Testi sértés

Testi sértés

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 83. §-a szerinti testi sértés miatt büntetendő az, aki más személyt testileg megsért vagy egészségében károsít. Hasonlóképpen büntetendő az is, aki más személyt testileg bántalmaz, és ezáltal gondatlanságból megsérti vagy egészségében károsítja. Az alapbüntetési tétel legfeljebb egy év szabadságvesztés vagy legfeljebb 720 napi tétel pénzbüntetés. Ha a cselekményt bizonyos különösen védett személycsoportok – például egészségügyi személyzet, mentőszervezetek, tűzoltóság vagy a tömegközlekedésben dolgozó bizonyos személyek – ellen, tevékenységük során vagy miatt követik el, a büntetési tétel legfeljebb két év.

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 83. §-a szerinti testi sértés akkor valósul meg, ha valaki más személyt testileg megsért vagy egészségében károsít. A büntetési tétel legfeljebb egy év vagy legfeljebb 720 napi tétel, különösen védett foglalkozási csoportok elleni támadások esetén legfeljebb két év.

Objektív tényállás

Az objektív rész az esemény külső oldalát képezi. Arról van szó, hogy ki, mit, mivel, milyen eredménnyel – és hogy a cselekmény okozta-e a sikert, és betudható-e neki.

Vizsgálati lépések

• Tárgy: bármely más élő személy.
• Elkövetési magatartás: testi behatás (ütés, lökés, nyomás, dobás) vagy kötelességszegő mulasztás (garantált helyzetben).
• Eredmény: a testi épség megsértése vagy egészségkárosodás (funkcionális zavarok is; a lelet állapota döntő).
• Okozati összefüggés: conditio sine qua non; mulasztás esetén: hipotetikus eredmény-megelőzés nagy valószínűséggel.
• Objektív betudhatóság: a létrehozott jogilag elítélt kockázat megvalósulása az eredményben (védelmi cél összefüggése; nincs teljesen atipikus harmadik fél általi lefolyás).

Minősítő körülmények

Emelt büntetési fenyegetés a következő személyek ellen elkövetett cselekmények esetén, tevékenységük során vagy miatt: tömegközlekedési ellenőrző/vezető személyzet; egészségügyi szakmák; mentőszervezetek; egészségügyi igazgatás (különösen kórházak); tűzoltóság. Döntő fontosságú a szolgálati kapcsolat, a kontextus és a bizonyítékok (munkaruha/azonosító, bevetési jegyzőkönyvek, helyszín, videó/tanúk).

A „súlyos következmény” – önálló bűncselekmények elhatárolása

Súlyos következmények esetén nem a Büntető Törvénykönyv 83. §-a minősítéssel, hanem az önálló tényállások alkalmazandók:

• Büntető Törvénykönyv 84. § – súlyos testi sértés (pl. tartós egészségkárosodás),
• Büntető Törvénykönyv 85. § – szándékos súlyos testi sértés,
• Büntető Törvénykönyv 86. § – halálos kimenetelű testi sértés.

Bizonyítási teher & bizonyítékok mérlegelése

• Ügyészség: viseli a cselekmény, az eredmény, az okozati összefüggés, a betudhatóság és adott esetben a minősítő jellemzők bizonyítási terhét.
• Bíróság: rendezi és értékeli az összes bizonyítékot; alkalmatlan vagy jogellenesen szerzett bizonyítékok nem használhatók fel.
• Vádlott: nincs bizonyítási teher; felmutathat alternatív eseménysorokat, hiányosságokat és felhasználási tilalmakat.

Tipikus bizonyítékok: orvosi leletek/képek, semleges tanúk, videó/CCTV/testkamera, nyomképek, digitális adatok (idő/hely/metaadatok), szakértői rekonstrukciók.

