Általános Megbízási és Meghatalmazási Feltételek

Tanácsok a költségminimalizáláshoz

Fontos információk a költségminimalizáláshoz. Annak érdekében, hogy ügyét a lehető leghatékonyabban és legköltséghatékonyabban tudjuk kezelni, kérjük, segítsen nekünk elkerülni az alábbi költségcsapdákat:

1. Hiányos vagy késedelmes tájékoztatás. Az új információk a legjobb esetben további egyeztetési igényt, a legrosszabb esetben pedig ügyének teljes újraértékelését vonják maguk után, de minden esetben többletmunkát jelentenek.

Ezért kérjük, hogy a megbízás megadása után azonnal küldje el nekünk ügyével kapcsolatos összes információt:

2. A megbeszélések és iratok elégtelen előkészítése. Az ügyvédi díjszabásról szóló törvény szerint egy hosszabb megbeszélés jelentősen olcsóbb, mint sok rövid megbeszélés. Ugyanez vonatkozik az iratokra is.

Ezért készüljön fel alaposan a tanácsadási és egyeztetési megbeszélésekre, valamint az iratokra. Minél kevesebb megbeszélésre van szükség, annál olcsóbb a jogi képviselet. Az az idő, amelyet előzetesen kérdései átgondolására és összegyűjtésére fordít, közvetlenül hozzájárul a költségek csökkentéséhez.

3. Felesleges korrekciós körök. Az iratokat és beadványokat általában előzetesen elküldjük jóváhagyásra, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy az Ön információi helyesen lettek feldolgozva, és céljai pontosan lettek megfogalmazva.

Kérjük, válaszként küldjön nekünk jóváhagyást vagy a teljes módosítási igényeket. Itt is érvényes: minél több az oda-vissza kommunikáció, annál magasabbak a költségek.

4. Állapotjelentések kérése. Ha ügyében új fejlemények vannak, általában három munkanapon belül tájékoztatjuk Önt. Az állapotjelentések kérése ezért csak a kommunikációs terhet növeli.

Ezeket a költségeket teljesen elkerülheti.

5. Túl intenzív peren kívüli lépések a bírósági eljárások elkerülésére. Jogi viták esetén a peren kívüli költségeket az ellenfél, és így a jogvédelmi biztosítók is csak nagyon korlátozott mértékben térítik meg. Ezért nagy az esélye annak, hogy a peren kívüli költségeket Önnek kell viselnie.

Ezzel szemben a bírósági eljárásban a legtöbb költséget az ellenfélnek kell megtérítenie, amennyiben az elveszíti a jogvitát. Aki tehát jó jogi pozíciója ellenére további peren kívüli egyezségi kísérleteket sürget egy bírósági eljárás elkerülése érdekében, az általában nem költségmegtakarítást ér el, hanem éppen az ellenkezőjét.

Általános Megbízási és Meghatalmazási Feltételek

a Harlander & Partner Rechtsanwälte GmbH, FN 467333f, P-Code P530376, , a továbbiakban röviden Ügyvédnek nevezve.

1. Hatály

1.1. A megbízások alapjai. Az Ügyvéd valamennyi megbízásának és szolgáltatásának, beleértve az összes bírósági, hatósági és egyéb képviseleti cselekményt is, kizárólag ezek az Általános Megbízási és Meghatalmazási Feltételek, az azokon alapuló meghatalmazások, valamint a megbízás megadására vonatkozó konkrét ajánlatok, továbbá az Ügyvéd meghatalmazásokhoz, illetve megbízás megadására vonatkozó ajánlatokhoz tartozó esetleges szolgáltatásleírásai vagy díjazási megállapodásai képezik az alapját.

1.2. Jövőbeli megbízások. Ezek az alapok az első megbízás megadásától kezdve automatikusan képezik az Ügyvéd és a Megbízó közötti valamennyi további megbízás alapját, az akkor érvényes változatban, még akkor is, ha a jövőbeli megbízások során ezekre az alapokra már nem történik kifejezett hivatkozás.

1.3. Jövőbeli változások. Az alapok esetleges jövőbeli változásait az Ügyvéd írásban közli a Megbízóval, és azok elfogadottnak minősülnek, ha a vállalkozók két, a fogyasztók pedig négy héten belül nem emelnek kifogást.

1.4. Kiegészítő megállapodások. A kiegészítő megállapodások minden formája, mind a megbízás megadása előtt, mind a fennálló megbízás alatt, érvényességéhez írásbeli formát igényel. Ez a vállalkozókkal szemben az írásbeli forma követelményétől való eltérésre is vonatkozik.

1.5. A megbízó részéről származó szerződéses elemek. A megbízó részéről származó szerződéses elemek még az Ügyvéd tudomása esetén is csak akkor válnak érvényessé, ha azokat az Ügyvéd írásban megerősíti egy olyan kiegészítő megjegyzéssel, amely kifejezetten magában foglalja ezeket a szerződéses elemeket (pl. „Szolgáltatási követelmények / ÁSZF elfogadva”). Ellenkező esetben az Ügyvéd kifejezetten ellenzi a megbízó szerződéses elemeinek bevonását.

1.6. Eljárás ellentmondások esetén. A megbízás megadására vonatkozó ajánlatok, a hozzájuk tartozó szolgáltatásleírások és díjazási megállapodások, a meghatalmazások, valamint az Ügyvéd Általános Megbízási és Meghatalmazási Feltételei közötti ellentmondások esetén az említett sorrendben érvényesülnek. Az egyedi megbízási ajánlatok tehát minden más szerződéses elemet megelőznek.

Az Ügyvéd szerződéses elemei és a Megbízó szerződéses elemei közötti ellentmondások esetén az Ügyvéd valamennyi szerződéses eleme élvez elsőbbséget.

1.7. Eljárás érvénytelenség esetén. Amennyiben a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenek vagy végrehajthatatlanok lennének, a vállalkozókkal kötött szerződések esetén az érvénytelen rendelkezést egy olyan érvényes rendelkezéssel kell helyettesíteni, amely az érvénytelen rendelkezés gazdasági értelméhez és céljához a legközelebb áll.

