A kísérlet büntethetősége

A kísérlet büntethetősége

A büntethető kísérlet a Btk. 15. §-a szerint akkor áll fenn, ha valaki szándékosan bűncselekményt akar elkövetni, és már közvetlenül megkezdi a cselekményt, de az nem fejeződik be (pl. a tervezett eredmény elmarad). Tehát nemcsak a befejezett bűncselekmény büntethető, hanem a tényállás megvalósításának komoly megkezdése is. Nem büntethetők az egyszerű előkészületi cselekmények, amíg nincs közvetlen cselekmény. Az abszolút alkalmatlan kísérletek nem büntethetők.

A kísérlet azt jelenti: szándékosan megkezdeni a cselekményt, de nem befejezni. Az előkészület önmagában nem elegendő; az abszolút alkalmatlan kísérletek büntetlenek.

Alapelv

A szándékos cselekmények elleni büntetési tételek a kísérletre és a kísérletben való bármely részvételre is vonatkoznak. A bűncselekmény megkezdése akkor valósul meg, amint az elkövető elhatározását egy, a végrehajtást közvetlenül megelőző cselekménnyel kinyilvánítja.

A büntethető kísérlet feltételei

Ahhoz, hogy egy kísérlet büntethető legyen, négy feltételnek kell teljesülnie:

• Szándékosság: Az elkövetőnek határozott szándéka van a tényállás megvalósítására.
• Befejezetlenség: Legalább egy objektív ismérv még hiányzik, például az eredmény bekövetkezése.
• Közvetlen cselekmény: A cselekmény közvetlen közelben áll a tényállás megvalósításához.
• Alkalmasság: Az elkövető, a bűncselekmény tárgya és a cselekmény alapvetően alkalmas a bűncselekmény elkövetésére.

Elhatárolás: előkészület vs. kísérlet (közvetlen cselekmény)

Az előkészület egy bűncselekmény előterét jelenti: tervezés, felderítés, eszközbeszerzés, a bűncselekmény helyszínére utazás. Ez alapvetően nem büntethető.
A közvetlen cselekmény ott kezdődik, ahol a cselekmény közvetlenül átmegy a törvényi tényállásba, és lényeges köztes lépések nélkül kell a befejezéshez vezetnie.

Gyakorlati iránymutatás:

• Még előkészület: Feszítővas vásárlása, fiók megfigyelése, odautazás, kesztyű felvétele.
• Már kísérlet: A tárgyon való cselekmény – pl. az ablak feszítővassal való felfeszítése, a pisztoly az áldozatra irányítása és elsütése, a drog az áldozatnak való beadása.

A kísérlet típusai

• Befejezetlen kísérlet: Az elkövető még nem tett meg mindent, és tovább akar cselekedni (pl. az objektumba való bejutás az első ajtónál meghiúsul).
• Befejezett kísérlet: Az elkövető úgy véli, mindent megtett, ami szükséges volt; az eredmény csak véletlenül marad el (pl. gyilkossági szándékkal leadott lövés, az áldozat túléli).
• Alkalmatlan kísérlet: A bűncselekmény tényleges okokból nem sikerülhet (lásd alább az abszolút alkalmatlanságról).

Visszalépés a kísérlettől

Az elkövető bizonyos körülmények között büntetlenül maradhat, ha eláll a további bűncselekmény elkövetésétől, vagy aktívan megakadályozza a már bekövetkezett eredményt. Ezt nevezzük visszalépésnek a kísérlettől. Az, hogy lehetséges-e a visszalépés, és milyen feltételek vonatkoznak rá, a kísérlet típusától függ.

Abszolút alkalmatlanság (Btk. 15. § (3) bek.)

Az abszolút alkalmatlan kísérlet nem büntethető. Ez akkor áll fenn, ha a befejezés semmilyen körülmények között nem lehetséges – sem ezekkel az eszközökkel, sem ezen a tárgyon, sem ezzel az elkövetővel.

Tipikus konstellációk:

• Alkalmatlan eszköz (abszolút): „Méreg”, amely objektíve hatástalan (pl. cukor méreg helyett).
• Alkalmatlan tárgy (abszolút): Egy már elhunyt személy „megölése”.
• Hiányzó törvényi tulajdonság (abszolút): A törvény különleges elkövetői minőséget ír elő, amely véglegesen hiányzik (pl. nem hivatalos személy egy valódi különös bűncselekmény esetén, amennyiben ez a tulajdonság elengedhetetlen).

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Abzugrenzen ist die relative Untauglichkeit (z. B. zu geringe Dosis, schlecht zielende Waffe): Sie könnte unter anderen Umständen funktionieren. Relative Untauglichkeit bleibt strafbar, absolute nicht.“

Példák

A meg akarja ölni B-t, és ötször mellkason lövi B-t. B gyors orvosi segítséggel túléli.

• Szándékosság: A meg akar ölni valaki mást.
• Befejezetlenség: A halál nem következik be.
• Közvetlen cselekmény: A fegyver elsütése tényállásszerű emberölési cselekmény.
• Alkalmasság: A bűncselekmény cselekménye, az elkövető és a tárgy alkalmas.
  → A gyilkosság büntethető kísérlete.

További rövid példák

• Lopás kísérlete: Ablakfeszítő behelyezése és üveg áttörése → közvetlen cselekmény; elfogás az elvétel előtt = kísérlet.
• Abszolút alkalmatlan kísérlet: „Mérgezés” cukorral, abban a hitben, hogy cián → nem büntethető.
• Relatíve alkalmatlan kísérlet: túl alacsony méregdózis, amely véletlenül nem fejt ki hatást → büntethető.

Részvétel a kísérletben

A kísérletre való felbujtás vagy abban való közreműködés szintén ide tartozik: Aki mást kísérletre határoz, vagy egy már megkezdett kísérlethez hozzájárul, az a Btk. 15. §-a és 12. §-a alá esik.

Gyakorlati következmények

A kísérletre a bűncselekmény büntetési tétele vonatkozik; a bíróság a büntetés kiszabása során figyelembe veheti, hogy a cselekmény kísérleti szakban maradt. Gyakori vitapont az előkészület és a kísérlet közötti határ, valamint az abszolút alkalmatlanság kérdése – itt a pontos eseményrekonstrukció dönt.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.

Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.

Irodánk:

• megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
• elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
• gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
• támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
• védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“

Gyakran Ismételt Kérdések – GYIK