Felnőttképviselet
Felnőttképviselet
A felnőttképviselet egy jogszabályilag szabályozott védelmi eszköz olyan nagykorú személyek számára, akik pszichikai betegség vagy hasonló károsodás miatt már nem képesek önállóan intézni ügyeiket. Célja, hogy olyan jogi keretet biztosítson, amelyben a szükséges döntések meghozhatók és az érdekek érvényesíthetők, anélkül, hogy az érintett személy önrendelkezési jogát szükségtelenül korlátozná. Az érintett személy cselekvőképességét a felnőttképviselet nem korlátozza automatikusan. Továbbra is tehet joghatályos cselekményeket, ha rendelkezik az ehhez szükséges döntési képességgel. Jellegétől függően kezdeményezheti maga az érintett személy, átvehetik hozzátartozók, vagy elrendelheti a bíróság.
Jogszabályi képviselet korlátozott döntési képességű nagykorú személyek számára, ügyeik jogilag hatékony rendezése érdekében.
A felnőttképviselet mindig szubszidiárius. Csak akkor hozható létre, ha nincs más, kevésbé beavatkozó támogatás, például hozzátartozók, szociális szolgáltatások vagy egy előzetes meghatalmazás révén.
Jogszabályi alapok
A felnőttképviseletet az ABGB 268. és következő paragrafusai szabályozzák, és a 2. Felnőttvédelmi Törvénnyel (ErwSchG) alapvetően megreformálták. Felváltja a korábbi gondnokságot, és három központi formát foglal magában:
- Választott felnőttképviselet
- Törvényes felnőttképviselet
- Bírósági felnőttképviselet
Célja az önrendelkezés és a védelem kiegyensúlyozott viszonyának megteremtése.
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Eine fundierte rechtliche Beratung sorgt dafür, dass die Erwachsenenvertretung nicht nur gesetzeskonform eingerichtet wird, sondern auch den individuellen Bedürfnissen der betroffenen Person entspricht.“
A felnőttképviselet formái
1. Választott felnőttképviselet
Az érintett személy maga határozza meg, amíg képes alapjaiban megérteni egy meghatalmazás jelentését és következményeit. Csak akkor lehetséges, ha már nem hozható létre előzetes meghatalmazás.
Megállapodás köthető arról, hogy a képviselő csak az érintett személlyel együtt jár el (társdöntés), vagy hogy az érintett személy bizonyos nyilatkozatai csak a képviselő jóváhagyásával érvényesek.
A megállapodást ügyvéd, közjegyző vagy felnőttvédelmi egyesület előtt kell megkötni, és az Osztrák Központi Képviseleti Nyilvántartásba (ÖZVV) be kell jegyezni. Korlátozott döntési képességről szóló orvosi igazolást kötelezően be kell mutatni. A választott felnőttképviselet rendszeres bírósági ellenőrzés alá esik.
2. Törvényes felnőttképviselet
Akkor jön létre, ha egy nagykorú személy pszichikai betegség vagy hasonló károsodás miatt nem képes önállóan intézni ügyeit, nincs képviselője, vagy már nem akar, illetve nem tud választani. Csak akkor válik hatályossá, ha bejegyzik az
A képviseleti jogosultság csak az ÖZVV-be történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés előtt az érintett személyt személyesen kell tájékoztatni a lényegről, a következményekről és a kifogásolási jogról. A jogosultságok a törvényben kimerítően szabályozottak, és a következő területeket foglalhatják magukban:
- Képviselet közigazgatási és közigazgatási bírósági eljárásokban, például kérelmek, bejelentések vagy közigazgatási hatóságok előtti eljárások esetén
- Képviselet bírósági eljárásokban a képviselt személy nevében
- Jövedelem, bankszámlák, vagyontárgyak és adósságok kezelése
- Szerződések megkötése a szükséges ápolási vagy gondozási szolgáltatások biztosítására
- Orvosi kezelésekhez és kapcsolódó szerződésekhez való hozzájárulás
- Lakóhely megváltoztatása vagy otthoni szerződés megkötése
- További személyes ügyek intézése, amelyek nem tartoznak az egészségügy vagy a lakóhely körébe
- Egyéb szükséges jogügyletek megkötése, amelyek az előző pontokban nem szerepelnek
A törvényes felnőttképviselő köteles évente élethelyzet-jelentést benyújtani, és vagyonkezelés esetén elszámolást készíteni. A rendkívüli gazdálkodási tevékenységek, mint például ingatlan eladása vagy hosszú távú hitelszerződések megkötése, mindig bírósági jóváhagyást igényelnek.