2. Meghatalmazás és Megbízás

2.1. Terjedelem. Kétség esetén a meghatalmazás feljogosítja az Ügyvédet, hogy a Megbízót a törvény, a lelkiismeret és az adott konkrét megbízás szerint olyan mértékben képviselje, amennyire azt az Ügyvéd az adott konkrét megbízások teljesítéséhez szükségesnek és célszerűnek ítéli. Ez például magában foglalhatja:

2.2. Megbízáshoz való kötődés. A kiadott meghatalmazás – kivéve, ha ezt a meghatalmazó egyértelműen kívánja, és az Ügyvéd is elfogadja – nem általános meghatalmazás, hanem az adott konkrét megbízásokhoz kötődik. Ezen megbízásokon kívül, illetve ezen megbízások megszűnése után a kiadott meghatalmazásnak nincs semmilyen hatálya egy új konkrét megbízás megadásáig. Konkrét megbízás nélkül az Ügyvéd a kiadott meghatalmazás alapján semmilyen képviseleti cselekményre nem jogosult.

3. A meghatalmazás, illetve a megbízás megadása

3.1. Ajánlat az Ügyvéd részéről. A meghatalmazás és a megbízás alapja az Ügyvéd adott konkrét ajánlata a meghatalmazás, illetve a megbízás megadására. Az Ügyvéd ajánlata szabadon visszavonható és nem kötelező érvényű. Ha a Megbízó meghatalmazást vagy megbízást ad, a Megbízó ahhoz az Ügyvédhez való beérkezésétől számított egy hétig kötve van, kivéve, ha a meghatalmazás vagy megbízás megadásából, illetve az ügy sürgősségéből más nem következik.

3.2. Ajánlat a Megbízó részéről. Ha a Megbízó kivételesen, felkérés nélkül közvetlenül, pl. rendszeres üzleti kapcsolat vagy weboldali űrlap útján meghatalmazást vagy megbízást ad az Ügyvédnek, a Megbízó a megbízás Ügyvédhez való beérkezésétől számított egy hétig kötve van.

3.3. Elfogadás az Ügyvéd részéről. Az Ügyvéd mindig jogosult indoklás nélkül elutasítani a meghatalmazás vagy megbízás átvételét. A meghatalmazás, illetve a megbízás tehát mindig csak az Ügyvéd általi elfogadással jön létre.

Az elfogadásnak alapvetően írásban kell történnie, pl. a meghatalmazás vagy megbízás megadásának megerősítésével, kivéve, ha az Ügyvéd pl. a Megbízó számára nyilvánvaló cselekedetekkel, a meghatalmazás vagy megbízás alapján, tudatja, hogy elfogadja a megbízást.

A megbízás megadásának puszta beérkezésének visszaigazolása, pl. egy weboldal beérkezési visszaigazolása formájában, még nem jelenti a megbízás elfogadását.

3.4. Beérkezés. Ha az ajánlattételhez és az elfogadáshoz elektronikus kommunikációs eszközöket vagy elektronikus megbízáskezelő rendszert használnak, amelyhez mindkét fél hozzáfér, a munkanapokon, azaz hétfőtől péntekig, az osztrák ünnepnapok kivételével, 8:00 és 16:00 óra között tett nyilatkozatok aznap, az ezen időpontokon kívül tett nyilatkozatok pedig a következő munkanapon 8:00 órakor beérkezettnek minősülnek.

4. Ügyfélvizsgálat és Megfelelés

4.1. Ügyfélvizsgálati intézkedések. Az Ügyvéd a pénzmosás (§ 165 StGB) vagy terrorizmus finanszírozásának (§ 278d StGB) különösen magas kockázatára tekintettel köteles különös gondossággal ellenőrizni minden olyan ügyletet, amelyben a Megbízó nevében és számlájára pénzügyi vagy ingatlanügyleteket bonyolít le, vagy a Megbízó számára azok tervezésében vagy végrehajtásában közreműködik, és amelyek a következőkre vonatkoznak:

4.2. Személyazonosság ellenőrzése. A 4.1. pontban felsorolt ügyletek fennállása esetén az Ügyvéd köteles megállapítani és ellenőrizni a Megbízó és a tényleges tulajdonos személyazonosságát. A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy az Ügyvéd által kért adatokat időben rendelkezésre bocsátja.

4.3. Igazolás. Az Ügyvéd a megbízás befejezése után is megőrzi az ügyfél ellenőrzéséről szóló megfelelő igazolást a jogszabályi rendelkezések alapján.

5. A meghatalmazás, illetve a megbízás megszűnése

5.1. Felmondási nyilatkozat. A meghatalmazást, illetve a megbízást az Ügyvéd vagy a Megbízó bármikor, határidő betartása és indoklás nélkül felmondhatja. Az Ügyvéd díjazási igénye ettől függetlenül fennmarad.

5.2. Automatikus megszűnés. A megbízott szolgáltatások befejezésével a megbízás mindenképpen automatikusan megszűnik, illetve az Ügyvéd meghatalmazása a Megbízó számára az adott ügyben megszűnik.

5.3. Átmeneti időszak. A Megbízó vagy az Ügyvéd általi felmondás esetén az Ügyvéd tizennégy napig még képviseli a Megbízót, amennyire ez szükséges a Megbízó jogi hátrányoktól való megóvásához. Ez a kötelezettség nem áll fenn, ha a Megbízó visszavonja a megbízást, és kifejezi, hogy nem kívánja az Ügyvéd további tevékenységét.

Ezt követően az Ügyvéd már nem köteles a Megbízó érdekeit képviselni, és őt pl. megváltozott jogi helyzetre vagy megváltozott körülményekre figyelmeztetni.

6. Szolgáltatási kör, megbízás lebonyolítása és a megbízó együttműködési kötelezettségei

6.1. Teljesítés helye. Az el helyezés az Ügyvéd székhelye.

6.2. Szolgáltatási kör. A kiadott megbízás terjedelme az írásbeli meghatalmazásból, illetve az Ügyvéd esetleges egyéb írásbeli szolgáltatásleírásából adódik.

