Szándékosság
Szándékosság
A szándékosság az StGB 5. §-a szerint a büntetőjog egyik legfontosabb eleme. Leírja egy személy belső hozzáállását a cselekedetéhez. Egyszerűen fogalmazva: valaki szándékosan cselekszik, ha tudja, mit tesz, és ezt az eredményt akarja, vagy legalábbis elfogadja. Szándékosság nélkül egy cselekmény alapvetően nem büntethető, kivéve, ha a törvény kifejezetten büntetendőnek minősíti a gondatlanságot.
Szándékosság azt jelenti: valaki tudatosan és akarattal követ el egy cselekményt, vagy tudatosan vállalja a következményeket.
Alapelv: Büntethetőség és szándékosság
A büntetőjogban az az alapelv érvényesül: a legtöbb bűncselekmény szándékosságot feltételez.
A gondatlanság csak akkor büntethető, ha a törvény azt kifejezetten szabályozza. Ez vonatkozik például a gondatlan testi sértésre vagy a gondatlan emberölésre.
Gyakorlati jelentőség
A gyakorlatban a szándékosság döntő jelentőségű. Az ügyészségnek bizonyítania kell, hogy a vádlott szándékosan cselekedett. Ha ez a bizonyítás nem sikerül, és kétségek merülnek fel, azok a vádlott javára válnak. A kísérletnél is megmutatkozik a szándékosság központi szerepe, hiszen csak a szándékos cselekmények büntethetők már a kísérleti szakaszban is. Gondatlan bűncselekmények esetén viszont nincs kísérlet.
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációA szándékosság jelentősége
Jogi szempontból a szándékosság két elemből áll:
- Tudatosság: A személy felismeri, hogy cselekedete egy törvényi tényállást valósít meg.
- Akarat: A személy ezt az eredményt akarja előidézni, vagy legalábbis tudatosan vállalja.
Ebből világosan látszik: a szándékosság több, mint puszta figyelmetlenség. Egy tudatos igent jelent a cselekményre vagy annak lehetséges következményeire.
A szándékosság fajtái
Az osztrák büntetőjog különböző fokozatokat különböztet meg:
- Szándék (dolus directus 1. fok): Az elkövető egy bizonyos célt követ.
Például: Valaki célzottan akar egy idegen dolgot megsemmisíteni. - Tudatosság (dolus directus 2. fok): Az elkövető pontosan tudja, hogy az eredmény be fog következni, még akkor is, ha nem feltétlenül törekszik rá.
Például: Egy gyújtogató tudja, hogy emberek sérülnek meg az épületben. - Esetleges szándék (dolus eventualis): Az elkövető lehetségesnek tartja az eredményt, és azt mondja magának: „Ha megtörténik, hát megtörténik.”
Például: Egy autóvezető száguld egy szűk utcán, és tudatosan vállalja mások esetleges sérülését.
Különbség a gondatlansághoz képest
- Esetleges szándék: A személy felismeri a veszélyt, és azt mondja magának: „Ha valami történik, azt elfogadom.”
- Pontosan ez az elhatárolás dönt a gyakorlatban gyakran a büntetés mértékéről, vagy akár a bűnösségről és a felmentésről.
Az, hogy egy cselekményt szándékosan vagy gondatlanul követtek el, közvetlenül befolyásolja a büntetés mértékét.
Büntetés mértéke
Szándékos cselekmények esetén általában súlyosabb büntetések fenyegetnek.
- Gondatlan cselekmények esetén a büntetések gyakran lényegesen enyhébbek – vagy egyáltalán nem kerül sor büntethetőségre.
- A vádlottak számára ezért döntő, hogy a vád tudja-e bizonyítani a szándékosságot.
Különleges esetek
Válassza ki most a kívánt időpontot:Ingyenes első konzultációEredmény-minősített bűncselekmények : Az alap tényállás szándékosságot követel, a súlyos következmény gondatlanul is előidézhető.
- Kísérlet: Már a puszta szándék is, hogy egy cselekményt elkövessenek, büntethető lehet, még akkor is, ha az nem fejeződik be.
- Tévedések: Aki döntő körülményekben téved, szándékosság nélkül cselekedhetett.
- Tévedések: Aki döntő körülményekben téved, szándékosság nélkül cselekedhetett.
Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel
Egy büntetőeljárás jelentős terhet ró az érintettekre. Már a kezdetektől súlyos következmények fenyegetnek – a kényszerintézkedésektől, mint a házkutatás vagy letartóztatás, a büntetőnyilvántartásba való bejegyzéseken át egészen a szabadságvesztésig vagy pénzbüntetésig. Az első szakaszban elkövetett hibák, például meggondolatlan nyilatkozatok vagy hiányzó bizonyítékok rögzítése, később gyakran már nem orvosolhatók. Gazdasági kockázatok is, mint például a kártérítési igények vagy az eljárás költségei, jelentősen befolyásolhatják a helyzetet.
Egy specializált büntetőjogi védelem biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva érvényesüljenek. Biztonságot nyújt a rendőrséggel és az ügyészséggel való érintkezésben, véd az önvád ellen, és alapot teremt egy világos védelmi stratégiához.
Irodánk:
- megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogilag mennyire megalapozott,
- elkíséri Önt a nyomozati eljárás és a főtárgyalás során,
- gondoskodik a jogilag megalapozott kérelmekről, nyilatkozatokról és eljárási lépésekről,
- támogatást nyújt a polgári jogi igények elhárításában vagy rendezésében,
- védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és a sértettekkel szemben.
Peter HarlanderHarlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“
