Szerencsejátéknak alapvetően minden olyan játékot nevezünk, amelyben a nyeremény vagy a veszteség legalább túlnyomórészt a véletlentől függ. Különbséget kell tenni a szerencsejáték és a nyereményjáték között. Szerencsejáték esetén a részvétel általában díj ellenében történik, míg nyereményjátékoknál ez éppen nem így van. Ausztriában alapvetően a szövetségi állam rendelkezik az úgynevezett szerencsejáték-monopóliummal. Ez azt jelenti, hogy alapvetően a szövetségi állam joga szerencsejátékokat szervezni. Aki tehát a szerencsejáték-törvény értelmében szerencsejátékot kíván szervezni, annak ehhez koncessziót, illetve engedélyt kell kérnie a Szövetségi Pénzügyminisztertől. Ezen monopólium alól azonban van néhány kivétel.
Engedélyezettek például:
- Olyan szerencsejátékok, amelyeket időtöltés céljából szerveznek, és kis összegekről van szó.
- A szerencsejáték-automaták sem tartoznak a szövetségi szerencsejáték-monopólium alá, amennyiben vásári játékokról van szó, mint például a „fonalhúzás”, „szerencsekerék”, „hal- vagy kacsahorgászat” vagy hasonló.
A koncessziós és engedélyesek a szerencsejáték-törvény szerint kötelesek reklámtevékenységüket „felelősségteljes mértékben” folytatni. Ez a mértékletes magatartás akkor sérül, ha például különösen magas téteket vagy idegen tőkével történő szerencsejátékot reklámoznak. Továbbá nem szabad azt sugallni, hogy a fokozott játék növeli a nyerési esélyeket. A nyerési esélyeket a reklámokban általánosságban nem szabad eltúlozni.
Aki a szerencsejáték-törvény előírásaival ellentétesen szervez szerencsejátékokat, annak akár 60 000,00 EUR összegű közigazgatási bírsággal is számolnia kell. Büntetőjogi következményekkel is számolni kell.