Gyakorlati példák

• Ökölcsapás az arcba egy népünnepélyen (pl. Oktoberfest): dokumentált hematóma vagy duzzanat → rendszerint tényállásszerű. Minősítés lehetséges, ha az áldozat bevetési vagy mentő személyzet.
• Lökés lépcsőn, ezáltal esés csuklósérüléssel: sérülési eredmény adott; betudhatóság, ha a lökés okozati összefüggésben állt.
• Söröskorsó dobása tömegbe, fejtalálattal: zúzódás vagy vágott seb elegendő; célzott dobás esetén szándékos, egyébként gondatlanság lehetséges.
• Többszöri erős hajhúzás fejbőrhorzsolással vagy orvosilag dokumentált fájdalomreakcióval: sérülés vagy egészségkárosodás bizonyított.
• Rúgás a sípcsontra látható vérömlennyel és járás közbeni fájdalommal: dokumentált sérülés elegendő; az intenzitás és a találati zóna szándékosságra utal.
• Rövid ideig tartó fojtogatás a nyakon bőrpírrel, pontszerű bevérzésekkel vagy rekedtséggel: egészségkárosodás; fokozott büntetéskiszabási szempontból releváns veszélyesség.
• Lökés zárt ajtónak, amely egy mögötte álló személyre csapódik (ujjzúzódás): sérülési eredmény; betudhatóság előreláthatóság esetén.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „In Körperverletzungsverfahren setzt die erste Einlassung die Weichen. Ohne Akteneinsicht ist Schweigen regelmäßig die beste Verteidigung.“

Határesetek:

Az objektíven nem igazolható puszta fájdalom általában nem elegendő. A jogos védelem kizárja a jogellenességet, ha a védekezés szükséges és arányos volt. Puszta, enyhe lökdösődés esetén, bizonyítható sérülés nélkül, a tényállás rendszerint nem valósul meg.

Szubjektív tényállás

• 83. § (1) bekezdés: Sérülésre vagy egészségkárosodásra irányuló szándék elegendő; eshetőleges szándék is elegendő (komolyan lehetségesnek tartja és belenyugszik).
• 83. § (2) bekezdés: Bántalmazásra irányuló szándék, gondatlan sérülési eredmény (kapcsolat a Büntető Törvénykönyv 88. §-ával).
• Csak gondatlanság: szándék nélküli bántalmazás → Büntető Törvénykönyv 88. § (gondossági kötelezettség megszegése, előreláthatóság, elkerülhetőség, kötelességszegés összefüggése).

Szándék bizonyítása: közvetett bizonyítékok láncolatán keresztül (intenzitás, célirányosság, találati zóna, elkövetési eszköz, folytatás a kockázati figyelmeztetés ellenére, előzetes/utólagos magatartás, digitális nyomok). Vélemény: A „nem akartam sérülést okozni” állításra, megalapozott ellenbizonyítékok hiányában, kétség esetén nincs elítélés szándékosság miatt – de a gondatlanság valós marad.

Jogellenesség & igazolások

• Önvédelem: Jelenlegi, jogellenes támadás; az elhárítás szükséges és arányos. A támadás befejezése utáni utólagos ütés = nem önvédelem.
• Mentesítőszükséghelyzet: Közvetlen veszély; nincs enyhébb eszköz; túlsúlyban lévő érdek.
• Hatályos beleegyezés: Döntési képesség, tájékoztatás, önkéntesség; Korlátok: Erkölcstelenség, kiskorúak.
• Törvényes felhatalmazások: Beavatkozások jogalappal és arányossággal (különösen hivatali intézkedések, jogszerű kényszer).

Bizonyítási teher: Az ügyészségnek ésszerű kétséget kizáróan kell bizonyítania, hogy nem áll fenn igazoló ok. A vádlottnak semmit sem kell bizonyítania; konkrét kapcsolódó tények elegendőek a kétség felvetéséhez (in dubio pro reo).

Bűnösség & tévedések

• Bűnösségi elv: Csak az büntethető, aki bűnösen cselekszik.
• Beszámítási képesség hiánya: nincs bűnösség súlyos mentális zavar stb. esetén – igazságügyi pszichiátriai szakvélemény, amint erre utaló jelek merülnek fel.
• Mentesítő szükséghelyzet: A jogszerű magatartás elvárhatatlansága extrém kényszerhelyzetben.
• Feltételezett önvédelem: Az igazolásról való tévedés megszünteti a szándékot; a gondatlanság megmarad, ha szabályozott.
• Tilos cselekményre vonatkozó tévedés: csak akkor mentesít, ha elkerülhetetlen (tájékozódási kötelezettség!).