6.3. A szolgáltatásnyújtás alapelvei. Az Ügyvéd jogosult és köteles a kiadott megbízást a törvénynek megfelelően ellátni, és a Megbízó jogait és érdekeit mindenkivel szemben szorgalmasan, hűen és lelkiismeretesen olyan mértékben képviselni, amennyire ez a megbízás teljesítéséhez szükséges és célszerű.

Az Ügyvéd alapvetően jogosult szolgáltatásait saját belátása szerint teljesíteni, és minden lépést megtenni, különösen támadó és védekező eszközöket bármilyen módon felhasználni, amennyiben ez nem ellentétes a kiadott megbízással, lelkiismeretével vagy a törvénnyel. Ha a Megbízó olyan utasítást ad az Ügyvédnek, amelynek betartása összeegyeztethetetlen az Ügyvéd megfelelő szakmai gyakorlatának törvényen vagy egyéb szakmai szabályokon (pl. az „Ügyvédi hivatásgyakorlás irányelvei” [RL-BA] vagy a Legfelsőbb Bíróság ügyvédekre és ügyvédjelöltekre vonatkozó fellebbviteli és fegyelmi szenátusainak, valamint a korábbi Legfelsőbb Fellebbviteli és Fegyelmi Bizottság ügyvédekre és ügyvédjelöltekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatának [OBDK]) alapuló alapelveivel, az Ügyvédnek el kell utasítania az utasítást. Késedelem veszélye esetén az Ügyvéd jogosult olyan cselekményt is megtenni vagy elmulasztani, amelyre a kiadott megbízás nem terjed ki kifejezetten, vagy amely ellentétes egy adott utasítással, ha ez a Megbízó érdekében sürgősen indokoltnak tűnik.

6.4. Külső szolgáltatások. Az Ügyvéd jogosult a szolgáltatásokat maga teljesíteni, vagy a szolgáltatások nyújtása során szakértő harmadik feleket igénybe venni (külső szolgáltatás).

6.5. Külső szolgáltatás almeghatalmazás és helyettesítés formájában. Az Ügyvéd képviseltetheti magát egy nála dolgozó ügyvédjelölttel, vagy egy másik ügyvéddel, illetve annak felhatalmazott ügyvédjelöltjével (almeghatalmazás). Az Ügyvéd akadályoztatása esetén a megbízást vagy egyes részcselekményeket átadhatja egy másik ügyvédnek (helyettesítés).

6.6. Megállapodás szerinti külső szolgáltatások. Abban az esetben, ha egy szolgáltatás külső szolgáltatásként történő nyújtásáról a Megbízóval megállapodás született (megállapodás szerinti külső szolgáltatás), az Ügyvéd jogosult a külső szolgáltatást saját választása szerint saját nevében vagy a Megbízó nevében, valamint saját számlájára vagy a Megbízó számlájára megrendelni.

A megállapodás szerinti külső szolgáltatások esetén az adott megbízottak nem az Ügyvéd teljesítési segédei.

Amennyiben a megállapodás szerinti külső szolgáltatások esetében az Ügyvéd és a Megbízó között ezen külső szolgáltatásokra vonatkozóan nem született külön szolgáltatásleírás, illetve külön üzleti feltételek megállapodása, harmadik fél Ügyvéd nevében történő megbízása esetén a harmadik fél szolgáltatásleírása, a Megbízó nevében történő megbízás esetén pedig a harmadik fél szolgáltatásleírása és üzleti feltételei a Megbízóra is érvényesek.

Amennyiben a megállapodás szerinti külső szolgáltatások időtartama a kapcsolódó ügyvédi megbízás időtartamát meghaladja, az Ügyvéd nevében, illetve számlájára megrendelt külső szolgáltatások esetén a Megbízó a megbízás megszűnése után saját nevében és saját számlájára köteles átvenni a külső szolgáltatásokat.

6.7. Osztott szolgáltatások. Osztott szolgáltatások esetén az Ügyvéd jogosult részleges teljesítéseket végezni.

6.8. Határidő. A Megbízó köteles az Ügyvédnél megrendelt valamennyi szolgáltatást, illetve az Ügyvédnek feldolgozásra átadott okiratokat vagy tárgyakat határidőre átvenni.

Abban az esetben, ha az átvétel nem történik meg határidőre, az Ügyvéd jogosult a vállalkozókkal kötött szerződések esetén három hónap, a fogyasztókkal kötött szerződések esetén hat hónap elteltével, de legkésőbb az esetleges hosszabb törvényi megőrzési idő lejártát követően megsemmisíteni azokat.

6.9. Jogok a szolgáltatásokhoz. Alapvetően a megállapodás szerinti szolgáltatásokhoz fűződő valamennyi jog az Ügyvédet illeti meg.

A megbízó a megállapodott díj teljes kifizetése után jogosult a szolgáltatásokat a megállapodott terjedelemben használni. Abban az esetben, ha a terjedelem nem került megállapodásra, az magában foglalja a nem kizárólagos, alengedélyezési vagy harmadik feleknek [illetve kapcsolt vállalkozásoknak] való átadási jogot nem tartalmazó, saját használatra vonatkozó felhasználást.

A megbízónak be kell tartania a harmadik felek szolgáltatásainak vagy műveinek esetleges licencfeltételeit, amelyek az ügyvéd szolgáltatásainak vagy műveinek részét képezik.

6.10. Jog a végtermékre. A megbízó csak a szolgáltatásnak a megállapodott formában, végtermékként történő felhasználására jogosult, nem pedig a szolgáltatások elkészítéséhez szükséges alapok, munkaeszközök, köztes eredmények stb. átadására. Amennyiben erről nem született megállapodás, vagy nincsenek törvényi megőrzési kötelezettségek, az ügyvédnek nincs kötelezettsége ezen alapokat, munkaeszközöket, köztes eredményeket stb. a munka befejezése után megőrizni.