3. Bírósági felnőttképviselet
A bíróság csak végső eszközként (ultima ratio) rendeli el, ha sem választott, sem törvényes felnőttképviselet nem lehetséges. Csak konkrétan megnevezendő, aktuálisan intézendő ügyekre rendelhető el. Az összes ügyre vonatkozó általános kirendelés megengedhetetlen.
Elsődlegesen előzetes meghatalmazottak, választott felnőttképviselők vagy felnőttképviselői rendelkezésben megnevezett személyek kerülnek kirendelésre. Csak ha ez nem lehetséges, akkor következik egy közeli hozzátartozó, szubszidiáriusan egy felnőttvédelmi egyesület, és komplex jogi kérdések esetén egy ügyvéd vagy közjegyző.
Ebben a formában a bíróság jóváhagyási fenntartást rendel el, ha súlyos veszély elhárításához szükséges. Ezenkívül több bírósági felnőttképviselőt is kirendel, akiknek hatáskörei nem fedhetik egymást.
A felnőttképviselő jogai és kötelezettségei
A felnőttképviselő mindig ügyel arra, hogy a képviselt személy a lehető legönrendelkezőbben éljen. A döntéseket, amennyire az egészségi állapot engedi, saját kívánságai szerint hozzák meg.
A felnőttképviselő rendszeresen elszámol a bíróságnak. Ez magában foglalja a személyes helyzetről szóló jelentéseket, például a lakóhelyről, az egészségi állapotról és az elmúlt év fontos eseményeiről. Ha jövedelmet vagy vagyont is kezel, akkor ezen felül részletes elszámolást is készít.
Minden személyes információt, amelyet tevékenysége során megismer, bizalmasan kezel. Ez többek között az egészségügyi adatokra, pénzügyi viszonyokra vagy magánügyekre vonatkozik.
Rendkívüli jogügyletekhez mindig kéri a bíróság jóváhagyását. Ez vonatkozik például arra, ha ingatlant ad el, hitelt vesz fel, vagy a képviselt személy nevében nagyobb örökséget fogad el.
A felnőttképviselet minden formájában a képviselő havonta legalább egyszer személyes kapcsolatot tart. Ezt csak akkor nem kell megtennie, ha kizárólag olyan feladatokat lát el, amelyek főként jogi vagy vagyonkezelési ismereteket igényelnek.
A jövedelem és vagyon kezelése a gyámhatósági biztonság szabályai szerint történik. Azon cselekmények esetében, amelyek túllépik a rendes gazdálkodási tevékenységet, mindig bírósági jóváhagyás szükséges.
A titoktartási kötelezettség érvényes, kivéve a jogszabályilag megengedett tájékoztatást bizonyos közeli hozzátartozók számára a szellemi és fizikai állapotról, lakóhelyről és hatáskörről.
Létrejötte és megszűnése
A felnőttképviselet az alábbiak révén jön létre:
- Bejegyzés az ÖZVV-be (választott vagy törvényes)
- Jogerős bírósági határozat (bírósági)
Az alábbiak révén szűnik meg:
- Három év elteltével, meghosszabbítás nélkül
- A képviselt személy vagy a képviselő halála
- Törvényes és bírósági felnőttképviselet esetén a megszűnés akkor is bekövetkezik, ha az ügy elintéződött, vagy a kirendelés feltételei megszűntek.
- Bírósági döntés
- Kifogás az ÖZVV-ben
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
- Jogi tanácsadás a képviseleti formákról: Annak tisztázása, hogy az Ön helyzetében egy választott, törvényes vagy bírósági felnőttképviselet célszerű és megengedett-e
- A feltételek vizsgálata: Annak felmérése, hogy a jogszabályi feltételek teljesülnek-e a felesleges eljárások elkerülése érdekében
- Jogi szempontból biztonságos megfogalmazás és dokumentumok elkészítése: például felnőttképviselői rendelkezések, meghatalmazások vagy bírósági és hatósági kérelmek
- Képviselet bírósági eljárásban: például bírósági felnőttképviselő kirendelésekor vagy a képviselő alkalmasságával kapcsolatos vita esetén
- Jogok érvényesítése és védelme: pl. bírósági ellenőrzés, jóváhagyási eljárások vagy kifogások esetén
- Jogi kísérés meghosszabbítás vagy megszűnés esetén: határidőre benyújtott kérelmek, formális indoklások és bírósági eljárások
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Wer frühzeitig klare Regelungen trifft, bewahrt sich und seine Angehörigen vor unnötigen Konflikten und sorgt für Rechtssicherheit in schwierigen Lebenssituationen.“