Büntetés megszüntetése & elterelés

Kísérlettől való elállás: Az időben történő önkéntes feladás vagy az eredmény elhárítása nem vezet kísérlet miatti büntetéshez. Meghatározó tényező az önkéntesség, a stádium (befejezett/befejezetlen kísérlet) és az ellenintézkedések alkalmassága.

Elterelés (Diversion): Eljárás megszüntetése bűnösség megállapítása nélkül nem súlyos bűnösség, tisztázott tényállás és megfelelő intézkedések (pénzösszeg, közhasznú tevékenység, próbaidő/pártfogó felügyelet, bűncselekmény kiegyenlítése) esetén. Nincs büntetett előélet.

Büntetés kiszabása & következmények

Irányadó mérce: A bűnösség súlya, a károsodás/veszélyeztetés mértéke, kötelezettségszegések, tervezés mértéke, kíméletlenség, speciális/általános prevenció. Súlyosbító körülmények: Többszörös bűncselekmények, releváns előzetes büntetések, különös kíméletlenség, gyermekek előtt elkövetett cselekmények többek között. Enyhítő körülmények: Feddhetetlenség, beismerés, károk megtérítése, az áldozat társfelelőssége, hosszú eljárási idő, stabil életvitel.

Pénzbüntetés – napi tételek rendszere

• Tartomány: akár 720 napi tétel (napi tételek száma = bűnösség mértéke; összeg/nap = teljesítőképesség; min. € 4,00, max. € 5 000,00).
• Gyakorlati képlet: 6 hónap szabadságvesztés ≈ 360 napi tétel (tájékoztató jellegű, nem séma).
• Behajthatatlanság: Helyettesítő szabadságvesztés (általában: 1 nap helyettesítő szabadságvesztés = 2 napi tétel).

Szabadságvesztés & (részben) felfüggesztett büntetés

Büntető Törvénykönyv 37. §: Ha a törvényi büntetési fenyegetés legfeljebb öt év szabadságvesztésig terjed, a bíróság legfeljebb egy évig terjedő rövid szabadságvesztés helyett pénzbüntetést szab ki. Ez a rendelkezés különösen releváns a Büntető Törvénykönyv 83. §-ának alapügyére, mivel rendszerint elkerüli a szabadságvesztést, amennyiben sem speciális, sem általános prevenciós okok nem állnak fenn.

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 43. §-a: Felfüggesztett szabadságvesztés akkor szabható ki, ha a kiszabott büntetés nem haladja meg a két évet, és az elítélt számára kedvező társadalmi prognózis igazolható. A próbaidő egy-három év. Ha azt visszavonás nélkül teljesíti, a büntetés véglegesen felfüggesztettnek minősül.

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 43a. §-a: A részben felfüggesztett büntetés lehetővé teszi a feltétlen és feltételes büntetésrész kombinációját. A hat hónapot meghaladó, de legfeljebb két évig terjedő szabadságvesztés esetén egy rész feltételesen felfüggeszthető, vagy legfeljebb hétszázhúsz napi tétel pénzbüntetéssel helyettesíthető, ha ez a körülmények alapján indokoltnak tűnik.

A Büntető Törvénykönyv (StGB) 50–52. §-a: A bíróság ezenkívül utasításokat adhat és pártfogó felügyeletet rendelhet el. Tipikus utasítások a kártérítés, terápia, kapcsolattartási vagy tartózkodási tilalmak, valamint a társadalmi stabilizációt célzó intézkedések. A cél a további bűncselekmények elkerülése és a tartós jogkövető magatartás elősegítése.