6.11. Kiadási kötelezettség. Az ügyvéd a megbízási jogviszony megszűnése után kérésre köteles a megbízó eredeti okiratait visszaadni. Az ügyvéd jogosult ezen okiratok másolatait megtartani.

Amennyiben a megbízó ismételten másolatokat kér olyan iratokról, amelyeket már megkapott, a költségeket a megbízó viseli.

6.12. Iratmegsemmisítés. Az ügyvéd köteles az iratokat a megbízás megszűnésétől számított öt évig megőrizni. Amennyiben a megőrzési kötelezettség időtartamára hosszabb törvényi határidők vonatkoznak, azokat be kell tartani. A megbízó hozzájárul az iratok (beleértve az eredeti okiratokat is) megsemmisítéséhez a megőrzési kötelezettség lejártát követően.

7. A megbízó együttműködési kötelezettségei

7.1. A megbízó együttműködési kötelezettségei. A megbízás megadását követően a megbízó köteles haladéktalanul közölni az ügyvéddel minden olyan információt, tényt, szolgáltatást és hasonlót, amely a megbízás teljesítésével összefüggésben jelentőséggel bírhat, valamint átadni minden szükséges okiratot, dokumentumot, bizonyítékot és hasonlót.

A fennálló megbízás időtartama alatt a megbízó köteles haladéktalanul, amint tudomására jut, közölni az ügyvéddel minden megváltozott, később felmerült vagy újonnan bekövetkező körülményt, amely a megbízás teljesítésével összefüggésben jelentőséggel bírhat. Az ügyvéd jogosult feltételezni az információk, tények, szolgáltatások, okiratok, dokumentumok, bizonyítékok és hasonlók helyességét, amennyiben azok helytelensége nem nyilvánvaló. Amennyiben az ügyvéd a megbízó által szolgáltatott információk alapján végzi el az adók önelszámolását, minden esetben mentesül a megbízóval szembeni bármilyen felelősség alól.

7.2. Az együttműködési kötelezettségek megszegése. A megbízó felelős minden olyan kárért, amely a megbízó hiányos, késedelmes vagy elmulasztott együttműködéséből ered, különösen az ügyvédnek ebből adódó időráfordításáért és az ezért járó díjazásáért.

Amennyiben az ügyvédet harmadik felek jogi jogsértés miatt perelik be a megbízó által szolgáltatott információkkal, tényekkel, szolgáltatásokkal, okiratokkal, dokumentumokkal, bizonyítékokkal és hasonlókkal összefüggésben, a megbízó köteles az ügyvédet kártalanítani és permentesen tartani, valamint támogatni a harmadik felek esetleges követeléseinek elhárításában.

8. Kommunikáció a megbízóval

8.1. Kommunikációs csatornák. Az ügyvéd a megbízóval bármilyen, általa megfelelőnek ítélt módon kommunikálhat, különösen a megbízó által az ügyvédnek megadott postai címen, e-mail címen és telefonszámon keresztül.

8.2. Amennyiben a megbízó más kommunikációs módokat, címeket vagy elérhetőségeket használ az ügyvéddel való kommunikációhoz, az ügyvéd is jogosult ezeket használni a megbízóval való kommunikációhoz.

8.3. Kézbesítés. Az ügyvéd nyilatkozatai minden esetben kézbesítettnek tekintendők, ha azokat a megbízás megadásakor a megbízó által megadott, vagy később általa használt címekre, illetve elérhetőségekre küldték.

8.4. Titkosítás. Az ügyvéd jogosult a megbízóval folytatott kommunikációt titkosítatlan formában lebonyolítani.

8.5. Írásbeliség. Ezen megbízási feltételek szerint írásban teendő nyilatkozatok e-mailben is megtehetők.

9. Titoktartási kötelezettség

9.1. Titoktartási kötelezettség. Az ügyvéd jogszabályi kötelezettsége, hogy titokban tartson minden rábízott ügyet és minden olyan tényt, amely szakmai minőségében tudomására jutott, és amelynek titokban tartása a megbízója érdekében áll.

9.2. Munkatársakra való kiterjesztés. Az ügyvéd jogosult minden munkatársat és harmadik felet a hatályos törvények és irányelvek keretein belül megbízni ügyek feldolgozásával, amennyiben ezek a munkatársak és harmadik felek bizonyíthatóan tájékoztatást kaptak a törvényi titoktartási kötelezettségről.

9.3. Felmentés a megbízóval szembeni igények esetén. Az ügyvéd csak annyiban mentesül a titoktartási kötelezettség alól, amennyiben ez az ügyvéd követeléseinek érvényesítéséhez (különösen az ügyvédi díjra vonatkozó követelésekhez) vagy az ügyvéddel szembeni követelések (különösen a megbízó vagy harmadik felek ügyvéddel szembeni kártérítési igényei) elhárításához szükséges.

9.4. Felmentés különböző törvények alapján. Az ügyvéd jogszabályi rendelkezések alapján bizonyos esetekben köteles információkat vagy jelentéseket szolgáltatni a hatóságoknak anélkül, hogy ehhez a megbízó hozzájárulását kellene kérnie; különösen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezésekre, valamint az adójogi rendelkezésekre (pl. számlanyilvántartási és számlabetekintési törvény, GMSG) hívjuk fel a figyelmet.

9.5. Felmentés a megbízó által. A megbízó bármikor felmentheti az ügyvédet a titoktartási kötelezettség alól. A megbízó általi titoktartási felmentés nem mentesíti az ügyvédet azon kötelezettsége alól, hogy megvizsgálja, nyilatkozata megfelel-e a megbízója érdekeinek. Amennyiben az ügyvéd mediátorként jár el, a titoktartási kötelezettség alóli felmentése ellenére is élnie kell a titoktartáshoz való jogával.

