igazságszolgáltatás több eljárást párhuzamosan folytat, a bíróság csak akkor számíthatja be az előzetes fogvatartást, ha az eljárásokat objektíven össze tudná kapcsolni. Ha ez az összefüggés hiányzik, a bíróság minden fogvatartást külön kezel, és arról külön dönt.
Beszámítás pénzbüntetések esetén
A Büntető Törvénykönyv 38. § (2) bekezdése kiterjeszti a beszámítást a pénzbüntetésekre is. Meghatározó az átváltoztató szabadságvesztés. Ha az érintett nem fizeti meg a pénzbüntetést, a bíróság minden előzetes fogvatartásban töltött napot beszámít a megfelelő számú napi tételbe; ellenkező esetben a hatóság végrehajtja az átváltoztató szabadságvesztést. Így a rendszer biztosítja, hogy az alacsony jövedelmű személyek ne járjanak rosszabbul. A beszámítás kiegyenlíti a gazdasági hátrányokat, hogy a büntetés végeredményben azonos hatású legyen.
Jelentősége a gyakorlatban
Az előzetes fogvatartás beszámítása dönthet a szabadságelvonás tényleges időtartamáról. Sok esetben ez ahhoz vezet, hogy az érintettet az ítélethirdetés után azonnal szabadlábra helyezik, mert a beszámított idő megfelel a büntetésnek.
A büntetés-végrehajtási hatóságok számára is nagy gyakorlati jelentőséggel bír: számítási alapul szolgál a büntetés végének meghatározásához, és befolyásolja a lehetséges szabadlábra helyezések időpontját.
Az előírás tehát nem csupán egy számítási részlet, hanem a büntetés kiszabásának központi eleme. Összekapcsolja az arányosság elvét a tisztességes eljárás elvével, és biztosítja a büntetés pontos és igazságos végrehajtását.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.
Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.
Irodánk:
- megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
- elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
- gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
- támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
- védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“