Bíróságok hatásköre

Tárgyilag: A Büntető Törvénykönyv 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti eljárásokban a kerületi bíróság az illetékes, és egyesbíró útján dönt. Ha a Büntető Törvénykönyv 83. § (3) bekezdése szerinti minősített eset áll fenn, az illetékesség a tartományi bíróságra hárul, szintén egyesbíróval. Esküdt- vagy népbíróság kizárt, mivel a büntetési tétel nem haladja meg a két évet.

Helyileg: Elsősorban a bűncselekmény helye szerinti bíróság az illetékes, eredménybűncselekmények esetén ezen felül az eredmény helye szerinti bíróság. Ha a bűncselekmény helye nem határozható meg egyértelműen, helyettesítőleg a vádlott lakóhelye vagy tartózkodási helye, az elfogás helye vagy az ügyészség székhelye vehető figyelembe. Ha több lehetőség is fennáll, az eljárást a legcélszerűbb bíróságon koncentrálják.

Fellebbezési fokok: A kerületi bíróság ítéletei ellen fellebbezés nyújtható be a tartományi bírósághoz; a tartományi bíróság döntései ellen fellebbezéssel vagy semmisségi panasszal lehet élni a felsőbíróságnál, illetve a Legfelsőbb Bíróságnál.

Polgári jogi igények a büntetőeljárásban

Az áldozat csatlakozhat (fájdalomdíj, gyógykezelés, jövedelemkiesés, anyagi kár). A csatlakozás megszakítja a polgári jogi elévülést, mint egy kereset – de csak a vádlottal szemben és csak a kért mértékben. Teljes/részleges pótdíj lehetséges; egyébként polgári jogi útra terelés. Stratégia: a korán strukturált kártérítés növeli az elterelés és az enyhe büntetés kiszabásának esélyeit.

Büntetőeljárás áttekintése

• Nyomozás kezdete: Vádlotti státusz konkrét gyanú esetén; ettől kezdve teljes vádlotti jogok.
• Rendőrség/Ügyészség: Az ügyészség irányít, a bűnügyi rendőrség nyomoz; Cél: megszüntetés, elterelés vagy vádemelés.
• Vádlott kihallgatása: Előzetes tájékoztatás; védő bevonása halasztáshoz vezet; a hallgatás joga megmarad.
• Aktákba való betekintés: rendőrségnél/ügyészségnél/bíróságon; magában foglalja a bizonyítékokat is (amennyiben a nyomozás célja nem veszélyeztetett).
• Fő tárgyalás: szóbeli bizonyításfelvétel, ítélet; döntés a magánfél igényeiről.

Vádlotti jogok

• Tájékoztatás & védelem: Értesítéshez való jog, eljárási segítségnyújtás, szabad védőválasztás, fordítási segítség, bizonyítási indítványok.
• Hallgatás & ügyvéd: Hallgatáshoz való jog bármikor; védő bevonása esetén a kihallgatást el kell halasztani.
• Tájékoztatási kötelezettség: időben történő tájékoztatás a gyanúról/jogokról; kivételek csak a nyomozás céljának biztosítása érdekében.
• Aktákba való betekintés a gyakorlatban: Nyomozati és főeljárási akták; harmadik fél betekintése korlátozott a vádlott javára.