10. Díjazás

10.1. Díjmegállapodás. Alapvetően a díjazást a megbízás megadásakor vagy később írásban kötött díjmegállapodás rögzíti.

10.2. Megfelelő díjazás. Amennyiben egyedi esetben nem született díjmegállapodás, az ügyvéd jogosult megfelelő díjazásra. A jogi képviselői díjszabásról szóló törvény (RATG) és az Általános Díjszabási Kritériumok (AHK) szerinti megközelítések és számítási módszerek minden esetben megfelelőnek tekintendők.

10.3. Költségbecslés. A megbízó tudomásul veszi, hogy az ügyvéd által készített, kifejezetten nem kötelezőnek jelölt becslés a várható díj összegéről nem kötelező érvényű, és nem tekinthető kötelező érvényű költségvetésnek (a Fogyasztóvédelmi törvény 5. § (2) bekezdése értelmében), mivel az ügyvéd által az adott ügy teljes feldolgozásához és elintézéséhez nyújtandó szükséges és ésszerű szolgáltatások mértéke természeténél fogva nem ítélhető meg megbízhatóan előre.

10.4. Díj átláthatóság. A maximális díj átláthatóság biztosítása érdekében a Harlander & Partner Rechtsanwälte GmbH ezért folyamatos közbenső elszámolásra köteles. Közbenső elszámolást kell végezni különösen a peren kívüli tevékenységek befejezésekor, a bírósági szóbeli tárgyalás lezárásakor, jogorvoslatok benyújtásakor, valamint több lényeges szolgáltatási lépés után. Lényeges szolgáltatási lépésnek minősülnek különösen a peren kívüli felszólító levelek, valamint a RATG 23. § (1) bekezdése szerinti, alapvetően egységdíjas főszolgáltatások.

10.5. Kiegészítő szolgáltatások. Az ügyvéd minden olyan szolgáltatása, amelyet a megállapodott díjazás kifejezetten nem fedez, külön díjazásban részesül.

10.6. Részszolgáltatások. Az ügyvéd jogosult a már elvégzett részszolgáltatásokat kiszámlázni.

10.7. Költségelőleg. A készpénzes kiadásokat, mint például a bírósági díjakat (pl. átalánydíjak), hivatali díjakat vagy szakértői költségeket mindig előre át kell utalni. Ezenkívül az ügyvéd bármikor jogosult megfelelő díjelőleget kérni, legalább a következő esedékes részszolgáltatások összegéig.

Abban az esetben, ha a készpénzes kiadásokra vonatkozó költségelőlegek nem érkeznek be legkésőbb három munkanappal a bírósági vagy hatósági határidők lejárta előtt, az ezzel összefüggő cselekmények (pl. kereset, keresetválasz, jogorvoslat) már nem biztosíthatóan, határidőben elvégezhetők. Amíg a meghatalmazásban már kért költségelőleg nem, vagy legalább hét nappal egy esetleges határidő (pl. elévülés, keresetválasz, jogorvoslat) lejárta előtt nem érkezik be, a megbízás elfogadása nem történhet meg.

10.8. Meghaladó költségtérítés. Amennyiben az ellenféltől megítélt és behajtható költségtérítési összeg meghaladja a megbízóval megállapodott díjazást, a megállapodott díjazást meghaladó költségtérítési összeg az ügyvédet illeti.

10.9. Adók, költségek, készpénzes kiadások. A díjazás az ügyvéd székhelyétől, illetve irodájától értendő. A díjazáshoz hozzá kell adni a törvényes mértékű forgalmi adót, a szükséges és ésszerű költségeket (pl. utazási és szállásköltségek, telefon, másolatok), valamint a megbízó nevében fizetett készpénzes kiadásokat (pl. bírósági díjak).

10.10. Jogvédelmi biztosítás. A megbízó által bejelentett jogvédelmi biztosítás és az ügyvéd által biztosított jogvédelmi fedezet megszerzése nem érinti az ügyvéd megbízóval szembeni díjigényét, és nem tekinthető az ügyvéd hozzájárulásának ahhoz, hogy a jogvédelmi biztosító által nyújtott biztosítási szolgáltatással, mint díjazással megelégedjen. Amennyiben biztosítási fedezet áll fenn, az ügyvéd beszerezheti a megbízásra vonatkozó fedezetigazolást. A jogvédelmi biztosító általi fedezetigazolás azt jelenti, hogy a jogvédelmi biztosító a megbízó biztosítási szerződésének megfelelően átvállalja a költségeket. Ez nem jelenti automatikusan a teljes költségátvállalást. Sok biztosítási szerződés bizonyos szolgáltatásokat nem, csak részben, csak korlátozottan vagy csak bizonyos eljárási szakaszok befejezése után térít. A fedezetigazolás tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden egyes szükséges vagy ésszerű szolgáltatási lépés levonásmentesen, illetve egyáltalán fedezve van. A számla címzettje mindig a megbízó, mint az ügyvéd ügyfele. Amennyiben a megbízó biztosítója fedezetet ígért, az ügyvéd a számlát kiegészítésképpen a megbízó biztosítójának is elküldi fizetésre. Azon összegeket, amelyeket a biztosító a biztosítási feltételek alapján jogosan vagy jogtalanul nem vállal át, mint például a biztosított önrésze, az előzetes adólevonásra jogosultak áfája, vagy a biztosító által nem, nem teljesen vagy nem azonnal fedezett szolgáltatások, a megbízónak kell kifizetnie.

10.11. Költségtérítés az ellenféltől. A megbízó köteles az ügyvéd díját azokban az eljárásokban is előzetesen maga viselni, amelyekben az ellenfél költségtérítési kötelezettsége felmerülhet vagy felmerül. Az ügyvéd semmilyen esetben sem garantálja, hogy a költségek az ellenféltől behajthatók lesznek, mivel a költségek behajthatósága természeténél fogva nem ítélhető meg megbízhatóan előre.

Hasonlóképpen, az ügyvéd semmilyen esetben sem vállalja a költségek behajthatóságának kockázatát.

10.12. Jóváhagyás. Vállalkozókkal kötött szerződések esetén a megbízónak elküldött és szabályosan részletezett díjjegyzék jóváhagyottnak tekintendő, ha a megbízó a kézhezvételtől számított tizennégy napon belül (az ügyvédhez való beérkezés a mérvadó) írásban nem emel kifogást.

