Vagyonnyilatkozat
Vagyonnyilatkozat
Haláleset után az örökösök gyakran szembesülnek azzal a kérdéssel, hogyan kell a hagyatékot szabályosan felmérni. A vagyonnyilatkozat, valamint a leltár tisztázzák az elhunyt vagyonát és tartozásait, és így biztosítják a hagyaték igazságos és jogbiztos rendezését.
Öröklés esetén sok hátrahagyott szembesül azzal a feladattal, hogy pontosan dokumentálja az elhunyt vagyonát és tartozásait. A vagyonnyilatkozat ebben az esetben központi eszközt jelent a hagyatéki eljárás átláthatóságának és jogbiztonságának biztosítására. Ezt törvényileg a § 170 AußStrG szabályozza.
A vagyonnyilatkozat meghatározása
A vagyonnyilatkozat az elhunyt minden vagyonáról és tartozásáról szóló írásbeli felsorolás a hagyatéki eljárás keretében. A
Sebastian RiedlmairHarlander & Partner Rechtsanwälte „Eine korrekt erstellte Vermögenserklärung schafft Rechtssicherheit und beugt jahrelangen Streitigkeiten vor“
Benyújtás időpontja
Vagyonnyilatkozatot mindig akkor kell benyújtani, amennyiben a bíróság nem rendel el leltározást. Ez az általános eset, például ha nincs feltételes örökbefogadási nyilatkozat, nincsenek kiskorú vagy különösen védendő
A vagyonnyilatkozat tartalma és követelményei
Minden hagyatéki érték és tartozás egyenként és teljes körűen felsorolandó és értékelendő.
Az eszközök közé tartoznak például a bankbetétek, takarékbetétek, ingatlanok, értékpapírok, vállalati részesedések, ékszerek vagy járművek.
Passzívaként fel kell tüntetni minden tartozást, nyitott kölcsönt, szerződésekből eredő kötelezettséget, valamint adótartozásokat.
Az értékelés alapvetően az örökhagyó halálának napján történik. Az ingóságokat piaci értékükön kell figyelembe venni, az ingatlanokat általában a háromszoros egységértéken.
Az örökösök kötelesek a legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint megadni az adatokat, és azok helyességét saját kezű aláírásukkal igazolni. Ellentétben a leltárral, amelyet a bírósági biztos készít és közokiratnak minősül, a vagyonnyilatkozat az örökösök magánjogi nyilatkozata.
Elhatárolás a leltártól
A leltár és a vagyonnyilatkozat ugyanazt a célt szolgálják, azonban különböznek az elkészítés módjában és bizonyító erejükben. A bírósági biztos akkor készíti el a leltárt, ha különleges védelmi érdekek állnak fenn. Ez például feltételes örökbefogadási nyilatkozat, kiskorú örökösök, bírósági utasítás vagy érdekelt fél kérelme esetén fordul elő. A leltár mint közokirat az eljárásban különösen nagy bizonyító erővel bír. Ezzel szemben a vagyonnyilatkozatot maguk az örökösök készítik el, és a bírósági eljárásban nincs közokirat bizonyító ereje.
A vagyonnyilatkozat kockázatai és jelentősége
A vagyonnyilatkozat képezi a hagyaték rendezésének és a kötelesrészek kiszámításának alapját. Hibás vagy hiányos adatok jelentős jogi és gazdasági hátrányokat okozhatnak, például a hagyaték hibás felosztását vagy az örökösökkel szembeni felelősségi igényeket.
Szándékosan hamis adatok csalásnak minősülnek a Btk. 146. §-a szerint, és büntetendők. Véletlen hibák is vezethetnek felelősségi kockázatokhoz és hátrányokhoz a hagyatéki eljárásban. Figyelembe kell venni azt is, hogy bizonyos körülmények között hamis adatok esetén öröklésre való érdemtelenség állhat fenn.
Szakértői vélemény ingatlanok és speciális vagyon esetén
Különösen ingatlanok vagy komplex vagyontárgyak esetén ajánlott független szakértői véleményt beszerezni. Így az érték objektíven és piaci alapon meghatározható, elkerülhetők a félreértések, és megelőzhetők az örökösök közötti viták.
Ügyvédi támogatás előnyei
- Professzionális támogatás az összes hagyatéki érték összeállításában és értékelésében
- Jogi kérdések tisztázása a benyújtási kötelezettséggel és az egyes vagyonelemekkel kapcsolatban
- Hibák és felelősségi kockázatok elkerülése gondos ellenőrzéssel
- Támogatás értékbecslések beszerzésében és a hatóságokkal való kommunikációban
- Védelem a hátrányos megkülönböztetés és az örökösök közötti viták ellen
