Bizalmi elv

Bizalmi elv

A bizalmi elv az osztrák közlekedési jog alapvető elve. Kimondja, hogy minden közlekedő alapvetően megbízhat abban, hogy mások a közúti forgalomban szabályszerűen viselkednek. Aki maga szabályosan viselkedik, feltételezheti, hogy mások is betartják a közlekedési szabályokat, amíg ennek ellenkezőjére utaló jel nem mutatkozik.

A bizalmi elv lehetővé teszi a rendezett forgalom lebonyolítását azáltal, hogy megengedi a bizalmat mások szabályszerű viselkedésében. Ugyanakkor kötelez arra, hogy felismerhető veszélyek esetén azonnal figyelmesen reagáljunk.

Jogi megalapozás

A jogi alap a StVO 3. §-ában található. Ez a rendelkezés két központi elemet ötvöz:

• a körültekintő és figyelmes viselkedés kötelezettsége
• a jog, hogy megbízzunk mások szabályszerű viselkedésében

Ezen elv nélkül a rendezett forgalom lebonyolítása aligha lenne lehetséges, mivel mindenkinek folyamatosan számolnia kellene mások előre nem látható hibáival.

Figyelmességi és körültekintési kötelezettség

A bizalmi elv alkalmazásának előfeltétele mindig a saját helyes viselkedés. Minden közlekedőnek:

• figyelmesen részt kell vennie a forgalomban
• alkalmazkodnia kell a vezetési stílusához
• időben fel kell ismernie a veszélyeket

Csak az hivatkozhat a bizalmi elvre, aki megfelel ezeknek a követelményeknek.

A bizalom mint könnyebbség a közúti forgalomban

A mindennapokban az elv azt jelenti, hogy nem kell állandóan számolni mások hibás viselkedésével. Tipikus példák:

• Egy vezető feltételezheti, hogy mások megállnak a piros lámpánál
• A gyalogosok betartják a közlekedési szabályokat
• A kerékpárosok helyesen használják a kijelölt közlekedési felületeket

Mikor szűnik meg a bizalom

A bizalmi elv már nem érvényes, amint egy hibás viselkedés felismerhető, vagy felismerhetőnek kellett volna lennie. Ez különösen akkor áll fenn, ha:

• egy közlekedő nyilvánvalóan megszegi a szabályokat
• már kialakulóban van egy veszélyhelyzet
• figyelmes megfigyelés esetén felismerhető lett volna egy kockázat

Ilyen helyzetekben azonnali cselekvésre van szükség, például fékezéssel vagy kitéréssel.

Kizárás saját hibás magatartás esetén

Aki maga figyelmetlenül vagy gondatlanul cselekszik, nem hivatkozhat a bizalmi elvre. Ez a gyakorlatban gyakran ahhoz vezet, hogy:

• közrehatásos vétkességet feltételeznek
• a felelősséget ennek megfelelően osztják meg

Az elv tehát csak azokat védi, akik maguk helyesen viselkednek.

Különleges védelmet élvező csoportok a közúti forgalomban

A törvény tudatosan korlátozza a bizalmi elvet bizonyos személyekkel szemben. Ide tartoznak:

1. gyermekek
2. látássérült személyek
3. felismerhető fizikai korlátozottsággal élő személyek
4. olyan személyek, akiknek viselkedése a veszélyfelismerési képesség hiányára utal

Ezen csoportokkal szemben lényegesen megnövelt óvatossági kötelezettség áll fenn.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Aki a közúti forgalomban a bizalmi elvre hivatkozik, annak mindig tudatában kell lennie, hogy ez a bizalom azonnal megszűnik, amint egy veszély akár csak sejthető.“

Megnövelt gondossági kötelezettségek a gyakorlatban

Ha a bizalom nem megengedett, a közlekedőknek aktívan alkalmazkodniuk kell viselkedésükhöz, és figyelmüket jelentősen meg kell növelniük. Különösen csökkenteniük kell sebességüket, mindig fékezésre készen kell állniuk, és előrelátóan kell figyelniük a forgalmat. Ily módon a kockázatokat időben fel kell ismerni, és a veszélyeket következetesen el kell kerülni.

Bíróságok általi gyakorlati besorolás

A bíróságok a bizalmi elvet mindig a konkrét helyzet alapján ítélik meg. Ennek során néhány iránymutatás alakult ki:

• a bizalom megszűnik egyértelműen felismerhető hibás viselkedés esetén
• a figyelem az elvre való hivatkozás előfeltétele
• nem minden szokatlan viselkedés alapozza meg azonnal a bizalmatlanságot
• gyermekek esetében alapvetően fokozott óvatosság szükséges

Mindig az a döntő, ami a konkrét helyzetben objektíven felismerhető volt.

Jelentősége a felelősség és a vétkesség szempontjából

A bizalmi elv központi szerepet játszik a közlekedési balesetek jogi értékelésében. Különösen befolyásolja:

• azt a kérdést, hogy ki okozta a balesetet
• hogy fennáll-e közrehatásos vétkesség
• az megengedett kockázat és a gondatlanság közötti elhatárolást

Polgári jogi és büntetőjogi eljárásokban egyaránt rendszeresen alkalmazzák ezt az elvet.

Alkalmazás a közúti forgalmon túl

A bizalom gondolata más élethelyzetekben is megjelenik. Hasonló elvek léteznek például:

• a téli sportokban a pályán való viselkedési szabályok betartásakor
• bizonyos szakmai tevékenységekben, ahol együttműködésre van szükség

Ez mutatja, hogy a bizalom központi alapja a rendezett viselkedésnek komplex helyzetekben.

Részletes információkat a FIS-szabályokról itt olvashat.

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

A bizalmi elv helyes alkalmazása nagymértékben az egyedi esettől függ. Már apró részletek is döntőek lehetnek.

Jogi tanácsadás a következőket nyújtja Önnek:

• a felelősségi helyzetének világos felmérése
• egy esetleges közrehatásos vétkesség megalapozott elemzése
• támogatás az igények érvényesítésében vagy elhárításában
• jogilag biztonságos érvelés biztosítók és bíróságok felé

Különösen a közlekedési jogban dönt egy precíz jogi értékelés gyakran az eljárás kimeneteléről.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „A bizalmi elv nem szabadkártya a vak bizalomra, hanem egy jogilag korlátozott eszköz, amely csak ott érvényesül, ahol a figyelem és az óvatosság ténylegesen fennáll.“

Gyakran ismételt kérdések – GYIK