11. Fizetés

11.1. Esedékesség és fizethetőség. Az ügyvéd számlái a számla dátumától számítva minden levonás nélkül esedékesek, és amennyiben másként nem állapodtak meg, távértékesítési ügyletek esetén a megrendeléssel, egyébként pedig a számla kézhezvételétől számított tizennégy napon belül fizetendők. A szolgáltatások teljesítése alapvetően csak a teljes kifizetés után történik.

11.2. Átalánydíjas elszámolás. Átalánydíjas elszámolás esetén ez minden olyan szolgáltatást fedez, amely a megállapodott szolgáltatások teljesítéséhez szükséges. Kivételt képeznek az előre nem látható események költségei, a megbízó szerződésellenes együttműködéséből eredő többletköltségek, valamint a nyújtott szolgáltatások rejtett hibáiból adódó többletköltségek.

11.3. Ráfordítás alapú elszámolás. Ráfordítás alapú elszámolás esetén a tényleges ráfordítás alapján történik az elszámolás. Ráfordítás alapú elszámolásról akkor van szó, ha a várható ráfordítást hozzávetőlegesen, várhatóan vagy becsültként adják meg.

11.4. Egyetemleges felelősség. Amennyiben egy jogi ügyben több megbízó ad megbízást, ők egyetemlegesen felelnek az ügyvéd ebből eredő minden követeléséért. Fogyasztókkal kötött szerződések esetén ez csak akkor érvényes, ha az ügyvéd szolgáltatásai a megbízásból nem oszthatók, és nem egyértelműen csak egy meghatározott megbízó számára nyújtották azokat.

11.5. Közvetlen fizetés. A megbízás teljesítése során felmerült összes költség és készpénzes kiadás az ügyvéd belátása szerint közvetlen kiegyenlítésre is továbbítható a megbízónak.

11.6. Jogvédelmi biztosítás. Az ügyvéd nem köteles a díjat közvetlenül a jogvédelmi biztosítótól behajtani, hanem a teljes díjazást a megbízótól követelheti.

11.7. 19. § RAO. Az ügyvéd jogosult a megbízó számára hozzá beérkezett készpénzösszegekből levonni kiadásainak és jövedelmének összegét, amennyiben azt a kapott előlegek nem fedezik, azonban köteles azt azonnal elszámolni.

Amennyiben a követelés helyességét és összegét vitatják, mind az ügyvéd, mind a megbízó jogosult a jogi kamara bizottságát felkérni a vita békés rendezésére. Az ügyvéd azonban ebben az esetben jogosult a hozzá beérkezett készpénzösszegeket a vitatott követelés összegéig bírósági letétbe helyezni, ugyanakkor, ha a kért békés rendezés sikertelen maradt, köteles az utóbbi helyességét és összegét bizonyítani.

A letétbe helyezett összegre az ügyvédet törvényes zálogjog illeti meg a képviseletből eredő követeléséért.

11.8. 19a. § RAO. Amennyiben a megbízónak bíróság, más hatóság vagy választottbíróság előtti eljárásban költségeket ítélnek meg vagy egyezség útján ígérnek, az ügyvéd, aki utoljára képviselte a megbízót, a saját és elődei készpénzes kiadásainak megtérítésére és az eljárásban nyújtott képviselet díjazására vonatkozó igénye miatt zálogjoggal rendelkezik a megbízó költségtérítési követelésén.

Amennyiben a megbízót utoljára több ügyvéd képviselte, ez a zálogjog az elsőként megnevezett ügyvédet illeti meg.

Amennyiben a költségkötelezettől nem érkezik be a teljes költségösszeg, az utolsó ügyvéd köteles a beérkezett összeget maga és a korábbi ügyvédek között felosztani, az őt és a többi ügyvédet megillető költségösszegek arányában.

11.9. Engedményezés. Vállalkozókkal kötött szerződések esetén a megbízó ellenféllel szembeni költségtérítési igényei az ügyvéd díjigényének erejéig az ügyvédre engedményezésre kerülnek azok keletkezésével egyidejűleg. Az ügyvéd jogosult az engedményezést bármikor közölni az ellenféllel.

11.10. A megbízó általi beszámítás és visszatartás tilalma. Vállalkozók nem jogosultak saját követeléseiket az ügyvéd követeléseivel szemben beszámítani, kivéve, ha a megbízó követelését az ügyvéd írásban elismerte vagy bíróságilag megállapították. Vállalkozók javára visszatartási jog kizárt.

11.11. Fizetési késedelem. Amennyiben a megbízó fizetési késedelembe esik, minden esetben a törvényes 4%-os mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni az ügyvédnek.

Ha a megbízó okozta a fizetési késedelmet, vállalkozókkal kötött szerződések esetén a vállalkozók között érvényes törvényes kamatokat, de legalább évi 9%-ot, fogyasztókkal kötött szerződések esetén pedig évi 9%-os kamatot kell fizetni. A megbízó köteles továbbá viselni a követelés behajtásával kapcsolatos összes költséget és ráfordítást, valamint minden egyéb, a célszerű jogérvényesítéshez szükséges költséget. Az ezen felüli törvényes igények érintetlenek maradnak.

11.12. Folyamatos fizetési késedelem. A megbízó sikertelen felszólítása után, legalább hétnapos póthatáridő kitűzésével, az ügyvéd azonnal esedékessé teheti az összes, más megbízások keretében már elvégzett szolgáltatást és részszolgáltatást, és ideiglenesen felfüggesztheti a még ki nem fizetett szolgáltatások nyújtását az összes nyitott díjkövetelés teljes kifizetéséig.

A megbízó második sikertelen felszólítása után, további legalább hétnapos póthatáridő kitűzésével, az ügyvéd jogosult minden megbízástól visszalépni, és a már elvégzett szolgáltatások kifizetésén felül az elmaradt haszon megtérítését is követelni.