Gyakorlat & viselkedési tippek

1. Tartsa meg a hallgatását.
   Egy rövid magyarázat elegendő: „Élek a hallgatáshoz való jogommal, és először a védőmmel beszélek.” Ez a jog már a rendőrség vagy az ügyészség általi első kihallgatástól érvényes.
2. Azonnal vegye fel a kapcsolatot a védővel.
   A nyomozati aktákba való betekintés nélkül ne tegyen vallomást. Csak az aktákba való betekintés után tudja a védelem felmérni, hogy milyen stratégia és milyen bizonyítékbiztosítás célszerű.
3. Biztosítsa a bizonyítékokat azonnal.
   Készítsen orvosi leleteket, dátummal és méretarányos fényképeket, szükség esetén röntgen- vagy CT-felvételeket. A ruházatot, tárgyakat és digitális felvételeket külön tárolja. Tanúlistát és emlékeztető jegyzőkönyveket legkésőbb két napon belül készítsen.
4. Ne vegye fel a kapcsolatot az ellenféllel.
   Saját üzenetei, hívásai vagy bejegyzései bizonyítékként felhasználhatók Ön ellen. Minden kommunikációnak kizárólag a védőn keresztül kell történnie.
5. Időben biztosítsa a videó- és adatrögzítéseket.
   A tömegközlekedési eszközökön, helyiségekben vagy házkezelőségektől származó megfigyelő videókat gyakran néhány nap után automatikusan törlik. Az adatbiztonsági kérelmeket ezért azonnal be kell nyújtani az üzemeltetőknek, a rendőrségnek vagy az ügyészségnek.
6. Dokumentálja a házkutatásokat és lefoglalásokat.
   Házkutatások vagy lefoglalások esetén kérjen másolatot a végzésről vagy a jegyzőkönyvről. Jegyezze fel a dátumot, időt, az érintett személyeket és az összes elvitt tárgyat.
7. Letartóztatás esetén: ne tegyen vallomást az ügyről.
   Ragaszkodjon védője azonnali értesítéséhez. Az előzetes letartóztatás csak sürgős bűncselekmény gyanúja és további letartóztatási ok esetén rendelhető el. Enyhébb intézkedések (pl. ígéret, jelentkezési kötelezettség, kapcsolattartási tilalom) elsőbbséget élveznek.
8. Célzottan készítse elő a kártérítést.
   A kifizetéseket vagy jóvátételi ajánlatokat kizárólag a védőn keresztül kell intézni és igazolni. A strukturált kártérítés pozitívan hat az elterelésre és a büntetés kiszabására.

Sebastian Riedlmair
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Objektive Befunde, neutrale Zeugen und gesicherte Videodaten tragen das Verfahren – nicht Vermutungen oder Erklärchats.“

Az Ön előnyei ügyvédi segítséggel

A büntetőeljárás mélyen beavatkozik az érintettek életébe. Már a kezdetén súlyos következmények merülhetnek fel. Házkutatások, letartóztatások, büntetett előélet, szabadságvesztés vagy pénzbüntetés valós kockázatok. A meggondolatlan nyilatkozatok, az iratbetekintés hiánya vagy az elmulasztott bizonyítékbiztosítás gyakran olyan hátrányokhoz vezet, amelyeket később már alig lehet korrigálni. A kártérítési igények, eljárási költségek vagy a munkahely elvesztése miatti gazdasági terhek sem ritkák.

Egy tapasztalt büntetőjogi védelem, mint a miénk, biztosítja, hogy jogai a kezdetektől fogva megmaradjanak. Gondoskodik a rendőrséggel és az ügyészséggel szembeni átgondolt és tervszerű eljárásról, megőrzi hallgatási jogát és időben biztosítja a bizonyítékokat. Így jön létre egy világos és hatékony védelmi stratégia, amely az Ön konkrét esetére van szabva.

Irodánk:

• megvizsgálja, hogy a bűncselekmény vádja jogi és ténybeli szempontból megalapozott-e,
• elkíséri Önt a teljes nyomozati és főtárgyalási eljárás során,
• benyújtja az összes szükséges kérelmet, bizonyítási indítványt és nyilatkozatot,
• támogatja a kártérítési és polgári jogi igények elhárítását vagy rendezését,
• következetesen védi jogait és érdekeit a bírósággal, az ügyészséggel és minden érintettel szemben,
• és gondoskodik egy érthető, célorientált védelemről, amely figyelembe veszi az Ön személyes és gazdasági körülményeit is.

Peter Harlander
Harlander & Partner Rechtsanwälte „Machen Sie keine inhaltlichen Aussagen ohne vorherige Rücksprache mit Ihrer Verteidigung. Sie haben jederzeit das Recht zu schweigen und eine Anwältin oder einen Anwalt beizuziehen. Dieses Recht gilt bereits bei der ersten polizeilichen Kontaktaufnahme. Erst nach Akteneinsicht lässt sich klären, ob und welche Einlassung sinnvoll ist.“

Gyakran ismételt kérdések – GYIK