11.13. Részletfizetés. Amennyiben az ügyvéd és a megbízó részletfizetési megállapodást köt, úgy a határidő elmulasztása, akár csak egyetlen részlet határidőn túli kifizetése esetén is, megállapodottnak tekintendő.

12. Felelősség

12.1. Általános felelősségkorlátozás. Az ügyvéd felelőssége, kivéve személyi sérülés esetén, a törvényileg előírt minimális felelősségbiztosítási összegre korlátozódik, mint maximális összegre.

A minimális felelősségbiztosítási összeg ügyvédi irodák esetében, korlátolt felelősségű társaság formájában, jelenleg EUR 2 400 000,00, ügyvédek esetében pedig EUR 400 000,00.

A maximális összeg magában foglalja az ügyvéddel szemben fennálló valamennyi igényt, amely hibás tanácsadás és/vagy képviselet miatt merült fel, mint például a kártérítési és árleszállítási igényeket. Ez a maximális összeg nem foglalja magában a megbízó azon igényeit, amelyek az ügyvédnek kifizetett díj visszatérítésére vonatkoznak. Az esetleges önrészek nem csökkentik a felelősséget.

A maximális összeg egy biztosítási eseményre vonatkozik. Két vagy több versengő károsult (megbízó) esetén a maximális összeget az egyes károsultak igényeinek arányában kell csökkenteni.

Ügyvédi iroda megbízása esetén ez az általános felelősségkorlátozás az iroda valamennyi, az iroda számára (mint annak tagja, ügyvezetője, alkalmazott ügyvédje vagy egyéb minőségben) tevékenykedő ügyvédjére is érvényes.

Fogyasztókkal kötött szerződések esetén ez az általános felelősségkorlátozás csak annyiban érvényes, amennyiben a felelősség nem az ügyvéd súlyos gondatlanságán vagy szándékosságán alapul.

12.2. Felelősségkorlátozás az ügyvédi megbízási viszonyra. Az ügyvéd kizárólag a megbízója felé felel, harmadik felek felé nem. A megbízó köteles kifejezetten felhívni azon harmadik felek figyelmét erre a körülményre, akik a megbízó közreműködése révén az ügyvéd szolgáltatásaival kapcsolatba kerülnek.

12.3. Felelősségkorlátozás külső szolgáltatások esetén. Az ügyvéd csak a kiválasztási hibáért felel azon harmadik felek (különösen külső szakértők) tevékenységéért, akiket a megbízó tudtával, a szolgáltatásnyújtás keretében egyes részfeladatokkal megbízott, és akik nem alkalmazottak vagy társasági tagok.

12.4. Felelősség kizárása külföldi jog esetén. Az ügyvéd csak írásbeli megállapodás esetén, vagy ha felajánlotta a külföldi jog vizsgálatát, felel a külföldi jog ismeretéért. Az uniós jog soha nem minősül külföldi jognak, de a tagállamok joga igen.

12.5. Kockázat átszállása. Tárgyak vagy okmányok vállalkozóknak történő küldése esetén a kockázat mindig átszáll a megbízóra, amint az ügyvéd azokat átadta a szállítóvállalatnak. A küldemény alapvetően nem biztosított, kivéve, ha a megbízó saját költségén írásban megbízta az ügyvédet a biztosítással.

12.6. Reklamációs kötelezettség. A vállalkozóknak az átadott, illetve átveendő szolgáltatásokat az átadást követően vagy az ügyvéd által kért időközi átvétel után legkésőbb tizennégy napon belül írásban el kell fogadniuk („jóváhagyniuk”), vagy az esetleges hibákat írásban jelezniük kell.

Időközi átvétel esetén az ügyvéd csak az időközi átvétel („jóváhagyás”) megtörténte után folytathatja a munkát. Nem időben történő átvétel vagy a szolgáltatások előzetes felhasználása esetén a szolgáltatások automatikusan elfogadottnak minősülnek a vállalkozó részéről.

A rejtett hibákat vagy károkat, amelyek csak tizennégy nap elteltével, de a nyitott garancia-, jótállási vagy kártérítési határidőkön belül jelentkeznek, a vállalkozóknak szintén tizennégy napon belül, az észlelhetőségtől számítva, jelezniük kell.

A vállalkozó reklamációjának részletesen és érthetően kell leírnia a hibát, illetve a károkat. A vállalkozónak lehetővé kell tennie az ügyvéd számára a hibák, illetve károk kivizsgálásához és orvoslásához szükséges valamennyi intézkedést.

Amennyiben a vállalkozó nem időben jelzi a hibákat, a garancia-, jótállási és kártérítési igények érvényesítése kizárt.

12.7. Elháríthatatlan vagy előre nem látható események. Elháríthatatlan vagy előre nem látható események – különösen a megbízó kötelezettségeinek teljesítésében való késedelme, valamint az ügyvéd vagy alvállalkozói részéről előre nem látható késedelmek – meghosszabbítják a határidőket, illetve elhalasztják az időpontokat az elháríthatatlan és előre nem látható esemény időtartamával, plusz az ilyen esetben szükséges szervezési intézkedések időtartamával. Erről az ügyvédnek írásban értesítenie kell a megbízót.

12.8. Póthatáridő. A határidők vagy időpontok be nem tartása csak akkor jogosítja fel a megbízót igények érvényesítésére, ha írásban megfelelő, de legalább tizennégy napos póthatáridőt biztosított az ügyvédnek.

12.9. Elévülés / Elévülési jogvesztés. Amennyiben a törvény nem ír elő rövidebb elévülési vagy jogvesztő határidőket, a vállalkozók ügyvéddel szembeni valamennyi igénye, amennyiben azokat a határidő lejárta előtt bíróság előtt nem érvényesítik, a jótállásra vonatkozóan a szolgáltatás teljesítésétől számított hat hónapon belül, és minden egyéb igény, különösen a kártérítési igények, a kár és a károkozó személyének ismeretétől vagy az igényt megalapozó egyéb eseménytől számított hat hónapon belül, de legkésőbb a kárt okozó vagy igényt megalapozó eseménytől számított három év elteltével elévül.

13. Elcsábítási tilalom

13.1. Elcsábítási tilalom. A megbízó nem csábíthatja el az ügyvéd munkatársait. Ez a megállapodás az esetleges megbízás megszűnését követően is három évig érvényben marad. E kötelezettség megszegése esetén a munkatárs bruttó éves fizetésének megfelelő összegű kötbért kell fizetni minden egyes jogsértésért.

14. Adatvédelem

14.1. Adatkezelés célja. Az ügyvéd a megbízó adatait kizárólag a megbízó által adott megbízás (mandátum) törvényes és megbízásnak megfelelő teljesítése céljából kezeli, kizárólag a törvény, illetve a megbízó által adott megbízás (mandátum) szerint.

14.2. Az adatkezelés jogalapjai. A megbízó adatainak kezelésére vonatkozó jogalapok a következők:

14.3. Világméretű adatkezelés. Harmadik országban történő adatkezelés esetén az ügyvéd különleges adatbiztonsági intézkedéseket alkalmaz, mint például az adatok titkosított továbbítását és tárolását.

14.4. Nincs hozzájárulási / megbízási kötelezettség. A megbízó nem köteles hozzájárulást adni (büntetőjogi ítéletek és bűnügyi adatok, illetve különleges kategóriájú személyes adatok esetén), és nem köteles megbízást (mandátumot) adni. A hozzájárulás megtagadása, illetve a megbízás (mandátum) elmaradása azonban azt vonná maga után, hogy az ügyvéd nem tudja elvállalni a megbízást (mandátumot).

14.5. A hozzájárulás visszavonásának joga. A megbízó jogosult hozzájárulását bármikor visszavonni. Visszavonás esetén az adatkezelés, amennyiben nincs más jogalap, leáll. A visszavonás nem érinti a visszavonásig kezelt adatok jogszerűségét.

14.6. Tárolási idő. A megbízó adatait az ügyvéd legalább az esetleges adóügyi megőrzési kötelezettségek időtartamáig, azaz általában a megbízás (mandátum) befejezését követő hét naptári évig tárolja, és ezen felül a megbízásból (mandátumból) eredő valamennyi kötelezettség megszűnéséig megőrizhetők.

14.7. Titoktartási kötelezettség. Továbbítás más címzetteknek. A megbízó adatai az egyeztetett, illetve a szigorú törvényi ügyvédi titoktartási kötelezettség és a személyes, valamint vállalati adatok törvényes védelme alá tartoznak. A megbízó adatainak továbbítása, kivéve az iratok küldése esetén a futárszolgálatoknak, átutalások esetén a bankoknak, könyvelés keretében az adótanácsadóknak, helyettesítés esetén más ügyvédeknek, valamint hatóságoknak és bíróságoknak történő továbbítást, csak törvényi alapon, illetve egyébként a megbízóval egyeztetve történik.

14.8. Jogi és rendezvényinformációk. Amennyiben a megbízó hozzájárul az ügyvéd által küldött jogi és rendezvényinformációkhoz, az ügyvéd a megbízó személyes adatait a jogi és rendezvényinformációk küldésére vonatkozó hozzájárulás alapján kezeli, a megbízó visszavonásáig vagy tiltakozásáig.

14.9. A hozzájárulás visszavonásának joga, illetve a direkt marketing elleni tiltakozás joga. A megbízó jogosult hozzájárulását bármikor visszavonni, illetve tiltakozni adatainak direkt marketing célú felhasználása ellen. Visszavonás esetén az adatkezelés, amennyiben nincs más jogalap, leáll. A visszavonás nem érinti a visszavonásig kezelt adatok jogszerűségét. Tiltakozás esetén a megbízó személyes adatait a továbbiakban nem kezelik direkt marketing céljából.

14.10. A megbízó jogai / Érintetti jogok. A megbízó jogosult személyes adatainak megismerésére, helyesbítésére és törlésére, az adatkezelés korlátozására, az adathordozhatóságra, valamint a felügyeleti hatóságnál (adatvédelmi hatóságnál) történő panasztételre.

15. Betétbiztosítás

15.1. Az ügyvéd letéti számlái. Az ügyvéd a letéti számláit a Salzburger Sparkasse Bank AG-nál vezeti. Az ügyvéd ezekre a letéti számlákra vonatkozóan aláírta a BWG 37a. §-a szerinti tájékoztatót. A hitelintézetek betétbiztosításáról és befektetői kártalanításáról szóló szövetségi törvény (Betétbiztosítási és Befektetői Kártalanítási Törvény – ESAEG, BGBl I 117/2015) szerinti általános betétbiztosítási felső határ ezekre a letéti számlákra vonatkozó betéteket is magában foglalja.

15.2. A megbízó betétei. Amennyiben a megbízó is tart betéteket a Salzburger Sparkasse Bank AG-nál, ezeket a letéti pénzekkel együtt be kell számítani a jelenleg € 100 000,00/betétes maximális fedezeti összegbe, és nincs külön betétbiztosítás.

16. Záró rendelkezések

16.1. Alkalmazandó jog. A megbízó és az ügyvéd közötti jogviszonyokra kizárólag az osztrák jogot kell alkalmazni, a nemzetközi kollíziós normák kizárásával. Az ENSZ adásvételi jogának rendelkezései nem alkalmazandók.

16.2. Vitarendezés. Ügyvédek és fogyasztók közötti vitákban peren kívüli vitarendezési szervként a Fogyasztói Ügyletek Békéltető Testülete (www.verbraucherschlichtung.or.at) jár el. Az ügyvéd nem köteles ezt a szervet vitarendezésre bevonni vagy alávetni magát neki, és eseti alapon dönt a vitarendezési eljárásban való részvételről.

16.3. Illetékesség. Az ügyvéd és a vállalkozók közötti valamennyi vita tekintetében illetékességi helyként a Salzburgban található, hatáskörrel rendelkező osztrák bíróságot kell tekinteni. Az ügyvéd azonban jogosult az ügyvéd és a vállalkozó általános illetékességi helyén is pert indítani.